Orbán újra előadta különös nézeteit a demográfiai kérdésekről és semmit nem tanult az elmúlt 10 év kudarcaiból

Publikálás dátuma
2019.09.05. 14:03
ORBÁN Viktor
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A III. Budapesti Demográfiai Csúcson mondott beszédet.
Államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban. A kormányfő régi vesszőparipája ("a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy lakosságcseréhez") mellett újjal is előhozakodott,  "esztelen zöld érvelésnek" nevezte a Föld túlnépesedése miatti aggodalmat.  A Fidesz régi tévedését még mindig nem belátva közölte azt a meggyőződését, hogy az emberek pénzért vállalnak gyereket. A családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket - tudatta a hallgatósággal. "Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk" - jelezte.  A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy "a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele".  A hallgatóság megtudhatta azt is, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, márpedig az alkotmányos alapok védenek meg a "családellenes bírósági döntésektől", valamint attól, hogy a gyakran "családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok behatoljanak a magyar államéletbe, döntéshozatalba". (Az MTI tudósításából nem derült ki, hogy példákat is hozott volna a családellenes bírósági döntésekre és a behatoló NGO-kra.)
Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével. Nem véletlenül nem emelik már tíz éve a családi pótlékot, hiszen azt a naplopók is megkapják és még a végén a "nem kívánatos" elemek és rétegek szaporodnának.   Nade van még egy feltétele ám a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének, mégpedig az, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy "legyenek társak", mert "egyedül nem megy". Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország - amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián -, továbbá "szurkolunk az osztrákoknak", és reményét fejezte ki, hogy "az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk". (Tegyük hozzá: az olasz felfordulás rendeződött, Salvini elbukott, az előrehozott választás helyett a baloldal részvételével alakult új koalíció.) Megjegyezte: Európában, "a magas politikai szalonok világában" a magyar demográfiai politika céljáról - a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről - 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF "hazaküldése", a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése - sorolta, úgy értékelve: "minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk - hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges -, végül mégiscsak elértük". Van honnan fejlődni: a világ legcsaládbarátabb kormányának 10 éves regnálása alatt soha nem látott mélységekbe zuhant a népszaporulat. Míg 2009-ben 96 442 gyerek született, 2018-ban 89 807. A helyzet idén sem javult, az év első hat hónapjában 2,1 százalékkal születtek kevesebben a tavalyinál.
Szerző

Tízből nyolc 75 évnél fiatalabb magyar úgy hal meg, hogy meg lehetett volna menteni

Publikálás dátuma
2019.09.05. 12:22
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A preventív rendszer és egészségügyi ellátás bizonyítványa csak két uniós országban rosszabb.
Mintegy 1,7 millió 75 évesnél fiatalabb EU-s állampolgár vesztette életét 2016-ban, abban az évben, melyről az Eurostat legfrissebb ilyen irányú statisztikája szól. Az adatokat elemző uniós statisztikai hivatal azt írja, az előbbiek közül 1,2 millió haláleset tekinthető idő előttinek, és ebből 
  • 741 ezer haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi szolgáltatás nyújtásával és egyéb megelőző beavatkozásokkal;
  • 422 ezer esetben pedig annak ellenére haltak meg emberek, hogy egészségügyi problémájuk kezelhető lett volna.
A halál oka legtöbbször - 68 százalékban - szívroham, sztrók, illetve rákos megbetegedés. 7 százalékot tesznek ki például az alkoholfogyasztáshoz fűződő esetek, de ide tartoznak még a balesetek (4 százalék) és az öngyilkosságok (szintén 4 százalék) is. A számok minden esetre komoly eltérést mutatnak a különböző tagállamokat nézve.
Uniós szinten a megelőzhető halálesetek aránya 43,3 százalék, a kezelhető, mégis halállal végződő eseteké 24,7. A megelőzhető halálesetek tekintetében Bulgária áll a legjobban, ahol arányuk mindössze 35,4 százalék, Ciprus a második 39,2 százalékkal, a harmadik pedig Málta 39,9 százalékkal. A lista végén Szlovénia áll 53,5 százalékkal, aztán
a második helyre Magyarország került: megelőzéssel a 75 évesnél fiatalabb emberek halálának 51,7 százaléka, azaz több mint fele elkerülhető lett volna.

A kezelhető, de halálos kimenetű esetek aránya a legkisebb Franciaországban (19,3 százalék), Belgiumban (20,5 százalék) és Dániában (21 százalék). Az arány a legmagasabb Romániában (31,9), majd Szlovákia (30,8) és Litvánia (30,1) következik. Magyarországon ez az arány 27,8 százalék - ezzel a vizsgált össze ország közül Szerbia (27,9) és Ciprus (27,4) között vagyunk. Ugyan e tekintetben nem kiugró a hazai helyzet, összességében nincs ok a büszkeségre: a statisztika szerint
Magyarországon 10-ből 8 haláleset valamilyen módon megelőzhető lenne.

Ez 46 387 ember idő előtti halálát jelentette a vizsgált évben. A miénk ezzel a harmadik legrosszabb bizonyítvány az EU-ban, a preventív rendszer és egészségügyi ellátás csak Romániában és Litvániában szerepelt rosszabbul, bár a különbség csak tizedszázalékos.
Szerző

Tízmillióért rendel négy darab csillárt az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2019.09.05. 09:50
Látogatók Nagy Imre egykori dolgozószobájában
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Először 2013-ban rendelt 31 millióért az OH a Decoluxtól, aztán idén már háromszor is, összesen 26 millió forint közpénzért.
Új csillárokat vesz az Országgyűlés az Országház "A" osztályának átalakításához - írja a Parlament honlapján közzétett szerződés nyomán az mfor.hu. Az augusztus 12-én megkötött szerződés 4 darab 12 égős csillár beszerzésére vonatkozik, melyért az Országgyűlés Hivatala összesen 9,5 millió forint közpénzt fizet ki.
Az átlagolva 2,3 milliós egységárú műtárgyakat egyébként a Decolux Kft.-től szerzik be, a cégnek október 31-ig kell leszállítania azokat. A cég idén rendszeres beszállítóvá vált, hiszen ez már a harmadik velük kötött szerződés idén: 
  • legutóbb júliusban szerződtek 7,9 millió forintra, ezért cserébe az Országházban használt réz elemeket kellett minta után újragyártaniuk;
  • előtte júniusban 8,5 millió forintra szerződtek a Hivatallal, ekkor szintén az Országház "A" osztály átalakításához használatos csillárokkal volt dolguk, azokat kellett felújítaniuk.
De korábban, még 2013 végén is kötöttek üzletet az Országgyűlés Hivatalával: a Decolux 31,5 millió forintért szállított rézcsillárokat és falikarokat az Országházba. Ehhez képest a mostani majdnem 10 milliós ár nem is rossz.
A cégnek a beszámolói alapján egyébként 2015-ben lódult meg a szekere, hiszen a korábbi 29 milliós árbevétel után 58,5 millió folyt be a kasszába, ezt a szintet nagyjából sikerül tartaniuk. Tavaly 89 millió forintra tettek szerint - az előző évi 70 után -, melyből a végén 18,1 milliós adózott nyereséget tudtak kimutatni.
Szerző