Uniós szégyenlista élén: az OLAF Magyarország esetében ajánlotta a legnagyobb arányú pénzbüntetést

A brüsszeli székhelyű hivatal 2018-ban kilenc ügyben kezdett vizsgálatot és hetet zárt le.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) tavaly Magyarországon indította el és zárta le a legtöbb vizsgálatot, amit közösségi pénzekkel elkövetett csalás gyanúja miatt kezdeményezett. Eszerint a brüsszeli székhelyű hivatal 2018-ban kilenc ügyben kezdett vizsgálatot és hetet zárt le.

Az EU-tagállamok listavezetői vagyunk abban is, hogy 2014-2018 között az OLAF hazánk esetében ajánlotta a legmagasabb arányú pénzbüntetést a feltárt ügyekben. Ennek megfelelően a felzárkóztatási és agrártámogatások 3,84 százalékának visszafizettetését javasolta, ami többszöröse a 0,45 százalékos uniós átlagnak. Magyarországon kívül csak Szlovákia 2,29 százalékos “teljesítménye” haladta meg ezt arányt.

Az uniós hivatal friss jelentésében rangsorolta a tagországokat aszerint is, hogy melyikből érkezett a legtöbb, korrupcióval, sikkasztással kapcsolatos panasz. Magyarország a második helyre szorult Bulgária mögé: 2018-ban a magyarok 33 bejelentést tettek, míg a bolgárok 48-at. Figyelemre méltó azonban, hogy a 33-ból csak egyetlenegy panasz feladója volt valamely közhivatal, a többiek magánszemélyek vagy magáncégek voltak.

Az OLAF-nak megküldött és a jelentésbe foglalt nemzeti statisztikák azt mutatják, hogy a hivatal 2012-2018 között tett jogi ajánlásai az uniós átlagnál több esetben végződtek ügyészségi eljárással Magyarországon. A vizsgált hét évben a huszonnyolcak 36 százalékos aránnyal dicsekedhetnek, míg hazánk 45 százalékossal.

A 2018-as beszámoló egy sor konkrét példával illusztrálja a pénzügyi csalásokat felderíteni hivatott szervezet tevékenységét. Ezek között szerepel az a magyarországi projekt, amelynek ellenőrzése során az OLAF úgy ítélte meg, hogy a beruházásra fordított 12 millió euróból 3,8 milliót szabálytalanul költöttek el. A jelentésben név nélkül szerepel két vállalkozás, amely szélessávú távközlési hálózat vidéki fejlesztésére nyert pénzt az európai regionális alapokból. Mindkét kedvezményezett ugyanannak az építőipari cégnek adta ki alvállalkozásba a feladatot, amely cég azután egy bonyolult alvállalkozói rendszeren keresztül 4,9 millió eurót visszajuttatott a projekt egyik nyertesének, mesterségesen megemelve ezzel a projekt értékét.