A fenegyerek

Három hete még Matteo Salvini volt az olasz kormány erős embere. Tőle függött a kormány, illetve Giuseppe Conte miniszterelnök és Luigi Di Maio, a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetőjének sorsa. Ő határozta meg a kormány irányvonalát, senki és semmi sem tudott az útjába állni.

Ez a három hét azonban sorsdöntő volt az olasz politikában. Kiderült ugyanis, hogy egyetlen politikus sem érezheti teljes biztonságban magát, az sem, aki a közvélemény-kutatásokban vezet. Elég egyetlen hiba, és borul minden. Salvini óriási baklövést követett el, amit el is ismert. Mint mondta, nem gondolta volna, hogy a „Renzi-féle képviselők” (a Demokrata Párt honatyáira gondolt) összeállnak az M5S-szel. S igaza van abban, hogy a két pártot egyvalami köti össze: az általa irányított Liga megvetése.

Salvini most ellenzékből politizálhat, az európai populisták elvesztik egyik legmarkánsabb személyiségüket, ki tudja, mennyi időre. Ez attól függ, mennyire lesz képes közös nevezőre jutni a legfontosabb kérdésekben az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt. Szó se róla, Olaszországban sosem lehet stabil kormányról beszélni. De az biztos: a Salvini visszatérésétől való félelem komoly motivációt jelenthet a két párt számára arra, hogy minden helyzetben a kompromisszumot keressék. Tavaly június óta a Liga elnöke belügyminiszterként bemutatta, hogy gátlástalansággal nagyon messzire el lehet jutni a politikában.

Bár Di Maio közölte, semmit sem tagad meg a Ligával való együttműködés időszakából, egy sor kérdésben 180 fokos fordulatot kell venni. Conte második kabinetjének például át kell írnia azokat a rendeleteket, amelyek kriminalizálták a bevándorlást.

Kérdés, hogy az új kabinet kitölti-e 2023-ig szóló mandátumát. Európa érdeke mindenesetre az lenne, hogy Olaszország ne legyen többé az EU fenegyereke.