A család szennyesével együtt kénytelenek kimosni munkaruháikat a mentődolgozók, mivel azok tisztítása másképp nem biztosított. Ráadásul mindössze két váltófelszerelésük van, így muszáj folyamatosan tisztítani azokat – erről Kiss György, a mentődolgozók szövetségének Hajdú-Bihar megyei vezetője beszélt.
A szövetség honlapján megjelent nyilatkozatban kifejti azt is, hogy a felszerelés anyaga gyakorlatilag elasztikus műanyag, ami nem szellőzik, százból nyolcvanat pedig át is kellett alakítani. Az alsó száruk a bokánál ugyanis majdnem olyan széles, mint deréktájban, így alig tudtak mozogni benne.
Kiss György kilenc év után kapott új ruhát, ami lehet, hogy jól néz ki, de szerinte alkalmatlan a normális munkavégzésre. „Hiába kaptak úgy egy éve új munkaruhákat a mentődolgozók, azok nyáron szinte elviselhetetlenül melegek, télen pedig fázunk bennük” – mondja a megyei vezető, aki már 11 éve dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ). Tavaly óta mentőtechnikusként, ami azt jelenti, hogy gépkocsivezető és ápoló is egyszerre.
Nem védőruha
„Mindaddig, míg a munkáltató munkaruhaként és nem védőruhaként kezeli a mentődolgozók ruháját, addig nem az ő feladata a holmik tisztítása, karbantartása. Akkor sem, ha ezek vérrel, vagy egyéb anyagokkal is szennyezettek. Így a fehérneműt, vagy a gyerekruhát egy olyan mosógépben kell kimosni, amiben előtte egy ilyen lehányt, vagy bármilyen más testváladékkal érintkezett munkaruhát mostak. De hiába hangsúlyozzuk ezt, falakba ütközünk, a munkáltató elzárkózik. Még külön téli és nyári munkaruha sincs, sokkra szinte ráégnek a szellőzésmentes nadrágok” – erről Kusper Zsolt, a mentődolgozók szövetségének elnöke beszélt a Népszavának.
Tőle tudtuk meg azt is: a korábbi ruhák tájékoztatójában az szerepelt, hogy mindössze 9 alkalommal lehet kimosni, utána újat kell kapni, de sokan ezeket is évek óta használják.
Az ügyben kerestük az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) is, szerettük volna megtudni, hogy miért nem biztosítanak több ruhát a dolgozóknak, illetve miért nem segítik azok tisztítását, de erre a kérdésre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője annyit közölt lapunkkal:
Képtelen elvárások
Az OMSZ-t arról is faggattuk, mit gondolnak arról, hogy a kormány elvette a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét a mentődolgozóktól, de erre sem reagáltak. Korábban, ha valaki tíz évet az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott, ötévenként egy évvel közelebb hozták a nyugdíjba lépés határidejét. Ezt azonban eltörölték, hiába végeznek veszélyes fizikai munkát.
Szerinte egész egyszerűen azt a 60. évét betöltött embert, aki elérte a 40 éves munkaviszonyt, nyugdíjba kellene engedni.
Nem csak a munkaruha és a komoly fizikai terhelés okoz napi problémát a mentősöknek. Kiss György arról is beszél: felháborító, hogy eltörölték a kockázati pótlékot. „Olyan körülmények között dolgozunk, ami miatt ez mindenképpen megilletne mindenkit: számolni kell többek között a fertőzésveszéllyel, a verbális és gyakran a fizikai támadással is” – sorolja a gondokat a szakszervezeti vezető, akit egyébként fél éve támadta meg egy ittas férfi: 20 centis hústűt akart belé döfni, miközben ő segített akart rajta.
Az alacsony bérek miatt pedig sok mentősnek több helyen kell dolgozni ahhoz, hogy megéljen. Kiss Györgynek például két másodállást kellett vállalnia De van, aki sírásással egészíti ki a keresetét. Mások ápolnak, betegszállítóként vagy éppen vendéglátásban dolgoznak. Korábban a Népszava már megírta azt is, hogy a beígért béremelés is csak játék volt a számokkal, és hiába várták, valójában sokan egyáltalán nem vihetnek haza többet az emelés után sem.
