Van már mobiljegy, csak épp alig lehet használni (videó)

Publikálás dátuma
2019.09.04. 20:51
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A villamosokon még nincs QR-kód, ami a mobilos jegyalkalmazás alapja lenne - de ott sem tudják mindig kezelni az e-jegyet, ahol elvileg június óta használatban van.
A napokban startolt el a fővárosi mobiljegy-program, ami ugyan nem a RIGO néven beharangozott e-jegyrendszer, csupán egy mobilalkalmazás, de magában is alternatívát jelenthetne a könnyű jegyvásárlásra.
Jelenthetne, de egyelőre erről nincs szó – derül ki az RTL Klub Híradójának összefoglalójából. A híradó stábja ugyanis kipróbálta az alkalmazást, méghozzá a 100-as reptéri buszjáraton, ahol elvileg már június eleje óta lehet utazni ezzel a jegytípussal. Már az applikáció letöltésével, a regisztrálással az és az online jegyvásárlással is elment 10 percük, majd – a busz oldalára ragasztott QR-kódot beolvasva – felszálltak az egyik járműre. Ahol nem tudták érvényesíteni a jegyet, mert a döbbent sofőrnek nem is volt erre alkalmas leolvasó készüléke, csak rövid oktatást kapott a hiányzó eszköz használatáról. Az online jegyvásárlás így gyakorlatilag értelmetlenné vált, hiszen a jegy csak a QR-kóddal és a leolvasó jóváhagyásával érvényes – ám a stábot, szerencséjükre,nem parancsolták le a buszról.
Nem jobb a helyzet a villamosokon sem, hiszen oldalukon nincs még fent a QR-kód; az ellenőröknél állítólag van leolvasó, de a stáb velük épp nem futott össze egy járaton sem. Az RTL Klub megszólaltatta a Közlekedő Tömeg Egyesület egyik elnökségi tagját, Gyöngyösi Mátét, aki szerint a jegyvásárlás csak 2 másodperc lett volna az éveken át ígérgetett RIGO e-jegyrendszerben. A BKK mindenesetre jó visszajelzéseket kapott a mobiljegyekkel kapcsolatban, és szeptember végéig állítólag minden tömegközlekedési eszközt felszerelnek az ehhez szükséges eszközökkel.
Szerző

Élesedik az uniós atombomba

Publikálás dátuma
2019.09.04. 20:35

Fotó: Shutterstock
Először tartanak meghallgatást a magyarországi jogállam helyzetéről az EU miniszteri tanácsában. A jelek szerint a kormány ideges.
Varga Judit igazságügyi miniszter még a hét elején találkozót kezdeményezett Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság első alelnökével, hogy a Magyarországgal szemben tavaly elindított 7. cikkelyes eljárás szeptember 16-ikán esedékes következő fordulójáról érdeklődjön. A soros finn EU-elnökség javaslatára a tagállamok miniszterei ekkor tartják az első meghallgatást a magyarországi jogállam és demokrácia helyzetéről. A hétfői megbeszélésről Natasha Bertaud bizottsági szóvivő adott lapunknak rövid tájékoztatást. Ebből kiviláglik, hogy a bizottsági alelnök nem kívánta beavatni vendégét a részletekbe. A beszámoló szerint „a találkozón Frans Timmermans világossá tette, hogy a tartalmi kérdéseket magán a meghallgatáson fogják megvitatni a résztvevők.” Közölte azt is, hogy „az Európai Bizottság kérésre kész minden információt átadni a Tanácsnak, de egyedül ez a miniszteri testület illetékes a meghallgatás megszervezésére.” A 7. cikkelyes eljárást az Európai Parlament kezdeményezte 2018. szeptemberében. Azóta a huszonnyolcak csak kötetlen eszmecserét folytattak a témáról, ez lesz az első alkalom, hogy meghallgatást tartanak a magyarországi jogállam helyzetéről.
Információink szerint az ülést előkészítő szerdai megbeszélésükön a tagállami nagykövetek úgy döntöttek, hogy a parlamenti jelentésben felsorolt valamennyi problémás ügyet a tárgyalóasztalra teszik. A soros finn EU-elnökség azért javasolta a „széles merítést”, hogy az elkövetkező meghallgatásokon már könnyebb legyen egy-egy témát alaposan körüljárni. Az eljárással Magyarország is egyetértett. Emlékezetes, hogy a Judith Sargentini holland EP-képviselő által beterjesztett parlamenti állásfoglalásban a képviselők 12 pontban fogalmazták meg az aggályaikat, a választási rendszer működésétől a gazdasági és szociális jogokig. A Magyarországról szóló meghallgatás mellett, szeptember 16-ikán a miniszterek nyilvános vitát folyatnak a jogállam megerősítését célzó uniós lépésekről – tudtuk meg. Az EU soros elnökségét ebben a félévben betöltő Finnország képviseletében Anna-Maja Henriksson finn igazságügy-miniszter szerdán az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában megerősítette, hogy a jogállam tiszteletben tartását elnökségi programjuk egyik legfontosabb céljának tekintik. A tárcavezető megismételte: Helsinki felkarolja azokat a javaslatokat, amelyek az uniós források kifizetését az alapjogok érvényesüléséhez kötnék a következő pénzügyi ciklusban. Soros elnökként komoly vitát szeretnének kezdeményezni a miniszteri tanácsban arról is, hogyan ássa alá a korrupció a jogállamot.

Biztosi keringő

 Vera Jourová kaphatja a jogállamiság érvényesüléséért felelős tárcát a következő Európai Bizottságban – értesült a Politico nevű amerikai hírportál brüsszeli kiadása. A cseh liberális kormánypárthoz tartozó Jourová jelenleg a jogérvényesülésért és fogyasztóvédelemért felel a brüsszeli testületben. Nagy szerepe volt például az Európai Főügyészségről szóló jogszabály-tervezet kidolgozásában. Jelölését még nem lehet biztosra venni, értesüléseink szerint Didier Reynders belga liberális biztosjelölt is hajt a jogállami portfólióra. Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök állítólag a jövő héten teszi közzé, hogy a biztosi testületben kinek milyen tárcát szán. Trócsányi Lászlónak állítólag a bővítésért vagy a humanitárius segélyezésért felelős tárcát ajánlotta. 

Uniós források megnöveléséért lobbiztak Brüsszelben

Publikálás dátuma
2019.09.04. 20:12

Timmermans elmondta, a következő Bizottság feladata lesz újragondolni a közösségi támogatások szabályait.
Magyar ellenzéki polgármesterek, illetve polgármester-jelöltek látogattak a héten Brüsszelbe, hogy az önkormányzatok számára közvetlenül hozzáférhető uniós források megnöveléséért lobbizzanak az Európai Bizottságban. A hat politikust Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője hívta meg. A Hajdúdorogról, Salgótarjánból, Székesfehérvárról, Szolnokról, Szombathelyről és a budapesti 5. kerületből érkezett jelöltek többek között találkoztak Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság első alelnökével, aki támogatásáról biztosította a vendégek javaslatait. Azt mondta, hogy a következő Bizottság feladata lesz újragondolni a közösségi támogatások szabályait. Egyben közölte, hogy a brüsszeli testület kész együttműködni az önkormányzatokkal lakhatási és egészségügyi programok végrehajtásában. Az október 13-iki helyi választásokon induló polgármester-jelöltek sajtótájékoztatójukon kiemelték: szeretnék, ha az EU következő hétéves keretköltségvetésében több támogatási alapra pályázhatnának az önkormányzatok. Elsősorban a városi életminőséget javító projektekre szánnának több pénzt.  
Témák
Európai Unió