Felmerült az igény az űr-KRESZre - Majdnem összeütközött egy európai és a SpaceX műholdja

Publikálás dátuma
2019.09.04. 12:05
Az űrügynökség Aeolus műholdja
Fotó: ESA
Módosítani kellett egy európai megfigyelő műhold pályáját, hogy ne ütközzön a SpaceX műholdjával - jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA).
Megváltoztatta egy megfigyelő műholdjának pályáját az ESA, hogy elkerüljön egy esetleges ütközést a SpaceX egy műholdjával. A manőverről, amelynek során "az Aelous globális széljárásmegfigyelő műhold hajtóművét begyújtották, hogy kimozdítsák az SpaceX műholddal való ütközőpályáról", az Európai Űrügynökség Twitter-üzenetben számolt be.
Az űrhivatal közleménye szerint a tudósok úgy döntöttek, hogy a legbiztonságosabb, ha a műhold magasabb pályára áll. Egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy a hétfőn végrehajtott manőver az első olyan volt, amellyel egy működő műholddal való ütközést kellett elkerülni. Többnyire ugyanis a már nem működő, vagy korábbi ütközések miatt darabokra hullott műholdakkal való ütközéseket kell elkerülnie az ESA műholdjainak.
A karambol esélye egy az ezerhez volt - közölték. Az ESA egy szakértője elmondta a dpa-nak, hogy a SpaceX messzemenően együttműködött az európai ügynökséggel. Ez nem mindig van így, vannak műholdüzemeltetők, amelyek nem is reagálnak a megkeresésekre, márpedig egyeztetés hiányában előfordulhat, hogy két műhold ugyanabba az irányba indul el. 
A SpaceX, amelyet 2002-ben alapított Elon Musk, májusban állította Föld körüli pályára a vállalat Starlink nevű globális műholdas internetszolgáltatásához használandó első hatvan műholdját. A műholdhálózat fellövése aggodalmat keltett a csillagászok körében, akik az ütközések veszélyére figyelmeztettek. A SpaceX összesen 12 ezer műholdat akar pályára állítani az egész bolygót körbevevő Starlinkhez. 
A Föld légkörében egyre több magánvállalat műholdja kering, az ESA adatai szerint már mintegy 20 ezer. Az űrügynökség ezért az űrbiztonság miatt novemberre tanácskozást hívott össze egy "űr-KRESZ" kidolgozására.
Szerző

A rák már több ember halálát okozza a gazdag országokban, mint a szívbetegségek

Publikálás dátuma
2019.09.04. 10:48

Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP/BSIP
A rák a leggyakoribb halálokká lépett elő a világ gazdag országainak egy részében, és pár évtizeden belül ugyanez történik világviszonylatban is, mert egyre többen élik túl a szívbetegségeket – állítják kutatók.
„Világszerte átlagosan a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálokok a középkorú emberek körében. A leggazdagabb országokra azonban ez már nem igaz. Ott a rákbetegségek már kétszer olyan sok halálos áldozatot szednek, mint a szív- és érrendszeri betegségek” – állapították meg a szakértők.
A leggazdagabb országokban a rák az elhalálozások 37 százalékát okozza, míg a szív- és érrendszeri betegségekben az emberek 23 százaléka hal meg. Ezzel szemben a közepes jövedelmű államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek a halálozás 41 százalékáért, a rák a 30 százalékáért. A legszegényebb országokban a rák a halálesetek 17 százalékát, a szív- és érrendszeri betegségek a 43 százalékát okozzák. 
A kutatók szerint néhány évtizeden belül világviszonylatban is a rák léphet elő az első számú halálokká. A BBC szerint azért, mert 
egyre kevesebben halnak meg szívbetegségben.

Globálisan most még a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozás 40 százalékát, a rák 26 százalékkal a második helyen áll. A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozási ráta csökkenésével a helyzet változni fog, néhány évtizeden belül valószínűleg világviszonylatban is a rák okozza a legtöbb ember elhalálozását – írta Gilles Dagenais, a kanadai Laval Egyetem professzora, a kutatás társvezetője. A kutatók abból indulnak ki, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok jó részében is javul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése.
A témával két, a The Lancet című szaklakban megjelent tanulmány foglalkozik, amelyeket az Európai Kardiológiai Kongresszuson mutattak be Párizsban. A tanulmány a világ 21 kiválasztott országában 160 ezer, 35-70 év közötti személy halálának okait vizsgálta 2005 és 2016 között. A legnagyobb GDP-vel rendelkező országok között volt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kanada és Svédország. A közepes bevételű országok között szerepelt a Fülöp-szigetek, Kolumbia, Kína, Argentína, a szegény országok között pedig Tanzánia, Banglades, India, Zimbabwe és Pakisztán. 
Szerző

Bizonyítatlan gyógyító eljárások

Publikálás dátuma
2019.09.04. 10:00

Fotó: Shutterstock
Regeneratív gyógyászat - mint az őssejt-, vagy a génterápia - új ,,csodakezelés", de az eredmények koránt sem olyan egyértelműen pozitívak, mint ahogy azt sok cikk sugallja.
A regeneratív gyógymódok során az orvosok különféle eljárásokkal kicserélnek, újra alkotnak, vagy regenerálnak sejteket, szöveteket, szerveket. A tán leginkább ismert az őssejt-terápia, amely a kezelésekért jó pénzt felszámító klinikák szerint segíthet a demencián, az autizmuson, a multiplex szklerózison és az agyi eredetű mozgási rendellenességeken is. Mindnyájunknak vannak őssejtjei, amelynek két fajtája van. Az embrionális őssejtek bármilyen más sejtté képesek átalakulni, a felnőtt szöveti őssejtek pedig arra képesek, hogy akkor lépjenek akcióba, ha pótolni kell természetes módon elhalt, vagy sérüléskor elpusztult izom, vér, bőr, emésztőrendszeri sejteket. Ezeknek a száma azonban meglehetősen alacsony, ezért az őssejtterápia akkor indult fejlődésnek, amikor laboratóriumi körülmények között sikerült őket szaporítani. Az embrionális őssejtek felhasználásával kapcsolatban azonban etikai kételyek merültek fel, a felnőtt őssejteket pedig – mivel átalakulási képességük korlátozott – újra kell programozni, írta a BBC. Néhány betegség, például a leukémia vagy a limfóma és a mielóma kezelésére már több országban elfogadott a terápia, és néhol a szem kémiai sérülései esetén is alkalmazzák. Más betegségek azonban csak bizonyos országokban kezelhetők ilyen módon, ezért őssejtterápia-turizmus jött létre: Ukrajna, Panama és Thaiföld a főbb célországok. 2018-ban 432 USA-ban bejegyzett cég kínált kezeléseket 716 klinikán. Az árak azonban az egekben vannak, ezért nem csoda, hogy az Amerikai Orvosi Társaság 408 olyan kampányt vett számba, amelyen egyrészt pénz gyűjtöttek őssejt kezelésekre, másrészt donorokat kerestek hozzájuk. De a kampányok alig, vagy egyáltalán nem említik a kockázatokat, mindössze 26 szólt valamilyen módon róluk, pedig azok nem elhanyagolhatók. Floridában 2015-ben négy beteg vakult meg, miután sárgafolt sorvadásukat ilyen módon kezelték. Tavaly – szintén Amerikában – 17-en kaptak bakteriális fertőzést köldökzsinórból származó vérinjekciók után. A tömegeket megszólító gyűjtőakciók azonban hajlamosak az előnyök túlhangsúlyozására, miközben nincs bizonyíték arra, hogy az őssejtterápiával eredményeket lehetne elérni autizmus esetében. Szintén igazolhatatlan, hogy az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) – ebben a betegségben szenvedett Stephen Hawking - estében hatásos lenne a terápia. Az Amerikai Orvosi Társaság újságja a kampányok 43,6 százalékában talált olyan állításokat, amelyek határozottak, vagy biztosak voltak a kezelések hatásosságát illetőleg, de ezek olyan klinikáktól származtak, akik eredményeikről szóló cikkeiket véleményezések nélkül tették közzé, és előzetes kutatásaikat bejegyzetlen intézetekben folytatták. Sok beteg azonban úgy érzi, nincs ideje, hogy megvárja az elhúzódó klinikai tesztek eredményeit, ezért nem hibáztathatók, ha igénybe veszik a kezelést akkor is, ha a kockázat daganat kialakulása. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági hivatal (FDA) honlapján arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan módszerekkel kezeltessék magukat a betegek, amelyeket az FDA elfogadott. A Kaiser Family Foundation kaliforniai nonprofit szervezet honlapján pedig arról jelent meg írás, hogy még az elit kórházak sem húzódoznak a bizonyítatlan hatású őssejt és más hasonló, regeneratív terápiák alkalmazásától. Köztük vannak olyan elismert intézmények, mint a Swedish Medical Center Seatle-ben, a Mayo Clinic, a Cleveland Clinic és a Miami Egyetem. A kutatók azt remélik, hogy az őssejtek egy napon hatékonyak lesznek számos egészségi állapot javításában és betegség kezelésében

Jövedelmező üzlet a csontvelősejtek beültetése

Az őssejtkúra mellett jövedelmező üzlet a csontvelősejtek beültetése, és véralvadásgátló fehérjékben gazdag saját vérplazma, zsírszövet beinjekciózása az ízületekbe. A kórházak azt állítják, hogy azokon a betegeken akarnak segíteni, akik már beleuntak az egyéb kezelésekbe, vagy szeretnék elkerülni a műtétet. Kritikusok szerint azonban csak kihasználják azokat, akik végső eszközként divatos, de bizonyítatlan gyógymódokat alkalmaztatva szeretnének gyógyulni. Sokan alkalmaztatnak regeneratív módszereket magukon, hogy újra növesszenek például porcot, de nincs bizonyíték arra, hogy a mai kereskedelmileg alkalmazott injekciók képesek lennének szövetek termelésének beindítására. A fájdalmat enyhítik néhány hónapig, azután jöhet a műtét. 

Szerző
Témák
őssejt