Ezen belül az élelmiszerboltok 4,5, az azon kívüli üzletek 9, az üzemanyag-kiskereskedők pedig 5,3 százalékkal adtak el több árut. A növekedés 2013 óta folyamatos. Ez részint a korábbi fogyasztáscsökkenés következménye, illetve az azóta bekövetkezett béremelkedésnek köszönhető. A kiskereskedelem 2015-höz képest 25,1, 2010-hez képest pedig 37,6 százalékkal élénkebb – írták a Takarékbank elemzői. A munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami további fogyasztásbővüléssel kecsegtet.
A kiskereskedelem egyik legjobb idei hónapjának nevezte a júliust Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Ennél komolyabb bővülést az idén csak februárban és áprilisban mértek. Utóbbi esetében a húsvét is szerepet játszott. A növekedés motorja az élelmiszeren kívüli értékesítés. Ez kevéssé lepi meg, hisz a tartós fogyasztási cikkek forgalombővülése régóta kiemelkedő. Az elemző ezt a foglalkoztatás, a nettó reálbérek, illetve - idéntől - a fogyasztási hitelek bővülésének tudja be. Utóbbit egyelőre Németh Dávid nem értékeli rendszerszintű veszélyként, bár hosszú távon kockázatossá válhat – véli.
Az elemzők idén az éves emelkedési mértéket 5-6 százalékra várják, ami jövőre mérséklődhet.
