„Örülök, hogy sosem jöttek rá, ő volt az egyetlen, akitől igazán tartottam”

Publikálás dátuma
2019.08.29. 16:51
Kirsten Gillibrand
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Így kommentálta az újraválasztására készülő amerikai elnök, hogy a Demokrata Párt újabb politikusa jelentette be, kiszáll az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből. Trump természetesen gúnyolódott.
Szokásos Twitter-bejegyzésében még azt is megengedte magának, hogy megemlítse: „szomorú nap a demokratáknak”. Az persze csak jövő novemberben derül ki, indokolt-e az elnök magabiztossága, de egyelőre valóban nincs mitől tartania. A New York-i szenátor, Kirsten Gillibrand távozása után is 21 politikus készül arra, hogy megmérkőzzön a hivatalban lévő elnökkel. Az 52 éves Gillibrand – aki pont tíz éve tagja a szenátusnak – főleg a női egyenjogúság és az abortusz jogának biztosításával kampányolt. A New York Timesnak most azt mondta, meggyőződése, hogy egy nő nagyobb eséllyel vehette volna fel a küzdelmet Trumppal, de bárki lesz is a végső győztes, a demokratáknak össze kell zárniuk mögötte. A pártnak valóban ez lehet jövőre az egyetlen esélye. Csak akkor győzhetik le az elnököt, ha képviselni tudják mindazokat, akiknek máris elegük van Trump „uralkodásából”. Nyilatkozataik alapján tisztában vannak ezzel azok is, akik a jelenlegi felmérések alapján az élen állnak a demokrata előválasztásokon indulók közül. Meglepő egyébként, hogy az Economist és a YouGov legfrissebb közvélemény-kutatása szerint Barack Obama egykori alelnöke vesztett népszerűségéből. Joe Biden ugyanis csak a harmadik helyen áll a demokratikus szocialista vermonti szenátor Bernie Sanders, és a szociáldemokrata massachusetts-i szenátor, Elizabeth Warren mögött. Az biztos, hogy egyelőre szoros a verseny. Az éllovasokat ugyanis a regisztrált demokrata és a demokrata szimpatizáns szavazók 20-20 százaléka támogatja, míg Bident 19 százalék. Az előválasztásokat a jövő év elejétől rendezik meg és addigra nyilván még újabb aspiránsok lépnek vissza. Ám a mostani felmérések sem haszontalanok. Kiderül ugyanis belőlük, hogy a választók és a nagy cégek kiket tartanak esélyesnek. Ettől is függ ugyanis, hogy melyikük kampányát támogatják továbbra is – feltehetően - jelentős összegekkel. 

A brit parlament felfüggesztése cselekvésre serkentheti az alku nélküli kilépés ellenzőit

Publikálás dátuma
2019.08.29. 15:54

Fotó: GEOFFROY VAN DER HASSELT / AFP
A Downing Street változatlanul azt állítja, hogy a lépés célja Brüsszel megnyerése a kilépési nyilatkozat megváltoztatására.
Akármilyen logikusan fejtette ki westminsteri képviselőkhöz írt levelében Boris Johnson a parlament szeptember 10-e és október 4-e közötti felfüggesztésének okait és ragaszkodik ahhoz a Downing Street, hogy a prorogáció (halasztás) nem a Brexitről szól, hanem “standard gyakorlat”, nincs az a lap, rádió- és tévéállomás, vagy “egyszerű ember”, aki ne “alkotmányos válságról”, az alsóházi honatyák elhallgattatására tett kísérletről beszélne. Ahogy ezt a konzervatív The Daily Telegraph csütörtök reggeli Front Bench összefoglalója is észrevételezi, “technikailag igaz”, hogy a képviselők csak néhány nap vitától esnek el, hiszen az őszi pártkongresszusok miatt amúgy is háromhetes szünetet szoktak tartani. Az is megfelel a valóságnak, hogy az országgyűlésnek bőven volt alkalma körüljárni a kilépés minden szempontját és három alkalommal utasította el a Theresa May volt kormányfő által előterjesztett brüsszeli megállapodást. A megegyezéses kilépéshez ragaszkodó képviselők éppen egy nappal Johnson drámai akciója előtt léptek koalícióra és kezdték szövögetni a parlament szeptember 3-i újrakezdése utáni terveiket, másrészt arra készültek, hogy a kongresszusi szünet törléséért folyamodjanak. A prorogáció értelmében minden, a jövő hét végéig befejezetlenül maradt törvényhozási kezdeményezés a “kukába” kerül. A Tisztelt Ház legalább négy évtizede leghosszabb, összesen öthetes felfüggesztése után a Queen’s Speech, a parlament következő ülésszaka törvényhozási programjának megvitatása további időt vesz el a képviselőktől az október 31-i „ha törik, ha szakad” kilépés előtt. 
A prorogációt a kormány tagjainak egy része is megütközéssel fogadta, hiszen jól emlékeznek még arra, hogy a Konzervatív Párt vezetőválasztási kampánya során Boris Johnson „teljesen világossá” akarta tenni, hogy „nem híve az olyan misztikus eljárásoknak, mint a parlament felfüggesztése. Mint valaki, aki egy demokratikus nemzet kormányfőjének tisztségére pályázik, hiszek abban, hogy az alsóházban konszenzusra lehet jutni”. Nem felejthették el, mit mondtak ők maguk. Matt Hancock, egészségügyi miniszter a korteshadjárat idején a már akkoriban is rebesgetett lépést „a Konzervatívok, mint komoly kormánypárt végének” minősítette. Michael Gove, aki most teljes erővel a megegyezés nélküli Brexit utáni helyzetre való felkészülésen dolgozik, „több okból is helytelenítette, különösen azért, mert nem tükrözné híven a brit demokrácia hagyományait”. Akármit is gondolnak magukban, többek között a 93 éves II. Erzsébet belerángatásáról a politikába a parlament felfüggesztésének jóváhagyásával, egyelőre csak Lord Young, a toryk felsőházi vezetője nyújtotta be lemondását. Bejelentette viszont távozását a skóciai konzervatívok éléről Ruth Davidson. A 40 éves dinamikus politikus nyolc éven át vezette pártját. Irányítása alatt látványosan megugrott a korábban elutasított konzervatívok népszerűsége a tartományban. A 2017-es parlamenti választáson a párt a meglévő egy helyett rekord 13 mandátumot szerzett, az edinburgh-i nemzetgyűlésben pedig a nacionalisták mögött a második legnagyobb tömörüléssé nőtte ki magát. A melegségét nyíltan vállaló Davidson múlt év októberében egy kisfiúnak adott életet. Mint lépését indokló közleményében hangsúlyozza, „mind a politikában, mind magánéletében” óriási változások történtek. Az EU-ban maradást pártoló politikus korábban ismételten bírálta Boris Johnsont, és ha a skót konzervatívok vezetésétől való búcsúja nem is közvetlen következménye a westminsteri parlament felfüggesztésének, távozása súlyos veszteségeket okozhat a 2021-re kitűzött skóciai tartományi és a bármikor bekövetkezhető előrehozott általános választáson. Davidson folytatja képviselői tevékenységét, így színes egyénisége nem tűnik el teljesen a nyilvánosság elől.
Brexit ellenes tüntetés Londonban
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP
Matthew Parris, volt tory képviselő, majd a The Times és a The Spectator glosszaírója szerint a drámának három kimenetele lehet. Két hónap múlva kiderül, Boris Johnson kötéltáncos hősnek, kontárnak, vagy szélhámosnak bizonyul. Arra azonban még gyorsabban fény derül, eredményt hoznak- e a parlamenti ülésszak lezárása ellen indított akciók. Hetvenöt képviselő egy edinburgh-i bíróságon igyekszik egyelőre átmeneti tiltással visszavonatni a felfüggesztést. Az átfogó eljárás szeptember 6-án kezdődik. A képviselők nevében fellépő ügyvéd a „politikai számonkérhetőség” megtagadására és alkotmányellenességre hivatkozva kérte az intézkedés megsemmisítését. Mostanáig több mint másfél millióan írták alá a prorogáció visszavonását követelő világhálós petíciót. Dominic Grieve volt legfőbb ügyész az LBC londoni rádiónak nyilatkozva érthetően nem kívánta kifecsegni, milyen taktikát fog követni jövő héten a parlamentben az ellenzék és az alku nélküli kilépést elutasítók tábora, hogy meghátrálásra kényszerítse Boris Johnsont és kormányát.
Témák
Brexit

Merkel szerint sokat kell még várni egy jó menekültügyi rendszerre

Publikálás dátuma
2019.08.29. 15:49
Afgán menekültek egy leszboszi táborbanon Lesvos
Fotó: JODI HILTON / AFP
A kancellár szerint ami van, az nem fenntartható és nem is igazságos.
Továbbra is távol van a fenntartható és igazságos megoldás az Európai Unió menekültügyi rendszerének megújítása ügyében - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után az MTI szerint. A kancellár kiemelte: örömmel fogadta, hogy az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen "felvette a listájára" a menekültügyi rendszer ügyét, amely huzamosabb ideig foglalkoztatja majd még az EU közösségét. 
Mitsotakis és Merkel
Fotó: Christoph Soeder

Európának szolidaritást kell tanúsítania

Kiriákosz Micotákisz elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menedékkérők befogadásának terhét azokra az országokra helyezik, ahol megérkeznek az EU területére. Az úgynevezett dublini - EU-s menekültügyi - rendszer ügyében "Európának szolidaritást kell tanúsítania, egyszerűen nem lehet, hogy vannak országok, amelyek hasznot húznak a(z állandó belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezetből, és a másik oldalon elzárkóznak attól, hogy akár csak egy kicsit kivegyék a részüket ennek a problémának a megoldásából" - mondta a görög kormányfő. Angela Merkel hozzátette: a feladatok tagállamok közötti elosztását illetően teljes mértékben egyetért Kiriákosz Micotákisszal, úgy véli, hogy tovább kell tárgyalni, és az eddigieknél "jobb eredményeket" kell elérni. A német kancellár üdvözölte azt is, hogy a júliusban hivatalba lépett Micotákisz-kormány törekszik az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtásának további előmozdítására. Hozzátette, hogy Berlin az ankarai vezetéssel is rendszeresen egyeztet arról, hogy milyen segítségre van szüksége, "hiszen Törökország igazán nagyon-nagyon sok menekültet fogadott be".

Az EU-ban egységes szabályok kellenek

A görög miniszterelnök kifejtette, hogy kormánya a menedékkérelmi eljárások felgyorsítására és a menedékkérők elhelyezési körülményeinek javítására is törekszik, az ország határának védelmében pedig számít Németország támogatására. Kiemelte, hogy Görögország határa az EU külső határa, amelynek védelmében "együtt kell működni". Aláhúzta, hogy a menekültügy "nagy kihívás, a következő, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számára is". Görögország és Németország ezen a területen is együttműködést tervez, azzal a céllal, hogy egységes szabályok legyenek az egész EU-ban - mondta.

Görögországnak vissza kell szereznie a bizalmat

Kiriákosz Micotákisz a görögországi államadósság-válság kezelésével kapcsolatban hangoztatta: az a célja, hogy hazája az általa vezetett kormány munkája végén hagyja maga mögött végleg a válságot. Az adósság törlesztésére vonatkozó kérdésekre leszögezte, hogy mindenképpen teljesítik a 2019-re és 2020-ra tett költségvetési és államháztartási vállalásokat. Az a legfontosabb, hogy Görögország visszaszerezze a bizalmat és a hitelességet, ezért reformok és beruházások révén minél inkább ösztönözni kell a gazdasági növekedést, mert minél erősebb a gazdaság, annál könnyebb az államadósság csökkentése. Ennek érdekében át kell alakítani a téma megközelítését, el kell érni, hogy Görögország gazdasági, pénzügyi értelemben ne problémaként jelenjék meg, hanem megbízható országként és komoly üzleti lehetőségeket kínáló, vonzó beruházási célpontként - fejtette ki a görög kormányfő. Aláhúzta, hogy az EU-s elvárásoknál jóval nagyobbra törő reformokra készülnek, és ehhez is kérik Németország támogatását. Az együttműködés része az a 2020 elejére tervezett közös, görög-német üzleti fórum is, amelyen a görögországi beruházási, befektetési lehetőségekről lesz szó, legfőképpen a klímavédelemmel és a megújuló erőforrásokkal összefüggésben - mondta Kiriákosz Micotákisz.
Szerző