Hableány: tragédia volt, tanulság nincs

Hónapokkal minden idők legsúlyosabb polgári hajókatasztrófája után sem tűnik úgy, hogy a hatóságok szembe akarnának nézni az okokkal.

Feltűnő hallgatásba burkolózott a hajózással – így a hajózásbiztonsággal is – kapcsolatos jogszabályok megalkotásáért felelős, Palkovics László vezette Innováció és Technológiai Minisztérium (ITM). Hetek óta nem felel a tárca azokra a látszólag egyszerűen megválaszolható kérdésekre: Felülvizsgálják-e a belvárosi Duna-szakaszon érvényes hajózási szabályokat a 28 halálos áldozatot követelő Hableány-tragédia után? Megvizsgálják-e a nagy szállodahajókra vonatkozó előírásokat? A mostani hallgatás azért is különös, mert nem sokkal a baleset után még egészen eltökéltnek tűnt például Tarlós István főpolgármester: „Meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban, ezt az állandó belvárosi jelenlétét az érintett társaságok bevonásával érdemes áttárgyalni.” Tarlós – aki már egyébként 2009-ben ígérte a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő helyének kijelölését és megtervezését – azt is mondta: egyeztet Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel a szállodahajók ügyében, hogy közösen találjanak megoldást. Ahogy az ITM, úgy a városháza sem válaszolt kérdéseinkre. Így még azt sem tudni, hogy tárgyalt-e már az ügyben a főpolgármester és a miniszter. Annyi biztos, hogy alkalom lett volna rá: a nyáron intenzíven egyeztettek a nyilvánosság előtt például a kampánytémává tett ferihegyi repülőtér okozta zajról.

Korábban a Párbeszéd és a Jobbik képviselője is rákérdezett arra, hogy a kormányzat mit akar tenni a tragédia nyomán. Akkor Cseresnyés Péter ITM-államtitkár úgy fogalmazott: előbb meg kellene várni a szakértői vizsgálatok eredményét. Igaz, az államtitkár már akkor megelőlegezte, hogy a dunai hajózási szabályozás megfelelő. Más messze nem ennyire optimista: nem egy dunai hajós – ahogy arról lapunk is írt korábban – „kaotikusnak” nevezte a viszonyokat a folyó belvárosi szakaszán.

Az, hogy egyelőre nincs jele a szabályozás felülvizsgálatának, továbbá a tárca és a városháza is hallgat, bizonyos szempontból nem meglepő. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség egykori elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója már a nyár elején arról beszélt lapunknak: a régi panaszok ellenére „a nagy cégek lobbiereje erősebb volt”, így a kormányzat végül csak annyit finomított, hogy a szállodahajók továbbra is használhatják a városközponti folyószakaszt, de ott nem fordulhatnak meg.

Abban, hogy a szállodahajókat ódzkodik kitiltani a kormányzat a belvárosból, szerepe lehet annak: óriási üzletről van szó, amelyen ráadásul osztozik a kormányzat és az egyik legnagyobb cég, a – katasztrófában érintett hajót is működtető – Viking. Azért, hogy a szállodahajók kiköthessenek, úgynevezett pontondíjat kell fizetni. Ez – mint arról már írtunk – milliárdos bevételt jelent a fővárosi kikötőhelyek túlnyomó részét tulajdonló Mahart Passnave Kft-nek. A cég 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg, míg 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez a vagyonrész előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd nemrégiben a Rogán Antal tárcája alá tartozó – a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel befolyási körébe sorolt – Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett.

A cégnek 2018-ban 3,4 milliárd forintos árbevétele volt és 1 milliárdos adózott eredményt produkált, amelyet a felek osztalék formájában fel is vettek. Hogy a magyar államnak miért érte meg ezt az aranytojást tojó tyúkot eladni egy svájci multinak, máig rejtély. Az viszont biztos, hogy később a Viking jócskán beleszólhatott az itteni viszonyok alakításába. Januárban bejelentették, hogy év végére elkészül a kormányzati stratégia, aminek központi eleme a kikötőfejlesztés. A Mahart Zrt. pedig az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. alkotta konzorciumot bízta meg az 1 millió eurót érő tervezéssel.