Trump a csillagok közé tör: létrejött az amerikai űrparancsnokság

Publikálás dátuma
2019.08.30. 07:24
Trump megtekinti az űrparancsnokság zászlaját
Fotó: Ron Sachs / usage worldwide
A régi-új szervezetet stílszerűen egy négycsillagos tábornok, John Raymond vezeti – céljuk az Egyesült Államok űrbeli fölényének biztosítása.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Ház Rózsakertjében tartott ünnepség keretében hivatalosan is létrehozta az Egyesült Államok űrparancsnokságát. Az ünnepségen - amelyen az MTI beszámolója szerint részt vett Mike Pence alelnök és Mark Esper védelmi miniszter is - kibontották az Egyesült Államok új haderőnemének zászlaját, majd az elnök rövid beszédében méltatta az űrparancsnokság jelentőségét. Mint mondta: "történelmi nap" ez az amerikai haderő számára, mert ezzel "elismerjük a világűr elsődleges fontosságát az amerikai nemzetbiztonságban és nemzetvédelemben".   
Trump bejelentette, hogy az űrparancsnokságot a légierő egyik négycsillagos tábornoka, John Raymond vezeti majd, akinek kinevezését a szenátus júniusban már jóváhagyta. Elsődleges feladata Trump szerint annak biztosítása lesz, hogy "senki ne kérdőjelezze meg és ne fenyegesse Amerika fölényét a világűrben'.  
a parancsnokság az Egyesült Államok által létfontosságúnak nevezett érdekeit védelmezi majd a világűrben, amelyet Donald Trump a következő háborúk színhelyének nevezett.

A védelmi minisztériumban valójában még tart az űrparancsnokság szervezése, bár már 287 munkatársa van. A Fehér Háznak még meg kell győznie a kongresszust az űrparancsnokság haderejének költségvetéséről. Amerikai sajtóértesülések szerint egyes részletkérdésekben egyelőre eltér a kormányzat és a törvényhozók álláspontja.  Űrparancsnokság már korábban is létezett, 1985-ben hozta létre Ronald Reagan akkori amerikai elnök, de a parancsnokságot 2002-ben megszüntették, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után átszervezték a Pentagont. Donald Trump 2018 márciusában vetette fel az újbóli létrehozását, kifejtve, hogy a légierő nem képes maradéktalanul ellátni az űrbiztonsági feladatokat, az amerikai űrdominancia biztosítását. Az elnök Oroszország és Kína térnyerését említette az űrfegyverzetek kiépítésében. Az űrparancsnokság az amerikai haderő tizenegyedik harci parancsnoksága lesz, az új szervezet pedig nem foglalkozik a Földön kívüli élet kutatásával.
Szerző

Több mint 150 embert mentettek ki a Földközi-tengerből Marokkó partjainál

Publikálás dátuma
2019.08.30. 07:12

Fotó: Guillaume Pinon / AFP
A parti őrség Észak-Marokkó különböző kikötőibe szállította a csoport tagjait, ahol egészségügyi ellátásában részesítették őket.
Százötvenhat embert mentett ki a Földközi-tengerből csütörtökön a marokkói parti őrség – derült ki a hadsereg közleményéből. A beszámoló szerint a megmentett emberek többségében afrikaiak, akik több felfújható csónakon próbáltak meg átjutni a tenger európai oldalára. A csoportban 15 nő és három gyerek is volt. A parti őrség Észak-Marokkó különböző kikötőibe szállította a csoport tagjait, ahol egészségügyi ellátásában részesítették őket. Marokkó lett a gyülekező helye azoknak az illegális bevándorlóknak, akik Európában próbálnak meg boldogulni egy jobb élet reményében. Az észak-afrikai ország közbeiktatásával igyekszik több ezer migráns elmenekülni az afrikai szegénység és a harcok elől. Kis és bizonytalan vízi járműveken próbálnak meg átkelni a tengeren. Mások Melilla és Ceuta észak-afrikai különleges spanyol kormányzati területre igyekeznek bejutni, hogy onnan továbbmenjenek. A marokkói hatóságok szerint az év első hat hónapjában több mint 40 ezer illegális bevándorló átkelési kísérletét hiúsították meg.
Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 09:22

Szabad szemmel: senki sem akarhatja, hogy Salvininek sikerüljön rátérnie az orbáni útra

Publikálás dátuma
2019.08.30. 06:22

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 30.
Washington Post Reménykedjünk, hogy beválik az új olasz kormány, mert ha Salvini mégiscsak meg tudná szerezni a hatalmat, ráadásul netán kétharmaddal, akkor rátérhetne az orbáni útra, azt pedig senki sem akarhatja. Erre figyelmeztet a kommentár, hozzátéve, hogy az olasz választási rendszer nagyon emlékeztet a magyarra, hiszen már akár 50 százalék  is minősített többséget eredményezhet a győztes számára a parlamentben. És ha ez megvan, akkor a Liga vezére, illetve szövetségesei átírhatják az alkotmányt, megint csak magyar mintára. Olyan, keményvonalas, populista hatalom alakulna ki, amely alapjaiban rázná meg Európát. Az 5 Csillag és a Demokratikus Párt koalíciója érdekházasság. Azért fogtak össze, nehogy Salvini kerüljön a kormányrúdhoz. Azonban az élesen bevándorlás ellenes irányvonal, valamint az EU-val szembeni ellenségesség, amihez társul, hogy napi 24 órában képes kampányolni, nos, mindez így, együtt az ország legnépszerűbb politikusává tette. Van ok félni tőle és partnereitől, ideértve az újfasiszta gyökerű Olaszország Barátait. Amit legújabban hangoztatnak, az nagyon emlékeztet arra, mint amikor Mussolini meghirdette, hogy Róma ellen vonul. Az új kormány kivizsgálhatja Salvini kétes orosz kapcsolatát, de a Liga politikája a moszkvai szál nélkül is épp eléggé ellentmondásos. Elég, ha csak azt vesszük, hogy az unió ellenkezése dacára elengedné az államadósságot. Ha ez bekövetkezne, az euroövezet jövője, sőt, lehet, hogy Olaszország EU-s tagsága kérdőjeleződne meg. Ugyanakkor ha a mostani koalíció nem mutat fel kompromisszumkészséget, akkor hamar széteshet, az pedig nagy bajt jelentene a világ számára.
Yahoo/AFP Orbán Viktor sajnálja, hogy az olasz belügyminiszter kénytelen lelépni a színről. A magyar vezető újabb szövetségesét veszti el, miután az ibizai korrupciós botrány miatt már tavasszal megbukott az osztrák középjobb-szélsőjobbos koalíció, pedig azt a magyar kormányfő szintén modellnek tekintette Európa számára. A magyar politikus levélben fejezte ki sajnálatát a szélsőséges Salvini távozása miatt, harcostársának nevezte a Liga vezérét az európai keresztény örökségért, illetve a migráció ellen zajló küzdelemben. A hírügynökség emlékezetet arra, hogy korábban a legfontosabb európai személyiségnek minősítette olasz partnerét, akivel a májusi EP-választás előtt személyesen is megvitatta, hogy a két párt összefog Strasbourgban. Mindketten köztudottan Putyin csodálóinak számítanak. Salvini szintén úgy állítja be, hogy ő a katolikus identitást védelmezi, noha jogvédő csoportok rendszeresen azzal vádolják meg, hogy az újfasizmust gerjeszti a közösségi médián keresztül.
Washington Post Már rég elpárolgott a kelet-európai államok újracsatlakozásakor érzett lelkesedés, de a földrész újraegyesítését be kell fejezni, mert komoly külpolitikai és védelmi politika nélkül az EU politikai törpe marad. Így látja a helyzetet Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemzője. Gazdasági értelemben az új tagok a jelek szerint jó úton haladnak, habár az eredmények csak lassan jelentkeznek és törékenyek. Viszont a kontinens aligha tud felzárkózni hiteles stratégiai partnerként, noha Trump rendszeresen kirohan az unió és a NATO ellen, illetve leplezetlenül támogatja a Brexitet, valamint a populista magyar és lengyel vezetést. Európa főként azért nem tud közös kül- és védelmi politikát kialakítani, mert a kormányok más és más veszélyeket tartanak fontosnak. Így azután csak rettenetesen nehezen képesek közös nevezőre jutni a migrációs politika ügyében. Ehhez képest feltűnő, mennyire egységesek az Oroszország elleni szankciók fenntartása kapcsán. További hátráltató tényező viszont, hogy az EU nem hajlandó kemény hatalmi eszközökkel élni céljai elérésére, például a Nyugat-Balkánon. Ebből következik, hogy nem lép előbbre az érdemi védelmi politika kérdésében. És ezt csak bonyolítja, hogy a tagállamok egyre nagyobb szerephez jutnak a Bizottsággal szemben, saját nemzeti érdekeiket helyezik előtérbe a gyakorta populista vezetők. Brüsszel képtelen volt megfékezni a 16 keleti és déli országot, hogy azok ne nyissanak kaput Kína gazdasági behatolása előtt. Ily módon Peking stratégiai hídfőre tett szert a térségben, hála a vastag kínai pénztárcának, a politikai feltételek hiányának és a sebességnek, amivel korszerűsíti a szállítási hálózatokat. Az erőteljes kül- és védelmi politikát ugyanakkor az is hátráltatja, hogy az európaiak megosztottak ez ügyben.
Daily Telegraph A konzervatív lap üdvözli, hogy Boris Johnson visszaállítja a hazai jogrendszer elsőbbségét a közösségi joggal szemben, mert az fontosabb, mint az EU-val szembeni vak szolidaritás, illetve az, hogy korrupt külföldi kormányok az uniós normákat meglovagolva mentsék arcukat. Hiszen fogcsikorgatva ugyan, de magas rangú brüsszeli illetékesek is elismerik, hogy bajban van a jogállam több tagországban is. Lásd Lengyelországot, vagy a hasonlóan szomorú helyzetet Magyarországon, ahol a hatalom egy csomó bírát erővel kényszerített nyugdíjba, a politikusok érdemben bele tudnak szólni az igazságszolgáltatás ügyeibe, a Fidesz híveivel van tele az Alkotmánybíróság és párhuzamos bírósági rendszer jön létre az igazságügyi miniszter vezérlete alatt. Bírálók szerint Orbán Viktor elnyomó és mind inkább tekintélyelvű államot hoz létre. De a csúcs Románia. A Securitate utódszervezete, machiavelliánus módra behatolt az államigazgatásba, ideértve a kormányt, de még az igazságszolgáltatásba is. Ám oly mértékben, hogy ma már egyetlen vádlottról sem lehet tudni, elkövetett-e valamit, vagy csupán ellenség lett a mély állam számára. A jogot eszközül használják az ellenzékiek, lap-, rádió- és tévétulajdonosok, neves üzletemberek, kivándoroltak, de még olyan bírák ellen is, akik nem állnak be a sorba. Ennek ékes példája, ami a román származású, de brit állampolgárságú, Londonban élő Alexander Adamescuval történt. A román hatóságok vesztegetés mondvacsinált vádjával európai letartóztatási parancsot adtak ki ellene, bár brit adatok szerint ártatlan és csupán Ponta volt miniszterelnök áskálódik ellene, hogy odahaza elhallgattassa az újságját, amely rendre szóvá teszi a román politika legfelső szintjét is elérő járványos korrupciót. Ellenbizonyítékok ide vagy oda, a férfira a jövő hónap végén kiadatás vár, mert bizonyos kormányok az európai letartóztatási parancs segítségével visszaélnek a brit rendőrség bizalmával, illetve megfosztják a bírákat a mérlegelési lehetőségtől. Adamescu ily módon csak abban bízhat, hogy humanitárius védelmet kap a mostani brit kabinettől és erre vannak is jelek.
Reuters Elsősorban külső okok miatt esett történelmi mélypontra a forint árfolyama az euróval szemben. Nagy ugyanis a félelem a globális visszaesés, a kereskedelmi háború és a megállapodás nélküli Brexit miatt, viszont az államkötvények hozama jóformán még sosem volt ennyire alacsony, hála a hazai gazdaság jó állapotának. Ám külföldi aggályok elveszik a kockázatvállalási kedvet, a jegybank ugyanakkor ragaszkodik a laza pénzpolitikához. A magyar fizetőeszköz csak tovább gyengült, amikor tegnap megnyíltak az amerikai tőzsdék és a dollár erősödésbe kezdett, ami általában lenyomja a kockázatosabb fizetőeszközök jegyzését. Egy magyar kereskedő szerint azonban még további esés várható, ráadásul a rendkívül alacsony kamat miatt a forint már korántsem olyan vonzó egy sor idegen befektető számára, mint korábban. Szerencsére nem tapasztalni, hogy megindult volna a forintpapírok pánikszerű eladása, közölte az Erste Bank. Az MNB nem kívánt megnyilvánulni a fejlemények láttán.
Reuters Közép-Európában, Lengyelországtól kezdve, Magyarországon át, Romániáig, egyre többen választják a magáncégek orvosait, ha bármi gond van az egészségükkel. Ez főként azért alakul így, mert a kormányok egyre kevesebbet költenek a gyógyításra, ami azután gyakran vezet az ágazatban szakemberhiányhoz, illetve hosszabb várakozási időkhöz. Ráadásul az emelkedő bérek miatt egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy magánklinikákhoz, kórházakhoz forduljanak. Ehhez járul még, hogy a cégek egyre gyakrabban magán orvosi szolgáltatások ajánlatával is igyekeznek magukhoz láncolni a munkaerőt. A helyzet már ott tart, hogy a Budai Egészség Központ, amelynek Csányi Sándor a többségi tulajdonosa, új kórházat akar építeni, mert nem bírja kapacitással a keresletet. Csak éppen nem biztos, hogy megtérülnek az ilyen befektetések, mert a piacon egyre nagyobb a verseny. A jelentős kivándorlás miatt mind nehezebb orvost, illetve nővért verbuválni, ráadásul emelkednek a műszerek és a karbantartás költségei. Ezzel párhuzamosan elemzők utalnak arra, hogy a magángyógyászat fellendülése fokozódó egyenlőtlenségekhez vezethet egy olyan térségben, amelyben az alacsony bérek már eleve lenyomják a várható élettartamot. De a képzettebbek általában így is jó 10 évvel tovább élnek, mint a kevésbé iskolázottak. A magyar egészségügyi tárca nem válaszolt az ez irányú kérdésre, de az biztos, hogy Kelet-Európában az ágazaton belül jóval elmaradnak a közkiadások a nyugati szinttől. A Bizottság szerint a magyar, a lengyel és a román rendszer alulfinanszírozott.
Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 06:43