Paks 2 egy 100 milliárdos tenderében mondott nemet a kormány az oroszoknak

Publikálás dátuma
2019.09.05. 08:41

Fotó: Bodajki Ákos / MVM
A biztonságos működés felügyeletét feltétlenül egy nyugati cégre akarták rábízni.
Az új paksi blokkok egyik fontos rendszerére írtak ki tendert nyár elején: az úgynevezett irányítástechnikáról van szó, amely az atomerőmű biztonságos működését felügyeli. Csak a rendszer főbb elemeinek szállítása több mint 100 milliárd forintba kerül. A tender érdekessége, hogy mint a Direkt36 írja, a kormány nyilvánosan is jelezte, azt szeretné, ha ezt az értékes megbízást nyugati cég kapná meg,
ez azonban a projekt kezdete óta éles konfliktust okozott a megrendelő magyar fél és a bővítést végző oroszok között.

Utóbbiak ugyanis maguknak szerették volna ezt a munkát. A magyar kormány viszont azért akart nyugati beszállítót, mert velük a jelenleg működő paksi atomerőmű felújítása során is jól tudtak együttműködni. Ráadásul a kormány szerint az idegen informatikai behatolások elleni védelmet is jobban tudná garantálni egy nyugati beszállító.
A magyar kormány álláspontja látszik felülkerekedni. Az építkezést, valamint az ezzel összefüggő közbeszerzéseket is lebonyolító orosz Roszatom honlapján elérhető dokumentumok szerint a tenderre tisztán orosz pályázó nem jelentkezett. Jelenleg két pályázó, egy francia-német csoport és egy dél-koreai konzorcium van versenyben.
A mostani tender csak a fő irányítástechnikával foglalkozik, ezen kívül a rendszer további részeit is be kell szerezni. Ebben a folyamatban pedig már részt vehetnek az oroszok is. A nyáron például már kiírták a rendszer diagnosztikájáról szóló, 6,3 milliárd forint értékű pályázatot, amelyre a Rolls-Royce és Skoda JS konzorciumán kívül még két moszkvai székhelyű cég jelentkezett. 
Szerző

Szegényebben is boldogabbak Svédországban Tóthék

Publikálás dátuma
2019.09.05. 08:15
Az oktatás volt az utolsó csepp
Kivándorolt Svédországba egy nyolctagú család. A magániskolai oktatást szigorító intézkedés volt az utolsó csepp a pohárban.
Elemeire szedték a használható bútoraikat, bedobozolták a könyveket, a kicsik kedvenc társasjátékait, a ruhákat, a kezükhöz nőtt edényeket, s persze a legfontosabbakat, a kottákat. A népszerű egri „Family Singers Énekegyüttes” – amely voltaképpen a szülőket és hat gyermeküket jelenti – mindent összecsomagolt, elrendezett, és augusztus utolsó napjaiban elhagyta Magyarországot. Egy svédországi városka, az Uppsala és Enköping között lévő Örsundsbro közelébe egy tanyára költöztek, új életet kezdtek, új országot választottak a boldoguláshoz. – Nem anyagi megfontolások vezettek, egyelőre rosszabb körülmények között élünk, mint korábban Egerben – mondta Tóth Vilmos, az építészmérnök édesapa. Ő volt az, aki tavaly megosztotta a Népszavával a beázott és elhanyagolt egri iskola történetét, amelyből végül országos botrány kerekedett. Lefényképezte, miként áznak a tanévnyitó napján a villamosvezetékek és kapcsolók a tantermek falain – részben ennek köszönhetően készült el hamarabb a biztonságos felújítás. Véleményét sosem rejtette véka alá, saját közösségi oldalán többször ostorozta azokat az anomáliákat, amelyek másoknak is szúrták ugyan a szemét, de kiállni valami mellett, konfrontálódni egy ügy érdekében már kevesen akartak. – A tévészékház 2006-os ostroma óta érlelődött bennünk az elhatározás, hogy ebből az országból menni kell, de valahogy mindig adtunk még egy esélyt, hogy talán megváltoznak a dolgok. Tizenhárom évvel ezelőtt számomra kiderült, hogy a jobboldalnak van egy csőcseléke, amelyik nem gondolkodik, nem mérlegel, s ha úgy tetszik, bármikor képes polgárháborús állapotokat teremteni az országban – utalt elköltözésük előzményeire a családfő. A hosszan érlelődő elhatározás esetében azonban az „i”-re mégis két személyes, ám a jelenlegi közállapotokat jól tükröző ügy tette fel a pontot. Az egyik a nyolcvanéves, aktív éveiben az egri főiskolán filozófiát oktató nagypapa tavaly decemberi halála volt, aki ugyan betegeskedett, de – kisebb megszakításokkal és kezelésekkel tarkítva – aktív életet élt, egészen addig, míg nem kapott el egy kórházi fertőzést. Arra, hogy manapság valaki nem a betegsége, hanem a kórházakban uralkodó közállapotok miatt veszíti el az életét, a család szerint nincs semmilyen mentség. A végső elhatározást megerősítő „legutolsó csepp” a pohárban az Orbán-kormány magántanulókat érintő intézkedése volt, ami a jövő tanévtől megnehezíti e jogviszony létesítését, s csak egyéni tanrendet tesz lehetővé, ha a tanuló adottsága, sajátos helyzete ezt indokolja. – Hat gyerekünk van, mind kitűnő tanuló, elvétve akad a bizonyítványaikban egy-két négyes. A feleségem háromdiplomás tanár, a fiaink s lányaink pedig sok éve magántanulók voltak, mert úgy láttuk, hogy az egyéniségüket figyelembe véve, s őket személyesen támogatva így segítjük legjobban a fejlődésüket – magyarázta Tóth Vilmos, hozzátéve, hogy ők amúgy is afféle „tyúkanyó-tyúkapó-csibék” típusú család, nem szívesen töltenek időt egymástól távol. Nem véletlen, hogy az ének-zene és a muzsika szeretete is egy közös csapattá formálta őket: együtt gyakorolnak, együtt lépnek fel itthon és külföldön koncerteken. A kiköltözésről is közösen döntöttek. – Először, miként sokan mások, azt választottuk, hogy én, afféle előretolt helyőrségként, Svédországba utazom, pár hét alatt a szakmámban vagy azon kívül munkát találok, majd ha megteremtem az anyagi lehetőségeket, jönnek utánam a többiek. Hamar kiderült, hogy ez az elképzelés tévút. Hiába találtam rengeteg, profilomba vágó álláshirdetést, svéd személyi szám és munkatapasztalat nélkül nem alkalmaztak, ráadásul a családtól távol töltött idő is megviselt volna. Így jött a következő lépés, hogy mindannyian együtt megyünk. Ekkor már mind a nyolcan folyamatosan tanultunk svédül, egy online-nyelvoktató program segítségével: nem ellenőriztük egymást, mindenki egyénileg osztotta be a napját és a tanulásra szánt időt, így mire kijöttünk, már nagyon alapszinten mindenki értette a nyelvet, az angolon kívül természetesen. A féltő gonddal felépített, egyedi stílusú egri házukat eladták: ennek ára jelentette azt az anyagi bázist, amivel új életet kezdtek. Jelenleg egy afféle „tanyán” – egy 550 hektáros ökofarmon – laknak, emeletes házban: a felső szint csak az övék, a földszinten két család, a gazdaság más épületeiben litvánok, hollandok, lengyelek laknak, a szomszédságban pedig ott élnek a svéd tulajdonosok is. A Tóth-családot felcímkézett postaláda, köszöntés és vadvirágokkal teli váza várta, ők pedig „cserébe” elénekelték svédül Ulf Lundell: Kärleken förde oss samman című dalát saját feldogozásukban, amely a szerelemről és az összetartozásról szól. Az életük szeptember első napjaiban beindult. A 21 éves Róza egyetemet vált: eddig Nyíregyházán tanult, most Uppsalába készül. Vilmos és Panna középiskolába megy, Eszter, Marika és Marci pedig a helyi általános iskolában kezdett – őket mentor is átsegíti a nyelvi nehézségeken, de amúgy is szerencséjük van. Az iskolatitkár éppenséggel magyar, ő már évek óta itt él. A szülők egyelőre, legalábbis az első hónapokban egy vállalkozásnál és magánházaknál takarítanak, az otthonuk eladásából származó pénzt nem akarják felélni. – Tudom, sokan elégtételt éreznek majd, hogy lám, diplomások, és mégis ilyen munkát végeznek – mondta Tóth Vilmos. – Kettőnk öt diplomájával és több évtizedes tapasztalatával a fizikai munka nem a mi szégyenünk, hanem Magyarországé. De hamar megtanuljuk a nyelvet és munkaadónk erkölcsi támogatásával a saját szakmánkban is megtaláljuk majd helyünket. Hozzátette: olyan, hogy megalázó munka, nincs, a család együtt van, a lelkük pedig végre szabad, mintha mázsás súly esett volna le róla.

Északra tartó diplomások

Nagy általánosítással elmondható, hogy A magasan képzettek inkább az Egyesült Királyságot és Észak-Európát, a szakmunkások Németországot, Svájcot, a Benelux államokat és a mediterrán országokat választják – olvasható a Tér és Társadalom című folyóiratban 2017-ben megjelent tanulmány, amelyet a Miskolci Egyetem szakemberei a megyei jogú városokban és az elvándorlási célországokban készült tízezer fős mintavétel alapján állítottak össze. D. J.

Hatszázezer kivándorló

Szakmai becslések szerint valamivel több mint 600 ezer magyar hagyta el hazáját 2010 óta, és él huzamosabb ideje külföldön. Noha pontos adatok nincsenek, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a kormány azt sulykolja, hogy már lassul a kivándorlás üteme Magyarországról. A KSH szerint 2010 és 2015 között nőtt a kivándorlók száma, ám ez a folyamat a központi kommunikáció szerint 2017-re megállt, sőt megfordult, egyre többen jönnek haza. A KSH legfrissebb, tavaszi Statisztikai Tükör kiadványában az szerepelt, hogy 2018-ban 18 ezren távoztak külföldre, míg 20 ezer itthon született magyar tért vissza. A KSH volt elnöke, Katona Tamás azonban lapunknak korábban elmondta, hogy a statisztikai hivatal most rossz módszertannal gyűjti az adatokat a ki- és bevándorlókról. A KSH ugyanis csak azt tekinti kivándorlónak, aki leadja a társadalombiztosítási (TAJ) kártyáját. Azonban a kivándorlók zöme azt megtartja, hogy később hazajárhasson az itteni, nyugatihoz képest nagyságrendekkel olcsóbb gyógykezelésre. A KSH statisztika hozzácsapja a több éves munkaviszony után hazatérő magyarokhoz az újonnan honosított romániai magyarokat vagy éppen azokat a ukránokat, akik például a választások előtt bejelentkeztek magyar lakcímre. Így áll elő papíron az a képlet, hogy már többen jönnek hozzánk, mint ahányan elmennek. A pesszimista forgatókönyveket erősíti a német statisztikai hivatal, a Destatis legfrissebb összesítése. E szerint kevesebb – a 2017-es 48 ezer után tavaly már csak 44 ezer – magyar érkezik Németországba, és nőtt a Magyarországra visszaköltözők száma. Csakhogy összességében továbbra is mintegy 5 ezerrel többen mentek ki, mint amennyin hazaköltöztek. Összességében csak Németországban 212 ezer magyar élhetett hivatalosan 2018 végén Németországban. - Batka Zoltán

Negyedmillióan az Egyesült Királyságban

Az Eurostat és a Portfólió adatai szerint a legnépszerűbb kivándorlási célpont az Egyesült Királyság, 2017 végén mintegy 250 ezren lehettek ott, ezt követte Németország, majd Ausztria, ahová egy megyei jogú városnyi, mintegy 77 ezer ember költözött. A kormány hazatérőkről szóló sikerpropagandáját ellensúlyozza, hogy a KSH tavaly nyári felmérése szerint is a 16-64 éves állampolgárok 8,4 százaléka fontolgatja a kivándorlást a következő két évben, ami elvileg több mint félmillió újabb, potenciális kivándorlót jelenthet. A hivatalos becslés szerint jellemzően a kivándorlást fontolgatók mindössze ötöde az, aki tényleg el is költözik. B. Z.

Szerző

Az új törvénynek hála, Balatonszemesen kezdődhet a Balaton-part lebetonozása

Publikálás dátuma
2019.09.05. 08:04

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Megnyitotta az utat Mészáros Lőrinc üzletfelének luxus lakóparkja és szállodája előtt az új Balaton-törvény.
Az egyik legforgalmasabb kemping volt a balatonszemesi Vadvirág, amelyik idén nyitott ki utoljára: helyére Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, Jellinek Dániel cége, a Cape Town Real Estate Zrt. épít luxus lakóparkot és szállodát. A kemping területén egy 96 lakásos, 2 szintes villaépület-sor és egy 160-180 szobás szálloda épül.
Takács József balatonszemesi polgármester mindvégig támogatta a terveket. Mint a 24.hu írja a helyi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve nyomán, az új Balaton-törvény hatálybalépésével pedig minden akadály elhárult a balatonszemesi kemping beépítése elől. A településrendezési terv módosításának már tavaly nekikezdtek, de a régi törvény nem tette lehetővé a zöldterület megszüntetését. Nagy László főépítész szerint azonban az év elején életbe lépett törvénymódosítással "új helyzet teremtődött", így folytatható a beruházás.
Az "új helyzet" többek közt azt is jelenti, hogy a zöld közparki területet az a beruházónak nem kell pótolnia. Az új Balaton-törvény a zöldterületek csökkentésén kívül azt is lehetővé tette, hogy a beépítési százalékot 15-ről 35-re emeljék. És bár a jogszabály kimondja, hogy a vízparti kemping területén kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenést, testedzést szolgáló építmény helyezhető el, lakó- és üdülőépület, valamint lakás azonban nem alakítható ki - márpedig a villapark minden bizonnyal annak minősül. Tartalmaz azonban a törvény egy pont ide illő kiskaput, amely szerint kempingek területét más célra is igénybe lehet venni zöldterületként legfeljebb 3 százalékos beépítettséggel vagy "különleges strand települési területfelhasználási egységként". A képviselő-testület tehát megszavazhatta végül
  • a kijelölt parti zöldterület megszüntetését, ami helyett egy beépítésre nem szánt különleges területet alakítanak ki, ám nem pótolják azt;
  • a beépíthetőség megnövelését és a zöldterület csökkentését; és
  • a kemping kiemelt fejlesztési területté nyilvánítását is.
Májusban a villapark létesítésével kapcsolatban a Somogy megyei kormányhivatal illetékes osztályvezetője nem talált a környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot, annak várható környezeti hatásait nem ítélte jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta szükségesnek. Építési engedély és a zajkibocsátási határérték megszerzése viszont szükséges a beruházónak.

Mészáros csak venni szeret, nem építeni

Sorra vásároltak fel balatoni kempingeket, kikötőt, vízparti telkeket, szállodákat Mészáros Lőrinc érdekeltségei, valamint olyan cégek amelyek a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthetők. Mészáros 2016-ban érkezett meg a Balatonhoz, amikor a Hunguest Hotels megvásárlásával többek között tókörnyéki szállodák tulajdonosai is lett, egy évvel később pedig a Balatontourist megvételével már a kempingek nagy részét is magáénak mondhatta. Tiborcz István öt esztendeje a keszthelyi jachtkikötő furmányos megszerzésével vetette meg lábát a tóparton, s azóta szállodákkal, kempingekkel, s értékes vízparti ingatlanokkal bővültek érdekeltségei.
Ám a NER-közeli kezekbe kerülő ingatlanok sorsát sokszor még az önkormányzatok sem látják előre, sötétben tapogatóznak azok jövője kapcsán. Minderről itt írtunk bővebben.

Szerző