Moszkva nem fog örülni: Georgia NATO-csatlakozását sürgette Áder

Publikálás dátuma
2019.09.05. 19:02
Áder János magyar és Szalome Zurabisvili georgiai elnök közös, Tbilisziben tartott sajtótájékoztatójukon, 2019. szeptember 5-én
Fotó: Bruzák Noémi / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Áder János energiaügyi és informatikai együttműködésről tárgyalt grúz kollégájával, majd megnézte a veszélyes zónának számító dél-oszét határvonalat
Továbbra is támogatjuk Georgia euroatlanti integrációját, és bízunk benne, hogy ebben az új Európai Bizottság felállása lendületet adhat az utóbbi években megakadó folyamatnak– mondta Áder János, aki csütörtökön a georgiai (régi nevén grúz) elnökasszonnyal, Szalome Zurabisvilivel tartott közös sajtótájékoztatót. Az eseményről az MTI számolt be; az integrációs folyamat ebben az esetben Georgia uniós és NATO-csatlakozását jelenti, utóbbinak pedig Oroszország egyáltalán nem örülne. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök tavaly augusztusban egyenesen azt mondta, hogy katasztrofális következményei lennének a döntésnek, és szörnyű konfliktust eredményezhet - a 2008-as grúz-orosz háború ismeretében pedig ez nem tűnik mellébeszélésnek.
Az oroszokkal szívesen üzletelő Magyarország bátorítása tehát különös súlyt kap ebben a helyzetben – ahogy az is, hogy a magyar elnök ellátogatott az Georgia és Dél-Oszétia közötti határhoz; itt többek között egy orosz katonai támaszpont és mindkét fél katonai megfigyelő állásai is láthatóak voltak.
A közigazgatási határ térségében mindennaposak a feszültségek, amelynek alapja, hogy míg a georgiaiak egyáltalán nem fogadják el azt határként, Oroszország és a dél-oszétok sok esetben máshová teszik a közigazgatási vonalat.  A szakadár Dél-Oszétia és az államot támogató orosz határőrség a  határvonalat államhatárnak tekintik, és folyamatosan próbálja azt kitolni. Szakaszos kerítéseket vagy más akadályokat telepítenek és gyakori, hogy a szakadár köztársaság hatóságai civileket vesznek őrizetbe "illetéktelen határátlépés" címén - fejtették ki a georgiai illetékesek.   
Ha már Georgiában járt, Áder vízügyi, energetikai és turisztikai projektekről is tárgyalt Zurabisvilivel  – a tudósítás alapján magyar víztisztító technológiák átadása és informatikai együttműködés is szóba került; például az, hogy a kínai együttműködésben elektromos autók gyártását tervező Georgia Magyarországon tesztelje járműveit.  
Szerző

Jövő héten szavaznak az olasz kabinetről

Publikálás dátuma
2019.09.05. 19:00

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az M5S-nek tíz, a demokratáknak kilenc, a LeU-nak pedig egy miniszteri tisztség jutott, illetve egy pártonkívüli tagja is lesz a kabinetnek Luciana Lamorgese személyében.
Csütörtökön délelőtt beiktatták Giuseppe Conte második kormányát. A kabinetben eddig is részt vevő Öt Csillag Mozgalom (M5S), az eddig ellenzékben működő Demokrata Párt (PD), valamint egy kis baloldali tömörülés, a Szabadon és Egyenlőek (LeU) alkotta kabinetről hétfőn a képviselőház, kedden pedig a szenátus szavaz. Elvileg mindkét akadályt magabiztosan kell vennie Conte csapatának. Az M5S-nek tíz, a demokratáknak kilenc, a LeU-nak pedig egy miniszteri tisztség jutott, illetve egy pártonkívüli tagja is lesz a kabinetnek Luciana Lamorgese személyében. Utóbbi nem is akármilyen minisztérium élére kerül: a jobboldali populista Matteo Salvini utóda a belügyi tárca élén. Egész Európa kíváncsian figyeli lépéseit. Milánó egykori prefektusa közölte, szakít elődje bevándorláspolitikájával. Az új kabinet már meg is tartotta az első kormányülést. Conte kormányfő azt mondta, a kormány programja „a jövőbe tekint”. A demokraták is derűlátóan nyilatkoztak, azt közölték, bátor és ambiciózus kabinetje lesz Olaszországnak. Ami a két pártelnök további szerepét illeti, Luigi Di Maio a külügyi tárcát irányítja, a demokraták elnöke, Nicola Zingaretti viszont nem lesz kormánytag. Az olasz sajtóban számos kétség merül fel annak kapcsán, mennyire lesz tartós a két párt együttműködése. Még az utolsó pillanatban is hatalmas viták zajlottak, igaz, már nem a két koalíciós partner, hanem Conte és Di Maio között arról, ki legyen a miniszterek tanácsának titkára (a kormányfő egyik legfontosabb segítője). Végül az M5S elnöke győzött, az ő jelöltjét, Riccardo Fraccarót nevezték ki a posztra. Ideológiájukat tekintve akadnak ugyan közös pontok az M5S és a PD között, de jelentősek a különbségek például az ország túlköltekezését, vagy a menekültkérdést illetően. Ugyanakkor az új kormány esélyt ad az M5S-nek arra, hogy szakítson a populizmussal és egy európai mértékkel mérve is megbízható, mérsékelt párttá váljon. Igen pozitív üzenet Brüsszel számára, hogy egy igazi „européer” politikust, Paolo Gentiloni egykori miniszterelnököt jelölték uniós biztosnak. Jó jel az is, hogy a demokrata párti európai parlamenti képviselő, Roberto Gualtieri került a rendkívül befolyásos gazdasági- és pénzügyminisztérium élére. Személye garancia lehet arra, hogy Róma ne kerüljön konfliktusba az EU-val a költségvetés ügyében. Az M5S pozitív irányú változását idézheti elő az is, hogy a párt felismerheti: uniós szerepét felértékeli a Salvini Ligájával való szakítás. Az új kormány megalakulásával a párt európai parlamenti képviselői várhatóan csatlakozhatnak a liberális Renew Europe frakciójához. Eddig hiába kopogtattak nemcsak a liberálisok, a zöldek és a kommunisták ajtaján is.

Johnson újra belevág

Publikálás dátuma
2019.09.05. 18:44

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Boris Johnson hétfőn újra belevág az október 15-re szánt rendkívüli választás parlamenti elfogadtatásába, öccse, Jo viszont a lehető legrosszabbkor mondott le képviselői és miniszteri tisztségéről.
Aligha túlzás drámainak nevezni Boris Johnson első heteit a hatalomban. Az az ember, aki egész eddigi pályafutását arra tette fel, hogy leplezetlen becsvágya által hajtva megszerezze a Downing Street 10. kulcsát, az elmúlt napokban csak kudarcokat ért el. Előbb rekord hosszúságú öt hétre felfüggesztette a parlament tevékenységét, majd 21 kiemelkedően befolyásos konzervatív képviselőt eltávolított a pártból, mert lelkiismeretükre és nem a szavazási fegyelemre hallgattak a Brexit-vita kapcsán, egy csapásra negyvenhárom fős kisebbségbe sodorva így a kormányt. Aztán kedden és szerdán szenvedélyes maratoni összecsapások közepette négy alkalommal szenvedett vereséget. Tory rebellisek és az ellenzéki pártok ritka jól megszervezett összefogásával az alsóház egy nap alatt átzavarta azt a törvényt, melynek szellemében Boris Johnsonnak október 19-én, a kritikus EU csúcsértekezlet után fel kell kérnie az Uniót, hogy január 31-ig hosszabbítsa meg az október 31-i kilépési határidőt, hacsak addig nem sikerül kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni Brüsszellel. Bár a felsőház tagjai szerdán fogkefével és pizsamával felszerelkezve, egész éjszaka tartó vitára készülve érkeztek meg Westminsterbe, arra számítva, hogy konzervatív lordok minden trükköt kihasználva megpróbálják elszabotálni a törvény jóváhagyását, a kormány végül elállt a tiltakozástól. Így a Lordok Házától az alku nélküli “ajtóbezárás” megtiltásáról szóló intézkedés pénteken végső simításokra visszakerül az alsóházba, majd hétfőn következhet II. Erzsébet királyi ratifikációja. Csütörtök délben bombaként robbant a hír, hogy Jo Johnson, a kormányfő 47 éves öccse lemondott a Kent grófságbeli Orpingtonban elfoglalt képviselői helyéről és államtitkári tisztségéről az üzleti életért felelős minisztériumban. A három kormányban szolgált politikus visszavonulását azzal indokolta, hogy “nem tudja összeegyeztetni a család iránti lojalitást és a nemzeti érdekeket. A feloldhatatlan feszültség miatt ideje, hogy mások vegyék át képviselői és miniszteriális pozícióját”. Az ifjabb “szőke herceg” korábban Theresa May kormányából is kilépett annak Brexit-politikája miatt, miután személyes preferenciája egy második népszavazás lenne. Függetlenül attól, hogy szerda éjszaka a máris béna kacsának tűnő Johnson nem kapta meg az alsóháztól az idő előtti választás kiírásához szükséges kétharmados többséget, - a sorait szorosra záró ellenzék tartózkodott a szavazástól, - a tory vezető a választási kampány első napjaként kezelte csütörtököt. A zavartalan üzletmenet látszatának fenntartását szolgálva komoly nemzetközi tevékenységet is folytatott, fogadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt és Mike Pence amerikai alelnököt. A brit miniszterelnöknek a nap folyamán komoly panaszokat kellett lenyelnie legközelebbi munkatársa, Dominic Cummings udvariatlansága miatt. A Vote Leave egykori vezetője aligha lehetett volna “bunkóbb” a rebellis torykkal szemben, akikkel közölte, fogalma nincs, kicsodák is ők. Greg Clarknak, az üzleti ügyek volt miniszterének a fejéhez vágta: “Mikor fogjátok már fel ti kib... képviselők, hogy október 31-én kilépünk az EU-ból?”. Az viszont már kevésbé izgatja Boris Johnsont, hogy egy szemtanú szerint a mindig gyűrött fehér ingben járó Cummings a parlament környékén belebotlott az ellenzék vezérébe és odakiabált neki: “Gyerünk már Jeremy, ne félj, vágjunk bele a választásba!” Az esedékesnél három évvel korábban megrendezendő választásról hétfőn szavaz újra a parlament. A Munkáspártnak alapos fejfájást okoz a téma és igaza volt Johnsonnak, amikor szerda este tréfásan közölte, “valószínűleg Őfelsége ellenzéke az egyetlen a világon, amelyik bizalmat szavaz a kormánynak”. A kormányfő tiszteletlenül “gyávának” nevezte Corbynt, aki megígérte, kész visszatérni a témára, miután a törvény szentesítésével megtorpedózták az alku nélküli EU-búcsút. Ahogy fivére, úgy az ellenzék sem bízik az igazsággal gyakorta takarékosan bánó kormányfőben. Ezután nem csoda, hogy Michel Barnier EU-főtárgyaló lemondta hétfőre tervezett belfasti látogatását, bár Johnson aznapi dublini megbeszélései Leó Varadkar ír kormányfővel változatlanul napirenden vannak.
Frissítve: 2019.09.05. 21:47