A rák már több ember halálát okozza a gazdag országokban, mint a szívbetegségek

Publikálás dátuma
2019.09.04. 10:48

Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP/BSIP
A rák a leggyakoribb halálokká lépett elő a világ gazdag országainak egy részében, és pár évtizeden belül ugyanez történik világviszonylatban is, mert egyre többen élik túl a szívbetegségeket – állítják kutatók.
„Világszerte átlagosan a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálokok a középkorú emberek körében. A leggazdagabb országokra azonban ez már nem igaz. Ott a rákbetegségek már kétszer olyan sok halálos áldozatot szednek, mint a szív- és érrendszeri betegségek” – állapították meg a szakértők.
A leggazdagabb országokban a rák az elhalálozások 37 százalékát okozza, míg a szív- és érrendszeri betegségekben az emberek 23 százaléka hal meg. Ezzel szemben a közepes jövedelmű államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek a halálozás 41 százalékáért, a rák a 30 százalékáért. A legszegényebb országokban a rák a halálesetek 17 százalékát, a szív- és érrendszeri betegségek a 43 százalékát okozzák. 
A kutatók szerint néhány évtizeden belül világviszonylatban is a rák léphet elő az első számú halálokká. A BBC szerint azért, mert 
egyre kevesebben halnak meg szívbetegségben.

Globálisan most még a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozás 40 százalékát, a rák 26 százalékkal a második helyen áll. A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozási ráta csökkenésével a helyzet változni fog, néhány évtizeden belül valószínűleg világviszonylatban is a rák okozza a legtöbb ember elhalálozását – írta Gilles Dagenais, a kanadai Laval Egyetem professzora, a kutatás társvezetője. A kutatók abból indulnak ki, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok jó részében is javul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése.
A témával két, a The Lancet című szaklakban megjelent tanulmány foglalkozik, amelyeket az Európai Kardiológiai Kongresszuson mutattak be Párizsban. A tanulmány a világ 21 kiválasztott országában 160 ezer, 35-70 év közötti személy halálának okait vizsgálta 2005 és 2016 között. A legnagyobb GDP-vel rendelkező országok között volt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kanada és Svédország. A közepes bevételű országok között szerepelt a Fülöp-szigetek, Kolumbia, Kína, Argentína, a szegény országok között pedig Tanzánia, Banglades, India, Zimbabwe és Pakisztán. 
Szerző

Bizonyítatlan gyógyító eljárások

Publikálás dátuma
2019.09.04. 10:00

Fotó: Shutterstock
Regeneratív gyógyászat - mint az őssejt-, vagy a génterápia - új ,,csodakezelés", de az eredmények koránt sem olyan egyértelműen pozitívak, mint ahogy azt sok cikk sugallja.
A regeneratív gyógymódok során az orvosok különféle eljárásokkal kicserélnek, újra alkotnak, vagy regenerálnak sejteket, szöveteket, szerveket. A tán leginkább ismert az őssejt-terápia, amely a kezelésekért jó pénzt felszámító klinikák szerint segíthet a demencián, az autizmuson, a multiplex szklerózison és az agyi eredetű mozgási rendellenességeken is. Mindnyájunknak vannak őssejtjei, amelynek két fajtája van. Az embrionális őssejtek bármilyen más sejtté képesek átalakulni, a felnőtt szöveti őssejtek pedig arra képesek, hogy akkor lépjenek akcióba, ha pótolni kell természetes módon elhalt, vagy sérüléskor elpusztult izom, vér, bőr, emésztőrendszeri sejteket. Ezeknek a száma azonban meglehetősen alacsony, ezért az őssejtterápia akkor indult fejlődésnek, amikor laboratóriumi körülmények között sikerült őket szaporítani. Az embrionális őssejtek felhasználásával kapcsolatban azonban etikai kételyek merültek fel, a felnőtt őssejteket pedig – mivel átalakulási képességük korlátozott – újra kell programozni, írta a BBC. Néhány betegség, például a leukémia vagy a limfóma és a mielóma kezelésére már több országban elfogadott a terápia, és néhol a szem kémiai sérülései esetén is alkalmazzák. Más betegségek azonban csak bizonyos országokban kezelhetők ilyen módon, ezért őssejtterápia-turizmus jött létre: Ukrajna, Panama és Thaiföld a főbb célországok. 2018-ban 432 USA-ban bejegyzett cég kínált kezeléseket 716 klinikán. Az árak azonban az egekben vannak, ezért nem csoda, hogy az Amerikai Orvosi Társaság 408 olyan kampányt vett számba, amelyen egyrészt pénz gyűjtöttek őssejt kezelésekre, másrészt donorokat kerestek hozzájuk. De a kampányok alig, vagy egyáltalán nem említik a kockázatokat, mindössze 26 szólt valamilyen módon róluk, pedig azok nem elhanyagolhatók. Floridában 2015-ben négy beteg vakult meg, miután sárgafolt sorvadásukat ilyen módon kezelték. Tavaly – szintén Amerikában – 17-en kaptak bakteriális fertőzést köldökzsinórból származó vérinjekciók után. A tömegeket megszólító gyűjtőakciók azonban hajlamosak az előnyök túlhangsúlyozására, miközben nincs bizonyíték arra, hogy az őssejtterápiával eredményeket lehetne elérni autizmus esetében. Szintén igazolhatatlan, hogy az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) – ebben a betegségben szenvedett Stephen Hawking - estében hatásos lenne a terápia. Az Amerikai Orvosi Társaság újságja a kampányok 43,6 százalékában talált olyan állításokat, amelyek határozottak, vagy biztosak voltak a kezelések hatásosságát illetőleg, de ezek olyan klinikáktól származtak, akik eredményeikről szóló cikkeiket véleményezések nélkül tették közzé, és előzetes kutatásaikat bejegyzetlen intézetekben folytatták. Sok beteg azonban úgy érzi, nincs ideje, hogy megvárja az elhúzódó klinikai tesztek eredményeit, ezért nem hibáztathatók, ha igénybe veszik a kezelést akkor is, ha a kockázat daganat kialakulása. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági hivatal (FDA) honlapján arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan módszerekkel kezeltessék magukat a betegek, amelyeket az FDA elfogadott. A Kaiser Family Foundation kaliforniai nonprofit szervezet honlapján pedig arról jelent meg írás, hogy még az elit kórházak sem húzódoznak a bizonyítatlan hatású őssejt és más hasonló, regeneratív terápiák alkalmazásától. Köztük vannak olyan elismert intézmények, mint a Swedish Medical Center Seatle-ben, a Mayo Clinic, a Cleveland Clinic és a Miami Egyetem. A kutatók azt remélik, hogy az őssejtek egy napon hatékonyak lesznek számos egészségi állapot javításában és betegség kezelésében

Jövedelmező üzlet a csontvelősejtek beültetése

Az őssejtkúra mellett jövedelmező üzlet a csontvelősejtek beültetése, és véralvadásgátló fehérjékben gazdag saját vérplazma, zsírszövet beinjekciózása az ízületekbe. A kórházak azt állítják, hogy azokon a betegeken akarnak segíteni, akik már beleuntak az egyéb kezelésekbe, vagy szeretnék elkerülni a műtétet. Kritikusok szerint azonban csak kihasználják azokat, akik végső eszközként divatos, de bizonyítatlan gyógymódokat alkalmaztatva szeretnének gyógyulni. Sokan alkalmaztatnak regeneratív módszereket magukon, hogy újra növesszenek például porcot, de nincs bizonyíték arra, hogy a mai kereskedelmileg alkalmazott injekciók képesek lennének szövetek termelésének beindítására. A fájdalmat enyhítik néhány hónapig, azután jöhet a műtét. 

Szerző
Témák
őssejt

Furcsa zselét találtak a kínaiak a Hold sötét oldalán

Publikálás dátuma
2019.09.03. 20:17
A Yutu-2 (Jáde Nyúl-2) kínai holdjáró, közvetlenül 2019. január 11-i Holdra szállása után
Fotó: Xinhua News Agency
Éppen pihenni küldték volna a Jáde Nyúl 2 nevű holdjárót, amikor az egyik kráterben különös anyagra bukkant.
A kínai Csango-4 holdszonda furcsa színű, gélszerű anyagot fedezett a Hold túlsó oldalán. A szondából kigördülő rover, a Yutu-2 (Jáde Nyúl-2) a nyolcadik holdon töltött napján botlott az anyagba, amely arra késztette a kutatókat, hogy elhalasszák a korábban eltervezett célpontok megközelítését, és arra utasították a szondát, hogy tüzetesebben vizsgálja meg az ismeretlen masszát – írja az Index, a Live Science cikkét idézve. 
A nyolcadik holdnap kezdete július 25-re esett. Egy holdnap az az időtartam, amíg a Hold egyszer megfordul tengelye körül. Ez egybeesik a Hold Föld körüli keringési idejével, hossza 29 földi nap. A Yutu-2 éppen egy ösvényen haladt, melyet mindkét oldalról kisebb-nagyobb meteorbecsapódásokból visszamaradt kráterek szegélyeztek.
Július 28-án éppen arra készültek a földi irányítók, hogy szunyókálni küldjék a Yutut, amelyet a holdnapok közepén így védenek a túlmelegedéstől és megnövekedett sugárzástól. Az egyik irányító éppen a rover fő kamerája által készített fotókat ellenőrizte, amikor az egyik közeli kráterben megpillantott valami furcsa színű anyagot, amely markánsan különbözött a környező tájtól. Az irányítók gyorsan konzultáltak kollégáikkal, és úgy határoztak, hogy elhalasztják a rover nyugati irányú továbbhaladását, és inkább arra utasítják az eszközt, hogy vizsgálja meg jobban az anyagot. A rover a látható és a közeli infravörös fénytartományban üzemelő spektrométerrel is megvizsgálta az anyagot. 
Mindeddig ennyit tudhat a közvélemény az anyagról, a kínai űrügynökség több információval nem szolgált. Az adatokhoz hozzá nem férő, független kutatók azt valószínűsítik, hogy az anyag talán a meteorbecsapódás alkalmával megolvadt üveg lehet. Közelebb vihetnének a megoldáshoz a spektroszkópos mérések eredményei, de a kínaiak ezekről sem árultak el semmit – jegyzi meg a hírportál.
Szerző