Szijjártó Lengyelországban olvasott be az EU-nak

Publikálás dátuma
2019.09.04. 16:42

Fotó: KKM/Mitko Sztojcsev / MTI
A magyar külügyminiszter szerint két nagy hazugság is terjed Nyugat-Európában az újonnan csatlakozott tagállamokkal kapcsolatban.
Nagy hazugság, amivel egyes nyugat-európai politikusok vádolják Magyarországot és a többi kelet-közép-európai államot, miszerint az alacsony adókulcsokkal valójában adóparadicsomot akarnak létrehozni a nemzetközi nagyvállalatok számára – mondta a dél-lengyelországi Krynica Zdrjoj-ban zajló gazdasági fórumon Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter szerint ezek az országok (például Magyarország, vagy Lengyelország) azért tehetik meg, hogy alacsony adókulcsokat alkalmaznak, mert a megelőző években nagyon szigorú költségvetési és pénzügyi politikát folytattak, így jelenleg a gazdaságuk állapota már lehetővé teszi, hogy ezzel is növeljék versenyképességüket. A másik nagy hazugság Szijjártó Péter szerint, hogy ezek a tagállamok egyoldalúan élvezik az uniós felzárkóztatási alapok áldásait, mintegy „kicseresznyézve” az EU kínálatából azt, ami számukra előnyös, nem törődve a többiekkel. A tárcavezető azt a magyar kormány által már régóta hangoztatott ellenérvet hozta fel, hogy a csatlakozáskor az újak vállalták, hogy megnyitják gazdaságukat, piacaikat a nyugati cégek előtt, még úgy is, hogy tudták, egyelőre nem versenyképesek velük. Ráadásul a kohéziós pénzek 70 százaléka profit formájában nyugati vállalatokhoz jut vissza, hiszen a támogatott beruházásokat ők valósítják meg. - Ezt egyébként nem sajnáljuk, mert nem vagyunk kommunisták – mondta. A magyar külügyminiszter szerint egyébként hét pontban lehet megfogalmazni az EU jelenleg legégetőbb problémáit. Az első a verseny: ha magán az EU-n belül nincs gazdasági verseny, akkor kívülre sem lesz versenyképes az Unió, ezért veszélyesek azok a „szocialista jellegű” elképzelések, melyek a közterhek, a szociális ellátások harmonizálásáról szólnak. A második és harmadik pont az európai emberek biztonságának és Európa keresztény értékeinek megvédéséről szól. Az EU jelenlegi menekültpolitikája veszélyes Szijjártó szerint, mert az illegális migrációnak kedvez. A negyedik a már említett kohéziós politika megőrzése, igaz, erről a külügyminiszter szerint „őszinte vitát kell kezdeményezni” a következő hét éves uniós pénzügyi ciklus megtárgyalásakor. - Soha nem fogadjuk el az Európai Egyesült Államokat, az erős Európának erős tagállamokon kell alapulnia – szólt az ötödik pont. A hatodik a bővítés ügye: a magyar kormány nagyon szeretné, ha Trócsányi László uniós biztosjelölt a bővítési portfóliót kapná meg, melyre ugyan kevés az esély, de ettől még a magyar politikai konszenzus talán utolsó témáját jelenti, hogy a nyugat-balkáni államokat belátható időn belül fel kell venni az Unióba. (Emmanuel Macron például nem így gondolja.) Végül a „kettős mérce megszüntetése” volt az utolsó pont, amivel Szijjártó szerint elsősorban Magyarországot és Lengyelországot sújtják, jogállami kifogásokba bújtatva ezeket.

Lázár novemberben tervez tisztogatást a Ménesbirtokon

Publikálás dátuma
2019.09.04. 15:55

Fotó: Lázár János Facebook oldala
Megmondta, és úgy is lesz: két vezérigazgató-helyettes távozik a mezőhegyesi mintagazdaságtól, egyikük után munkakör sem marad.
Felelősségre vonást tervezek – mondta május végén a Népszavának Lázár János, miután lapunk megtalálta a Mezőhegyesi Ménesbirtok wellness szállóra kiírt 800 milliós tervpályázatát, aminek létezéséről a birtokot kormánybiztosként felügyelő Lázár sem tudott.
Az azóta eltelt három hónapban lapértesülés alapján megtudhattuk, hogy a ménesbirtoknál 30 alkalmazottat bocsáthatnak el -  a takarmánykeverő részlegről. A Lázár által emlegetett felelősökről nem esett szó, a mintagazdaság honlapján pedig még mindig ugyanaz a négy vezető – Pap István Tibor vezérigazgató, valamint Isaszegi Norbert, Szabó Péter László és Turbucz Péter Sándor vezérigazgató-helyettesek – neve szerepel, mint a pályázati botrány kirobbanásakor.

November elsejével új vezetőség áll fel

Megkérdeztük Lázár Jánost, aki a jelek szerint nem feledkezett el ígéretéről: „szeptember 20-án dönt majd az igazgatóság az alapszabály és szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosításáról. November elsejével pedig egy új vezetői struktúra áll fel, távozik a pénzügyi vezérigazgató-helyettes és megszűnik a fejlesztési vezérigazgatói-helyettesi pozíció is”- mondta a kormánybiztos, aki hangsúlyozta, hogy ezúttal tényeket közölt. A harminc ember elbocsátására vonatkozó kérdésre Lázár János annyit mondott:
„az egy másik projekt”.

Látványterv a ménesbirtok átépítéséről
Fotó: Lázár János Facebook oldala
Elmondása alapján tehát utód nélkül távozik a cégtől Turbucz Péter beruházási és fejlesztési vezérigazgató-helyettes; pénzügyi vezető-helyettes konkrétan nincs a cégnél, Lázár így valószínűleg Szabó Péter László gazdasági vezérigazgató-helyettesre gondolhatott. A ménesbirtoknál 2019 második negyedévében egyébként 471 alkalmazott és nyolc vezető, valamint vezető tisztségviselő dolgozott - előbbiek átlagosan bruttó 310 ezer forintot, utóbbiak átlagosan bruttó 3,21 millió forintot kerestek havonta, a társaság három hónapra vonatkozó nyilvános béradatai alapján.
Szerző
Frissítve: 2019.09.04. 19:07

Az ITM nem viccel, tényleg olajat fúrnak majd Budapesten

Publikálás dátuma
2019.09.04. 14:30

Fotó: Shutterstock
Persze azért sűrűn lakott részen nem vonultatnak fel "jelentős" infrastruktúrát az illetékes államtitkár szerint.
Úgy tűnik, komolyan gondolja a kormány, hogy Budapesten olajat és földgázt fognak fúrni, legalábbis ez derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárának, Cseresnyés Péternek parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszából. A kérdést - azaz, hogy komolyan fúrnak-e majd a főváros és más városok alatt - még Burányi Sándor párbeszédes politikus tette fel, miután - mint a Népszava is megírta - kiderült:
az ITM egy szénhidrogén-kutatási koncessziót írt ki, és a kiírás szerint 14 pesti és budai kerületben lehetne próbafúrásokat végezni, illetve az agglomerációban.

Persze Cseresnyés sietve hozzátette azt is, "lakott területen belül, különösen Budapest sűrűn lakott részein nem kerülhet sor jelentős kutatási infrastruktúra felvonultatására". Ennek érdekében véleményezési lehetősége van a lakosságnak és az önkormányzatoknak. Egy kitermelési engedély odaítélése előtt az illetékes hatóságok érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányt készítenek - olyat, mint amilyet az "Érd" nevű koncessziós területről is -, majd azt nyilvánosságra hozzák, és várják a reakciókat. Ami az "Érdet" illeti, az államtitkár szerint a tanulmány készítése során minden érintett önkormányzat nyilatkozott arról, hogy mely területeken nem lehet sem kutatni, sem kitermelni.
Szerző
Frissítve: 2019.09.04. 16:49