Nagy hazugság, amivel egyes nyugat-európai politikusok vádolják Magyarországot és a többi kelet-közép-európai államot, miszerint az alacsony adókulcsokkal valójában adóparadicsomot akarnak létrehozni a nemzetközi nagyvállalatok számára – mondta a dél-lengyelországi Krynica Zdrjoj-ban zajló gazdasági fórumon Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter szerint ezek az országok (például Magyarország, vagy Lengyelország) azért tehetik meg, hogy alacsony adókulcsokat alkalmaznak, mert a megelőző években nagyon szigorú költségvetési és pénzügyi politikát folytattak, így jelenleg a gazdaságuk állapota már lehetővé teszi, hogy ezzel is növeljék versenyképességüket.
A másik nagy hazugság Szijjártó Péter szerint, hogy ezek a tagállamok egyoldalúan élvezik az uniós felzárkóztatási alapok áldásait, mintegy „kicseresznyézve” az EU kínálatából azt, ami számukra előnyös, nem törődve a többiekkel. A tárcavezető azt a magyar kormány által már régóta hangoztatott ellenérvet hozta fel, hogy a csatlakozáskor az újak vállalták, hogy megnyitják gazdaságukat, piacaikat a nyugati cégek előtt, még úgy is, hogy tudták, egyelőre nem versenyképesek velük. Ráadásul a kohéziós pénzek 70 százaléka profit formájában nyugati vállalatokhoz jut vissza, hiszen a támogatott beruházásokat ők valósítják meg. - Ezt egyébként nem sajnáljuk, mert nem vagyunk kommunisták – mondta.
A magyar külügyminiszter szerint egyébként hét pontban lehet megfogalmazni az EU jelenleg legégetőbb problémáit. Az első a verseny: ha magán az EU-n belül nincs gazdasági verseny, akkor kívülre sem lesz versenyképes az Unió, ezért veszélyesek azok a „szocialista jellegű” elképzelések, melyek a közterhek, a szociális ellátások harmonizálásáról szólnak. A második és harmadik pont az európai emberek biztonságának és Európa keresztény értékeinek megvédéséről szól. Az EU jelenlegi menekültpolitikája veszélyes Szijjártó szerint, mert az illegális migrációnak kedvez. A negyedik a már említett kohéziós politika megőrzése, igaz, erről a külügyminiszter szerint „őszinte vitát kell kezdeményezni” a következő hét éves uniós pénzügyi ciklus megtárgyalásakor.
- Soha nem fogadjuk el az Európai Egyesült Államokat, az erős Európának erős tagállamokon kell alapulnia – szólt az ötödik pont. A hatodik a bővítés ügye: a magyar kormány nagyon szeretné, ha Trócsányi László uniós biztosjelölt a bővítési portfóliót kapná meg, melyre ugyan kevés az esély, de ettől még a magyar politikai konszenzus talán utolsó témáját jelenti, hogy a nyugat-balkáni államokat belátható időn belül fel kell venni az Unióba. (Emmanuel Macron például nem így gondolja.) Végül a „kettős mérce megszüntetése” volt az utolsó pont, amivel Szijjártó szerint elsősorban Magyarországot és Lengyelországot sújtják, jogállami kifogásokba bújtatva ezeket.
