Arizonai Orbán-simogató

Publikálás dátuma
2019.09.04. 07:30

Fotó: Facebook/Paul Gosar
Szeptemberben új, a magyar kormányt érő kritikákat cáfolni igyekvő kongresszusi határozattervezetet készül beterjeszteni Paul Gosar republikánus képviselő – írja a Phoenix New Times.
Az arizonai politikus hazafinak nevezi Orbán Viktort, olyan ország vezetőjének amely kitűnően példázza a nyugati civilizáció, a demokrácia, a szuverenitás és az önrendelkezés értékeit. Gosar arról igyekszik meggyőzni a Trump adminisztrációt, hogy támogassa Orbán kormányát.  Az Insight Hungary című hírlevél korábban azt írta, hogy ez a lépés válasz egy korábbi, kétpárti határozattervezetre, amelyet Alcee Hastings floridai és Marcy Kaptur ohio-i demokrata képviselővel közösen a dél-karolinai republikánus Joe Wilson nyújtott be. Ebben a demokratikus intézmények és a civil jogok magyarországi gyengülése ellen emeltek szót. Gosar szinte szóról szóra visszhangozza a magyar kormánypropagandát, miszerint "Magyarországnak joga van megvédeni a külső hatásoktól a kultúráját, a nyelvét és a határait" – illetve visszatérően védeni próbálja a bevándorlásellenes, nacionalista narratívát. Azt is kijelenti, hogy Orbán "rendkívül Putyin-ellenes". Ez már csak azért is meglepő állítás, mivel a magyar kormányfő rendszeresen találkozik az orosz elnökkel. Az arizonai politikus dicséri Donald Trumpot is, aki Bill Clinton óta az első amerikai elnökként fogadta Orbánt. (A magyar kormányfő 2001-ben csak Dick Cheney alelnökig jutott, bár rövid időre csatlakozott hozzájuk George W. Bush elnök. Orbán 2001 decemberében újabb találkozóban reménykedett, de a 2002-es választások előtt már nem hívták meg Washingtonba.)  Gosar a tervezettel Steve King iowai képviselő nyomdokaiba lép. Utóbbit januárban valamennyi képviselőházi bizottságból visszahívták, miután kétértelműen fogalmazott a fehér felsőbbrendűséget illetően. King már 2018-ban lobbizott egy Trump-Orbán találkozóért. Gosar egyébként több szempontból is fura figura: azt állította, hogy az erőszakba torkolló charlottesville-i neonáci tüntetést Obama támogatói és Soros György szervezték, a magyar származású filantrópot pedig náci kollaboránsnak nevezte. Abban is hisz, hogy Barack Obama hamisította a születési dokumentumait. A klímaváltozásról sincs sokkal tájékozottabb véleménye: úgy véli, hogy a globális felmelegedés áltudományos maszlag. Nagy kritikusa Ferenc pápának, aki szerinte liberális politikusként viselkedik, ezért úgy is kell kezelni.  Ha mindez nem lenne elég, további érdekesség, hogy a tavaly őszi választáson Paul Gosar nem kevesebb, mint hat testvére vállalt szerepet a republikánus politikus demokrata párti ellenfelének kampányfilmjében. Igaz, választókörzetében ennek ellenére is megkapta a voksok 68 százalékát.

Felosztanák Farkas Flórián birodalmát

Publikálás dátuma
2019.09.04. 07:00

Fotó: Népszava
Váratlan helyről kapott komoly kihívót a Lungo Drom. A meglepően erős vetélytárs egy tiszaburai székhellyel működő szervezet, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), amely a kormánypárttal szimpatizál.
Kampány van, előkerült hát Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, a Lungo Drom elnöke is, aki botrányos ügyei miatt évek óta igyekszik mellőzni a sajtónyilvánosságot. Szervezete jelöltjeinek bemutatkozó rendezvényén jelent meg Szolnokon. A városi televízió tudósítása szerint Farkas Flórián arra hívta fel a figyelmet, hogy ha megakad az a felzárkózási folyamat, amit közel két évtizede indítottak el a Fidesszel, akkor a „cigányság élethelyzete visszarendeződik”.
Már több mint 170 ezren regisztrálták magukat a roma névjegyzékben: ez a feltétele annak, hogy a magukat cigánynak valló szavazók részt vehessenek a roma nemzetiségi választáson. A kisebbségi voksolást egy időben tartják az önkormányzati választással. Az eredmény alapján alakul ki az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) összetétele, végső soron pedig az is eldől, hogy melyik szervezet jelöltje indul legnagyobb eséllyel az elnöki posztért.
Terjed a hír, hogy Farkas Flórián ismét pályázik az ORÖ-elnökségre. Ehhez azonban módosítani kellene az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek pillanatnyilag kizárják, hogy parlamenti képviselő betöltse a tisztséget. Próbáltuk az érintettől megtudni, mi a terve, ám Farkas Flórián megtartotta azt a régóta bevett szokását, hogy nem reagál megkeresésünkre.
Balogh János, az ORÖ eddigi vezetője már nem rúg labdába: azzal, hogy vesztegetés gyanúja miatt vádat emeltek ellene, őt levették a tábláról. Az ORÖ egyik korábbi elnöke, Kolompár Orbán viszont aktivizálta magát, és újjászervezte az MCF-et: a rövidítés most a Magyarországi Cigányközösségek Fóruma elnevezést takarja.
„Teljes mértékben megújítani a roma politikát, visszaadni a cigányságnak a valós érdekképviseletet” – foglalta össze programja lényegét Kolompár Orbán. Börtönmúltjára vonatkozó kérdésünkre megjegyezte: ha őt elítélték olyan cselekményért, amelynek nem volt károsultja, akkor elképzelhető, milyen büntetést lehetne kiszabni bizonyos más cigány politikusokra.
Egyelőre azonban az is kétséges, hogy az MCF képes lesz-e országos listát állítani. A Roma Polgári Tömörülés el sem indul a választáson. Makai István, a szervezet vezetője – aki korábban ORÖ-tagságától is megvált – úgy gondolja, olyan mélyre süllyedt a roma érdekképviselet, hogy annak nem kíván részese lenni. A roma értelmiségi réteg szerinte kivonult a közéletből, átadta helyét egy „szint alatti, minősíthetetlen rendszernek”. Makai nem hitte volna, hogy van még lejjebb. Mégis azt prognosztizálja, az új ORÖ összetétele sokkal rosszabb lesz az előzőnél.
Mások viszont ismét starthoz állnak, a Dancs Mihály-féle Roma Polgárjogi Mozgalom például jelentősen befolyásolhatja az erőviszonyokat. Újra életre kelt a Phralipe, amely az első demokratikus roma szerveződésként harminc éve, 1989-ben jött létre a már elhunyt Osztojkán Béla vezetésével. „Erősek leszünk!” – bizakodott lapunknak nyilatkozva Lakatos Oszkár. Közlése szerint rajta kívül nyolc jelenlegi ORÖ-képviselő indul a Phralipe színeiben.
Említést érdemel még a kacifántos nevű CÖCE, a Cigány Önkormányzatok és Roma Civil Szervezetek Érdekvédelmi Egyesülete. A CÖCE 2017 nyarán alakult, Ajtai Tibor ORÖ-képviselő azzal a nem titkolt szándékkal hozta létre, hogy a kormány számára is elfogadható alternatívát nyújtson a „lejáratódott Farkas Flóriánnal és a Lungo Drommal” szemben. Tegyük hozzá: a vállalás teljesítése mindeddig mérsékelt sikert hozott.
A végére hagytuk a roma választás eddigi meglepetését, azt a szervezetet, amely a jelölt-állítási statisztikák alapján egyedüliként tud lépést tartani a Lungo Drommal. A Fiatal Romák Országos Szövetségéről (Firosz) van szó. A szövetség elnöke ifjabb Farkas László, Tiszabura volt polgármestere. A Firoszt édesapja alapította még 1991-ben. Ifjabb Farkas kérdésünkre megerősítette, hogy szimpatizál a Fidesszel. A Lungo Dromhoz fűződő viszonyáról ellenben azt monda, hogy helyesebb inkább az „iszony” kifejezést használni. A Firosz – tájékoztatta lapunkat – másfél éve határozta el, hogy „szeretné megtörni a Lungo Drom hegemóniáját”. A jelszó: „Hitelesen a cigányságért!”
A Nemzeti Választási Iroda honlapján a kedd kora délutáni adatok szerint a Lungo Drom 843, a Firosz 726 jelöltnél járt. Ifjabb Farkas Lászlóhoz is eljutottak olyan pletykák, hogy a Firosz előretörése mögött komoly anyagi források állnak. A szervezet vezetője szerint ez nincs így. Bár néhány vállalkozó valóban segíti a Firoszt, alapvetően a „saját spórolt pénzeiket” teszik be a kampányba, a kormányzattól pedig – állította – nem kapnak támogatást.
Szerző

A magyar és a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségéért is aggódik az ET-biztos

Publikálás dátuma
2019.09.04. 06:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 3. hatalmi ág önállósága alátámasztja a jogállamot, és nélkülözhetetlen a demokrácia működéséhez és az emberi jogok betartásához – hangsúlyozta Dunja Mijatovics.
Aggódik a bírák, illetve a magyar, a lengyel, a román és a török igazságszolgáltatás függetlensége miatt az Európa Tanács emberi jogi megbízottja. Dunja Mijatovics közleménye kiemeli, hogy a 3. hatalmi ág önállósága alátámasztja a jogállamot, és nélkülözhetetlen a demokrácia működéséhez és az emberi jogok betartásához. Nincs is baj vele a 47 tagállam többségében, ám mind inkább aggasztó jelek mutatkoznak az említett négy országban. Emlékeztet arra, hogy februári, budapesti látogatása eredményeként külön hangsúlyozta: az Orbán-kormány 2010 óta egy sor nyugtalanító lépést tett a bíróságok szuverenitása ellen, pedig kockázatos, ha a politika diktálni akar az igazságszolgáltatásnak. Éppen ezért szorgalmazta a biztos, hogy erősíteni kell a bírák önigazgatását. Több hatalom és a politikus is azon van, hogy beleavatkozzon a bírák dolgába, még a fenyegetésektől sem riadnak vissza, lásd Salvinit, de Szerbiában is lehet rá példát találni. Hogy Európa igyekszik fellépni az ilyen próbálkozások ellen, annak igazolására Mijatovics idézi, hogy 3 éve az Európai Bíróság elmarasztalta Magyarországot, amiért az idő előtt elmozdította hivatalából Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, miután az bírálta az igazságügy reformját. Emlékeztet arra is, hogy a Velencei Bizottság az utóbbi 8 évben csak a magyar jogállam kapcsán 7 állásfoglalást adott ki. Az Európai Parlament egy éve példátlan módon felszólította a Tanácsot, hogy vizsgálja meg: nem fenyegeti-e súlyos veszély az unió alapértékeit a magyar kormány részéről. A Bizottság pedig jogállami eljárást indított Budapest, illetve Varsó ellen. Vagyis a kontinens intézményei egyáltalán nem engedékenyek ezen a területen, de további, határozott intézkedések szükségesek a jogállam és az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében.
Szerző