Szabad szemmel: magyar mintára, tekintélyelvű alapokon építenék át Lengyelországot

Publikálás dátuma
2019.09.03. 06:46

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 3.
Süddeutsche Zeitung A lengyel polgárjogi biztos szerint minden arra mutat, hogy a budapesti gyors hamarosan befut Varsóba, azaz magyar mintára, tekintélyelvű alapokon építik át Lengyelországot. Adam Bognar, aki országában az utolsó függetlennek számító alkotmányos intézményt vezeti, abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az emberi jogok védelméért megkapta az idei német Roland Berger-díjat. (Az elismerést korábban Helmut Kohl is kiérdemelte.) A lengyel szakember úgy látja, hogy a varsói kormány is szalámi taktikával számolja a munkáját ellenőrző testületek függetlenségét, de a lengyelek ezzel együtt még mindig jóval szabadabbak, mint a magyarok. Bizonyos városok és körzetek ugyanis változatlanul erősek és ott labdába tud rúgni az ellenzék. Működik az önálló sajtó és egyelőre nem ért véget az igazságszolgáltatás szuverenitásáért folyó harc sem. De ettől még tény, hogy már nincs bíróság, amely érdemben felülvizsgálhatná a törvényeket. Kormányhű tagok kinevezése folytán visszaesett az Alkotmánybíróság legitimitása, pedig ha a testület működne, egészen más volna a helyzet. Hogy akkor a kormány miért ennyire népszerű mégis, a jogász úgy válaszolt, hogy a gazdaság nő, a hatalom új szociális juttatásokat vezetett be. Ily módon az emberek biztonságban érzik magukat. Azután például éppen a bíróságok hírneve továbbra is kétes a szocialista idők, illetve a túl hosszú átmenet miatt. Közben a kormány tárgyal ugyan az EU-val, de csupán időnyerésre játszik, és nem hajlandó érdemi engedményekre. Szerencsére az Európai Bíróság ítéleteivel szemben nem tud tenni semmit sem. Máskülönben kemény pénzeket kellene fizetnie. És a lengyel vonatkozású döntéseket fel lehet majd használni a magyar, román, bolgár, vagy éppen az olasz kormány elleni eljárásokban.  
Der Standard Paul Lendvai egy korszak végének tartja az AfD szászországi és brandenburgi előretörését, mert már látszik, hogy közeleg a nagykoalíció vége, miközben jön fel a nacionalista és EU-ellenes Alternatíva, márpedig ez így együtt nyugtalanító kiinduló pontot jelent. Az elemzők joggal írják, hogy a két néppárt utolsó figyelmeztetést kapott, illetve hogy immár befellegzett a belpolitikai stabilitásnak. A jövőben mind inkább a szélsőjobbos, idegenellenes és rasszista erők adják meg a hangot az AfD-n belül. És a keletnémet problémán túlmenően az egész ország úgy hat, mint amely politikailag megbénult, gazdaságilag és kulturálisan pedig megosztott. Merkel még birtokolja a kancellári stallumot, ám a mostani eredmény felerősíti azokat a bírálatokat, amelyek szerint előbbre kell hozni a politikai függő játszma lezárását, azaz már 2021 nyara előtt kell dönteni az új kormányfő személyéről. A szociáldemokraták jó ideje válságban vannak, és kétséges, hogy megmentheti-e őket, ha a tagság akaratának megfelelően felmondják a szövetséget a CDU-CSU-val. A kereszténydemokraták körében egyre kisebb a remény, hogy a párelnök, Kramp-Karrenbauer át tudja állítani a váltókat a Merkel utáni időszakra. Ám az egyértelmű, hogy immár egész német földön nincs egy valamire való, vezetésre alkalmas tömegpárt. Kiszámíthatatlanná válik az unió első számú ereje, amely jövőre átveszi a soros elnökséget.
Euobserver A portál különösnek tartja, hogy a minap a Bizottság megválasztott elnökének szófiai látogatásakor az újságírók nem tehettek fel kérdéseket von der Leyennek, mint ahogy azt is, hogy a politikus dicsérte a Boriszov-kormány teljesítményét. Állítólag az ő engedélyével vitték ki a mikrofonokat a teremből. Ami pedig a másik témát illeti, feltételezhető, hogy a mivel a bolgár jogállam helyzete igen kényes, ezért a tanácsadók azt javasolták a vendégnek, hogy a gazdasági eredményeket méltassa. Miközben az EU egyetlen más államában nem ennyire alacsony a GDP, a minimálbér és az átlagkereset. A Világbank szerint a lakosság egyötöde a szegénységi szint alatt él. A hatalom igen keveset fordít kutatásra és fejlesztésre, az egyetemisták tudásszintje messze elmarad az uniós átlagtól. Az uniós támogatások aránya igen magas, meghaladja még a magyar szintet is. Vagyis Brüsszel egy tekintélyelvű rendszert finanszíroz, a pénzek jelentős része azonban magánzsebekben köt ki. Az pedig, hogy von der Leyen egyetértésével ezúttal némaságra kényszerítették az újságírókat, akaratlanul is elősegítette, hogy végképp megfojtsák a szabad sajtót Bulgáriában. De úgy tűnik, hogy a politikus szívesen fogad el támogatást olyan államoktól is, ahol pedig kétségtelen a korrupció, miközben az EU-ban kulcskérdéssé vált, hogy sikerül-e fenntartani a jogállamot. Ugyanakkor maradtak a kérdések, így az, hogy mi a jogállamiság ára az EU-ban? Miként tájékozódik a következő bizottsági elnök csapata a tagállamokról? Mennyire tartja fontosnak a politikus az átláthatóságot? Aggódik-e az uniós alapok felhasználása miatt?
Tagesspiegel A Bertelsmann Alapítvány legutóbbi tanulmánya kimutatta, hogy alaptalanok a félelmek Kína kelet- és dél-európai terjeszkedése miatt, mert a térségbe több nyugati pénz áramlik, mint amennyit ott Kína befektet, de Magyarország külön eset. Orbán Viktor ugyanis a nyomásgyakorlás eszközeként használja a „Selyemút-kezdeményezést”. Arról ábrándozik, hogy Magyarország egy nap a fordítókorong lesz a földrészen a kínaiak számára, és ezáltal növelheti saját függetlenségét az unióval szemben. Ám ezt a fenyegetést a Bertelsmann elemzése szerint a számok idáig nemigen támasztják alá. A magyar kormány ugyanis 2013 és 17 között 12 milliárd dollárhoz jutott nyugati forrásokból, míg a kínai hozzájárulás mértéke messze elmaradt az egymilliárdtól. Ebben az időszakban egyedül az EU-átutalások összege a magyar államháztartás 5,6 százalékának felelt meg. Vagyis az látszik, hogy a kínai beruházások a ténylegesnél sokkal nagyobbnak tűnnek. Ráadásul Nyugatról folyamatosan a pénzek. Viszont Magyarország esetében 2017 fordulópontot jelez: a nyugati tőketulajdonosok abban az évben jó kétmilliárd dollárt kivontak, ellenben Kína fokozta szerepvállalását. Így nem kizárt, hogy egy idő után a kínaiak valóban fontosabb partnerek lesznek, ha Brüsszel a jogállami megfontolások miatt visszafogja a támogatások egy részét.  
Al-Jazeera A televízió szerint kémtevékenységet folytat a Nemzetközi Beruházási Bank, amely Magyarországon keresztül igyekszik betörni Európába. A költözködést diplomáciai aggályok övezik, mivel a pénzintézetet hírek szerint kapcsolatok fűzik a Kreml hírszerző szolgálataihoz. Ám az NBB azt közölte, hogy ebben hónapban megtartja első igazgatósági ülését Budapesten, vagyis megkezdi működését az új székhelyen. A nemzeti-populista magyar kormány kitart amellett, hogy számára gazdasági előnyöket hoz a vitatott bank székhelyváltása. A bírálók szerint viszont a bank trójai faló, amely fenyegeti az EU-t és a NATO-t. Emellett szinte kizárólag Orbán oligarcháit pénzeli, pedig ők lehúzzák a sápot az uniós támogatások után is, miközben bizonyos ágazatokat teljes mértékben kézben tartanak. Amúgy Kovács Zoltán szóvivő nem válaszolt a tévé kérdéseire. Egy viszonylag kis bankról van szó, az alkalmazottak száma ehhez képest 100 körül jár. Ám éppen ez vet fel aggályokat, hogy nem csupán pénzügyi szakembereket foglalkoztat. Bíró-Nagy András a Policy Solutions-tól azt mondja, nagyobb a valószínűség, hogy Budapest a bank tevékenysége nyomán orosz kémközpont lesz, semmint pénzügyi fordítókorong. Úgy tudni, hogy a munkatársak megkaptak minden lehetséges diplomáciai kiváltságot és mentességet. Még a bank vendégei is szabadon léphetnek be Magyarországra, ami veszélyezteti a Moszkva elleni uniós szankciókat. Ezen felül a magyar hatóságok nem ellenőrizhetik, hogy mi folyik a pénzintézetnél. Félő azonban, hogy mindez csupán a legutolsó fejlemény az Orbán által végrehajtott keleti fordulatban. A magyar vezető már így is Putyin legfontosabb szövetségesének számít az EU-n belül, összeköti őket közös gyengéjük, az illiberális demokrácia. Az amerikai törvényhozás Külpolitikai Bizottsága már tavaly arra figyelmeztetett, hogy a kormányfő nem védekezik a rosszindulatú orosz beavatkozás ellen, hanem a jelek szerint örömmel fogadja azt. Közben diplomaták és elemzők kiszivárogtatták, hogy a NATO és az USA hírszerzése aggódik Budapest geopolitikai elköteleződése miatt, ideértve elsősorban az Ukrajnához fűződő kapcsolat blokkolását. Bíró-Nagy András hozzáteszi, hogy a miniszterelnök az utóbbi csaknem 10 évben kötéltánc-mutatvánnyal próbálkozik a Kelet és a Nyugat között. Igyekszik alternatív pénzforrásokat találni, amelyek nem tartalmaznak politikai feltételeket. Külügyi források jelezték, hogy emiatt a NATO újabban már megszűri, hogy milyen bizalmas értesüléseket oszt meg a magyar féllel, nehogy az információk eljussanak az oroszokhoz. Merthogy gyanúsak a barátok, akiknek a segítségével Orbán ki akarja építeni a maga minibirodalmát.
Szerző

Brexit: keresztül húzhatják Johnson terveit, októberben még előrehozott választás is lehet

Publikálás dátuma
2019.09.02. 21:32
Tüntetés a "toryk-k Brexitje" ellen, szeptember 2.
Fotó: OLI SCARFF / AFP
Ha a parlament törvényt hoz arról, hogy megállapodás nélkül nem léphet ki az ország az EU-ból, a kormány parlamenti választást jelent be a BBC szerint.
Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő este kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó kezdeményezni a Brexit újbóli elhalasztását. Hozzátette, hogy nem szeretne előrehozott választásokat kiírni sem. A konzervatív párti kormányfő hétfő este soron kívüli kabinetülést tartott, tekintettel arra, hogy kedden ül össze először a nyári szünet után a londoni alsóház, és
az ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt máris összeállított egy törvénytervezetet a megállapodás nélküli Brexit megakadályozására.

A hétfő este közzétett tervezetben, amelyet a Labour várhatóan már kedden beterjeszt, szerepel, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá bármiféle új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Johnson kilépne

Boris Johnson azonban a Downing Street-i hivatala előtt hétfő este elmondott nyilatkozatában leszögezte: Nagy-Britannia október 31-én mindenképpen kilép az unióból. Hozzátette: kormánya semmiféle olyan kísérletet nem fog eltűrni, amelynek célja "ígéreteinek megszegése", vagy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás eredményének semmissé tétele.
Johnson még mindig hisz abban, hogy London képes lesz elérni az Európai Uniónál egy új kilépési megállapodást az októberben esedékes uniós csúcstalálkozóig.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a londoni alsóház képviselőinek többsége megszavazza a Brexit "értelmetlen további halogatásáról" szóló munkáspárti törvénytervezetet, szerinte teljesen lehetetlenné válik mindenféle további tárgyalás az Európai Unióval.

Új választást írhatnak ki?

Ugyan a brit miniszterelnök kijelentette, hogy nem akar előrehozott választásokat kiírni, a BBC brit közmédia hétfői értesülése szerint kormánya ennek ellenére "aktívan mérlegeli" a választások kiírását, mindenekelőtt abban az esetben, ha a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselőknek a héten sikerül a kormány szándékaival ellentétben törvényalkotási folyamatot elindítaniuk a rendezetlen kilépés tilalmára. A BBC forrásai szerint
a kormány akár már szerdán bejelentheti az új parlamenti választást, amelyet október 14-én tartanának.

A brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség.
Hétfőn a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is előrehozott választásokat követelt, annak megakadályozására, hogy Johnson kormánya rendezetlen módon, megállapodás nélkül léptesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Beszédében egyenes utalást tett arra, hogy választások esetén a Munkáspárt programjában szerepelne egy újabb népszavazás kiírása, és e referendum választási lehetőségei között lenne az is, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja.

A tory-k közt sem teljes az egyetértés

A brit kormány egybehangzó hétfői londoni médiaértesülések szerint azt tervezi, hogy kizárja az alsóházi konzervatív frakcióból azokat a képviselőket, akik szembefordulnak vele a Brexit ügyében várható parlamenti szavazásokon.
A kormány ellen lázadó tory képviselőknek megtiltanák azt is, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak.

A Konzervatív Pártnak még külső támogatója, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójával együtt is mindössze egyetlen fős többsége van az alsóházban. A kormány ebben a helyzetben könnyen kisebbségbe kerülhet, ha valóban kizárja a tory frakcióból az ellene szavazókat, és így elkerülhetetlenné válhat az előrehozott választások kiírása.

34 ember tűnt el, miután kigyulladt és elsüllyedt egy hajó Kaliforniánál

Publikálás dátuma
2019.09.02. 21:00

Fotó: AFP PHOTO / Ventura County Fire Department / HO
Az utasok aludtak, csak az öt fős legénység volt ébren, ők vízbe ugrottak, mielőtt mindent elborítottak a lángok.
Súlyos veszteségtől tartanak az amerikai hatóságok, miután egy kirándulóhajó hétfő hajnalban kigyulladt Los Angeles partja közelében. A legénység öt tagja, aki ébren volt a tűz keletkezésekor, a tengerbe ugrott, egy másik hajó vette őket a fedélzetére.
A hajó 34 utasát viszont álmában érte a katasztrófa, őket eltűntként tartják számon.

A tűz oltása közben a búvárkodáshoz használt jármű el is süllyedt - közölte a parti őrség. Előzőleg több mentőcsónakot indítottak a helyszínre, hogy kimentsék a Santa Cruz szigetétől 22 méternyire horgonyzó búvárhajón bajbajutott embereket. A parti őrség helikopterei, csónakjai és egyárbocosa folytatta a keresést a Los Angelestől 140 kilométernyire fekvő sziget körzetében.
A hajótulajdonos szerint a 20 méter hosszú, Conception nevű hajó szombaton hajnalban hajózott ki Santa Barbarából a szomszédos szigetekre búvárkodás céljából, és hétfőn - amely az Egyesült Államokban munkaszüneti nap, a "munka ünnepe" - késő délután kellett volna visszatérnie.
Monica Rochester százados, a parti őrség tisztje elmondta, hogy folytatódik a mentés, még mindig reménykednek, hogy túlélőket találtak.
Frissítve: 2019.09.02. 22:01