Országos sztrájkot jelentettek be a diáktüntetők

Publikálás dátuma
2019.08.31. 15:17

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Legalább ezren tüntettek a köznevelési törvény nevű "fércmű" ellen.
"Diákok vagyunk, akik nem maradnak csendben tétlenül miközben az oktatási kormányzat gőzerővel teszi tönkre a közoktatás rendszerét" - írják a szervezői annak a szombati budapesti demonstrációnak, amit a köznevelési törvény ellen hirdettek meg. A Kossuth téren délután 4-kor kezdődő rendezvényen felszólalt mások mellett a PDSZ képviselője, de még a TASZ és az Amnesty International is.
Nagyjából 1000-1500 tüntető vett részt a megmozduláson.

A köznevelési törvényt a nyárón úgy variálta át az Orbán-kormány, hogy belekerült például: jövőre már csak engedéllyel lehet kitolni az oktatás megkezdését, ha a gyerek eléri a hatéves kort. Jellemző, hogy azt viszont nem tudni, melyik szervtől lehet kérni az engedélyt. De eltörlik például a magántanulói státuszt is, és a kétharmad erejével kerül sor az államitól eltérő oktatási módszereket alkalmazó alternatív iskolák tanterveinek kiüresítése is. A változtatások miatt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) már sztrájkot is belengetett, és szombaton is utcai akcióval, flashmobbal tiltakoztak.

Nagy bejelentésre készülve

Belekényszerítenek egy rendszerbe, ahol nincsen jogunk választani és elmondani a véleményünket - nyitotta meg a szervezők egyike a demonstráció beszédeinek sorát. A felszólalók széles spektrumára utalva hangsúlyozta, az oktatás ügye az egész társadalmat érinti.
A kormány megint lehasítana szabadságunkból, megint rosszabbá tenné az életet Magyarországon - Asbóth Márton, a TASZ szónoka ezzel kezdett beszédébe. Körmöst oszt a kormány a jogaival élő polgároknak, és "kussban ülő egyen-robotot farag" a gyerekekből. Nyitott, nyelveket tanuló, kritikus diákokra és motivált tanárokra lene pedig szükség. A TASZ azért van, hogy megvédjen a kormány ámokfutásától, folytatta, hozzátév:
a köznevelési törvény alkotmányellenes, ezért megtámadják azt az Alkotmánybíróságon.

A tegnap ismereteit a egnap módszereivel már nem lehet megtanítani ennek a generációnak, mondta a színapdra álló Molnár Tibor, felmondott pedagógus. A jelenlegi köznevelési törvény akadályozza a hatékony oktatást, csak úgy, mint a Klebelsberg Központ féle "vízfej" - folytatta. A budai hegyektől Borsodig, mindenhol színvonala soktatást kell teremteni. Szülessen nemzeti közmegegyezés az oktatásról.
Elvágták a menekülőutakat - mondta egy középiskolai tanuló, Tasi Zsuzsi. A nyelvvizsga-törvény több mint 10 ezer diák továbbtanulási esélyeit nullázza le, tekintve, hogy sok iskolában még nyelvtanár sincs. Akinek nincs pénze magántanárra, nem juthat a felsőoktatásba. Eközben a képviselőknek mintegy kétharmada ül nyelvvizsga nélkül a parlamentben, tette hozzá: olyat várnak el a diákoktól, amit ők maguk sem teljesítettek. A nyelvvizsga-tüntetésen télen elhangzottakra utalva kijelentette:
ha Orbán nem teszi le a nyelvvizsgát egy napon belül, akkor - mint megígérték - népszavazási kezdeményezéssel fognak élni.

Az államnak adjuk a gyermekeinket, az unokáinkat? - tette fel a kérdést Ambrus Magdolna, a Pedagógusháló egyik alapítója, aki 35 éve óvónő, pedagógus. Egy felkészületlen állami hivatal dönt ezentúl arról, hogy a gyerekek iskolaérettek-e, emlékeztetett. Ha a hivatalnokok rosszul ítélik ezt meg, az a gyerekek egész későbbi életét is megkeseríti. Elfogynak az óvodapedagógusok, egy pályakezdő 130 ezret keres havonta, így pedig már több mint 900 betöltetlen állás van. A végzettek harmada marad csak a szakmában. A kormány megoldhatná ezt - ezt is -, de mégsem tesz semmit. Vádolom a kormányt - mondta kritikáit sorolva.
Molnár Áron noÁr színész és aktivista következett, aki közös munkára és kitartásra bíztatta az embereket. Legyetek aktivisták, csatlakozzatok szervezetekhez, kiáltotta. Legyetek dühösek, küzdjetek, ti vagytok a jövő, szólította meg a közönséget. Aztán már együttesével háta mögött, dalban sérelmezte, hogy például deriválásról igen, de az adóbevallásról szó sem esik az iskolában.
Árnyékot borít a parlament az állam polgáraira - kezdett beszédébe Szűcs Tamás, a PDSZ egyik vezető képviselője. Vissza akarják fogni, hogy az ember bátran és innovatívan merjen alkotni az iskolában. De van mit tenni, és erről szól a demonstráció is.
Jár a taps a szervező diákoknak, a vegzált civileknek, és leginkább az apátiát leküzdve utcára vonuló tüntetőknek - fogalmazott Végh Dávid, az Amnesty International képviselője. A kormánytöbbség sem a szülőkben, sem a tanárokban, sem az iskolákban és óvodákban nem bízik, ezért csökkenti folyamatosan jogköreiket. Ilyen lenne egy családbarát kormány? - tette fel a kérdést. A tudomány függetlenségének elvétele után a bírói függetlenséget ért támadást is felemlegette, majd - elismerve, hogy már túl sok a sértett ahhoz, hogy fel lehessen mindet sorolni - megállapította: semmilyen szabadon gondolkozó közösséget nem tűr a kormány. Ha hallgatunk, a kormányzat megosztó politikájához aszisztálunk - szolidaritást. Végül a diákok szeptemberi klímatüntetéseinek segítésére kérte a demonstrálókat.
Országos diáksztrájkot jelentettek be a tüntetők

- ezzel ért véget a Kossuth téri demonstráció. Úgy döntöttünk, a saját kezünkbe vesszük a jövőnket - fogalmazott színpadra állva egyikük. Szeptember 13-án maradjon otthon minden diák, "mert mi így tiltakozunk" - ezzel lezárta a rendezvényt.
Szerző
Frissítve: 2019.08.31. 18:06

Lefényképezték a kampányoló Matolcsy Gyöngyit, erre megtámadták őket

Publikálás dátuma
2019.08.31. 13:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A jegybankelnök volt felesége annyit mondott, "gyertek!", és az öt verőember már ütötte is az LMP frakcióalkalmazottját. Az volt a bűne, hogy nem törölte a képet.
Balatonakarattyai nyaralásán vette észre Nuszbaum Tibor, az LMP frakcióalkalmazottja, hogy a polgármester, Matolcsy Gyöngyi - Matolcsy György jegybankelnök volt felesége - marcipánokat osztogatva kampányol, írja az Azonnali.hu
Nuszbaum a telefonjával lefotózta a standot a marcipánokkal, mire Matolcsy Gyöngyi felszólította, hogy törölje a fotót. Ő erre nem volt hajlandó.

Matolcsy kifogása az volt a fotózással kapcsolatban, hogy szerinte azon az ajánlóíven szereplő adatok is látszódhatnak. Nuszbaum azt mondta: nagyjából egy méterről fotózott, így szerinte ezek nem látszottak a képen. Miután visszautasította, hogy törölje a képet, Nuszbaum elmondása szerint
Matolcsy "gyertek!" felszólítására előkerült öt verőember.

Mind az LMP-s, mind a vele lévő ismerőse telefonját el akarták venni. Nuszbaum eközben "hátulról akkorát kapott a füle tövére, hogy azóta is fáj az állkapcsa". Barátját leteperték és a hátára térdeltek, az ő telefonját sikerült is megszerezniük. A "gorillák" - akikről nem világos, aktivisták voltak-e, vagy más alkalmazottak esetleg - ezután rendőrt is hívtak, majd a hatóság kiérkező embereinek állítólag azt mondtákj, önként adta oda mobilját.
Az ominózus fotó az eseménysor végére törlésre került. A rendőrség tanácsára Nuszbaumék orvoshoz indultak látleletért, tervük szerint feljelentést is tesznek. A helyszínen a rendőrök egyébként csak jegyzőkönyvet vettek fel a tanácsadáson kívül.

Matolcsy: "példátlan inzultus történt"

Két ismeretlen férfi zavarta meg a "jó hangulatú aláírásgyűjtést" - reagált a történtekre közösségi oldalán Matolcsy Gyöngyi. Lefényképezték szerinte az aláírásgyűjtő ívet, aztán "szóváltást követve rátámadtak a stáb több tagjára, köztük az alpolgármesterre és a falugondnokság egyik munkatársára". Balatonakarattya polgármester asszonya döbbenten áll a történések előtt.

Szerző
Frissítve: 2019.08.31. 15:51

Ugyan semmi szükség rá, de újra meghosszabbítják a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet

Publikálás dátuma
2019.08.31. 11:49

Fotó: Népszava
Évek óta nem teljesülnek a válsághelyzet törvény szerinti feltételei, de ez nem akadálya újabb fél év rendkívüli jogállásnak.
A Belügyminisztérium kezdeményezi a kormánynál a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítását - válaszolta a tárca az Index.hu kérdésére. A BM-et azután keresték meg, hogy a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely már beharangozta az újabb meghosszabbítást.
Magyarországon 2015 őszén hirdettek ki először tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, akkor még csak az ország néhány megyéjére, 2016 márciusa óta pedig már az ország egész területére érvényes. A rendkívüli jogállást már több mint három éve félévente meghosszabbítják, annak ellenére, hogy
a válsághelyzet további fenntartásának semmilyen, a törvényben előírt feltétele nem állt fenn.

A portál ennek alátámasztására kimazsolázta a törvényből, hogy mik is ezek a nem teljesülő feltételek. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező, menekülti vagy oltalmazotti státuszuk elismerését kérők száma:
  • egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja.
Továbbá, ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva: egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja. Ezeken kívül a kormány válsághelyzetet kiálthat akkor is, ha olyan a "migrációs helyzet", hogy az "valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti". Csakhogy ezek a kritériumok - ide értve holmi közvetlen veszélyeztetést is - évek óta nem eljesülnek.
Hogy tömeges bevándorlásról valójában nem lehet beszélni Magyarország esetében, azt Felipe Gonzalez Morales ENSZ-jelentéstevő is megállapította. De valójában a kormánynak is rég tudnia kell, hogy nem jönnek a "migránsok": jelentősen visszaestek az illegális bevándorlással és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos kiadások az idei első félévben.
Szerző