Ruhavásárlást csökkentő kampány indult

Publikálás dátuma
2019.09.03. 11:28

Fotó: Gregor Fischer / AFP
Az „Egy évig nem vásárolok ruhát” kihívás célja, hogy felhívja a figyelmet a túlzott fogyasztásra.
Szeptember 1-jén elindult az Egy évig nem vásárolok ruhát – kihívás, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a divatipar környezetszennyező hatására, amely vízpazarlással, szén-dioxid kibocsájtással, vegyszeres szennyezéssel jár, miközben évente több milliárd dollárnyi megmaradt ruházattól szeméttelepeken vagy égetéssel szabadulnak meg a fast fashion cégek. 
Kutatások szerint az elmúlt 30 évben egy átlagos nőnek négyszeresére emelkedett a ruhatára, de az öltözékeinek harmadát nem is hordja. Így a kampány célja az is, hogy csökkentse az „őrült” fogyasztást. Az elindítói arra is felhívják a figyelmet, hogy egy nem is drága, sokadik kis felsőnek is igen súlyos ára van. Egyetlen pamutpóló előállítása 2700 liter vízbe kerül, ez a mennyiség egy ember hároméves vízszükségletének felel meg.
A Greenfo számításai szerint egy kilogramm pamut előállításához kb. 3,6 kg szén-dioxid, 0,3 kg műtrágya; 0,3 kg növényvédőszer és 20 ezer liter víz szükséges. A textilgyártás az egyik legszennyezőbb iparág: 1,2 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő káros anyagot bocsát ki évente, többet, mint a nemzetközi légi járatok vagy a tengeri hajózás. A világ rovarirtószer felhasználásának 25 százaléka a gyapottermesztéshez köthető, az ipari vízszennyezés egyötöde a ruhaanyagok kezeléséhez kapcsolódik. Bomláskor a természetes szálak is metángázokat termelnek.
A kihíváshoz bármikor lehet csatlakozni, akár úgy is, ha a ruhavásárlás mérséklését vállaljuk. 
Szerző

Megkezdődött a sokat vitatott „delfinöldöklés” Taidzsiban

Publikálás dátuma
2019.09.03. 11:24

Fotó: TED ALJIBE / AFP
A több évtizedes múltra visszatekintő „vadászaton” a delfineket és kisebb bálnákat egy öbölbe terelik a halászok, majd hálóval elzárják a menekülési útvonalat. Az állatvédők szerint különösen kegyetlen módszerrel a tengeri emlősök haláltusája akár 30 percig is eltarthat.
Az öböl című Oscar-díjas dokumentumfilmben is ábrázolt véres taidzsi vadászaton az öbölbe terelt tengeri emlősöket a húsukért agyonverik. A legszebb példányokat azonban a halászok kiválasztják és élve eladják különböző akváriumoknak, állatkerteknek. 
A módszer és a vadászat ellen régóta tiltakoznak az állatvédő csoportok.

Idén helyi idő szerint vasárnap indultak útnak a hajók, amelyek a japán média beszámolója szerint zsákmány nélkül tértek vissza. A The Dolphin Project nevű természetvédő szervezet szerint azonban hétfőn már öt Risso-delfint elejtettek a halászok, akik az idei szezonban több mint 1700 állat leölésére, illetve elfogására kaptak engedélyt.
Az állatvédők szerint a gyakorlat különösen kegyetlen és a tengeri emlősök haláltusája akár 30 percig is eltarthat. A taidzsi halászok azonban úgy vélik, a közösség megélhetése függ a gyakorlattól.
A delfinvadászszezon várhatóan hat hónapig fog tartani. A delfin- és bálnahús iránti kereslet évek óta csökken, és mindkettőről kimutatták, hogy egészségre ártalmas mennyiségű higanyt tartalmaz – emlékeztet a BBC tudósítása. Az akváriumoknak és tengeri parkoknak eladott élő példányok jóval több pénzt hoznak, mint az állatok húsa, ugyanakkor az érintett parkokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy ne vásároljanak Taidzsiban befogott delfineket.
Harminc év után, idén július 1-jén ismét kereskedelmi célú vadászatra indultak a japán bálnavadászok és az első példányokat már el is ejtették és eladták. Japán 1988-ban váltott az úgynevezett tudományos célú bálnavadászatra, decemberben azonban bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy folytathassa a kereskedelmi célú vadászatot.
Szerző

Ugrótamarin született Szegeden

Publikálás dátuma
2019.09.03. 08:51

Fotó: Lajos Endredi / Szegedi Vadaspark
A néhány hetes Goeldi-tamarin kölyköt a szerencsésebb látogatók már láthatják is.
A Goeldi-tamarinok (Callimico goeldii) a főemlősök színes és változatos csoportjához tartozó karmosmajmok között is egyedinek számítanak. Anatómiailag és viselkedésükben is annyira különböznek a többi selyemmajomtól, hogy korábban külön alcsaládba sorolták. A karmosmajmok között két utód születése az általános, az ugrótamarinok nősténye öt hónapos vemhesség után azonban csak egy kölyköt hoz a világra, amit azután közösen nevelnek.
A Szegedi Vadaspark már rutinosnak számító szülőpárjának is egyetlen kicsinye született. Az utód nevelésében az apára fontos szerep hárul, miután két-háromhetesen átvette a hordozás terhét az anyától, de az egész család aktívan részt vesz benne, beleértve a két idősebb fivért is. Bár nem könnyű elsőre megpillantani a szintén fekete színű kölyköt, a látogatóknak érdemes pár percre megállni és csendben szemlélődni a Goeldi-tamarin családnál, mert előbb-utóbb észrevehetik a - főleg apjába kapaszkodó - kölyköt – mondta Veprik Róbert, az intézmény igazgatója. 
Az egyik legkésőbb, 1904-ben leírt főemlős tudományos nevét felfedezőjéről, Émil August Goeldi svájci zoológusról kapta. Az Amazonas-medencéjének nyugati részén élnek, kisebb, 6-8 fős családokban, a karmosmajmok többi fajához képest azonban nagyobb, 30-60 hektáros területen belül mozognak. A kifejletten 21-24 centiméter hosszú, 400-800 gramm tömegű majmok gyümölcsökön, gombákon, rovarokon kívül előszeretettel fogyasztanak kisebb gerinceseket, gyíkokat és madárfiókákat. Másik nevük, az ugrótamarin a jellegzetes mozgásukra utal: akár négy métert is át tudnak ugrani két faág között. 
Számuk egyre csökken. A státuszuk a Természetvédelmi Világszövetség adatai (IUCN Red List) alapján sérülékeny, elsősorban az elsődleges esőerdők eltűnése, a fák kivágása veszélyezteti. Európában mintegy háromszáz egyedét nevelik állatkertekben, ahol nemzetközi fajmentő tenyészprogram keretében tartják, tenyésztik – ebben vesz részt a Szegedi Vadaspark is.
Szerző