Szerény húszmillió forinttal előzte be a Garancsi István érdekkörébe tartozó Market a Mészáros -család Fejér-Bált Zrt.-jét, így 78,72 milliárdos áron végül ők építhetik meg a 2022-as kézilabda Eb-hez tervezett, népligeti gigacsarnokot.
Mint a 24.hu megjegyzi,azt az építőipari piacon egyelőre csak találgatják, hogyan fordulhatott elő, hogy a miniszterelnök két jó barátja közül ezúttal Garancsi István nyerjen – ráadásul úgy, hogy a munkára első körben ők adták a drágább 153 milliárdos ajánlatot, szemben a Fejér-Bál Zrt. 113 milliárdjával.
Az ügy nem csak azért érdekes, mert kiderült, hogy a NER vállalkozói hirtelen féláron is el tudják vállalni ugyanazt a beruházást, ha a kormány bruttó 101,5 milliárd forintnál húzza meg a költségvetés határát.
Nemzetközi pályázat, de csak öt céget hívtak meg rá
A közpénzből megvalósuló csarnok ugyanis messze túl van az uniós értékhatáron (ez 5,5 millió euró, alig 1,8 milliárd forint), így uniós eljárásrendet kell alkalmazni, ami elméletileg a lehető legszélesebb versenyt szorgalmazza. Magyarul sok ajánlattevőt várnak az Európai Unió egész területéről azért, hogy a legjobban hasznosulhassanak az adóforintok, a legkevesebb pénzből a legjobb építményt húzzák fel.
Ebben az esetben azonban olyan, különleges esetekben alkalmazható eljárást választottak, amelyben „illetéktelenek” nem férhettek hozzá a pályázathoz. Rendkívüli sürgősséggel lebonyolított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt a forma, és ezen csak azok vehetnek részt, akiket ajánlattételre felhívnak, hirdetmény híján más nem is tud róla, és ha tudna, akkor sem jelentkezhetne.
A Közbeszerzési Hatóság szentesítette az eljárást, miután a terepet előkészítették, a hivatkozási alap egy 2019-es jogszabály (amit a hatóság döntésében kézilabdatörvénynek nevez) idevágó passzusa volt.
Az így belterjessé tett versenyben öt céget kértek fel ajánlattételre, nevüket a bontási jegyzőkönyvből ismerhetjük. A névsorban a már említett Market és a Fejér B.Á.L. mellett az ugyancsak kormányközeli és közpénzes megrendelésekkel kitömött West Hungária Bau Kft.-t, illetve a KÉSZ Kft.-t találjuk, de tény, hogy mindegyikük sokmilliárdos referenciát tud felmutatni. Kakukktojásnak tűnik mellettük a Metalcom Zrt. annyiban, hogy sportlétesítmények építésében eddig nem tűnt fel, inkább a határkerítés építéséről ismert.
Alig tértek el az árajánlatok
A Metalcom nettó 81,5 milliárd forintos második körös ajánlatával kiesett a kormány által megszabott értékhatárból – ez bruttóban több lenne 101,5 milliárdnál – négy versenytársa viszont egymáshoz nagyon közeli ajánlatokat tett, 78 és 81 milliárd forint között szóródtak a becsült értékek. Az ilyen közeli ajánlatok esetében a versenyhivatal kartellt szokott gyanítani, mert nehezen hihető, hogy ekkora projektnél, ahol a megvalósításra számos út lehetséges, ennyire közel essenek az árak.
Ezért vállalhatták féláron is
Kívülállók számára mindenképp meghökkentő az is, hogy a pályázók 35 és 80 milliárd forint közötti árengedményt adtak a tárgyalásos eljárás első szakaszához képest.
A lap megkérdezte a nyerésre álló Market Zrt.-t, mitől vált hirtelen ennyivel olcsóbbá a kivitelezési ajánlata, de közölték, hogy az „eljárás jelen szakaszában az ajánlatkérő végzi a kommunikációt”, magyarul nem nyilatkoznak. Az állami cég vezérigazgatójának címzett levelünkre nem kaptak választ. Más forrásból viszont úgy tudják, módosult a műszaki tartalom, magyarul lecsíptek ezt-azt a beruházásból.
A nagy árkülönbség értelmezéséhez tudni kell, hogy az első szakaszban inkább csak az dől el, egy jelentkező megfelel-e a feltételeknek. A 24.hu tendert ismerő forrása szerint pontosan, tételesen beárazható lista nem volt az akkor még csak tervezett beruházás elemeiről, így komolyan vehető árajánlat sem keletkezhetett.
A tárgyalásos eljárásnál az első fordulóban jellemzően az a stratégia, hogy jól, akár 50 százalékkal is felüllövik a tényleges árat. Azért, hogy később legyen miből engedni, illetve beleférjenek a megrendelő borítékolhatóan felmerülő többletigényei. És főleg azért, hogy a konkurencia ne tudja belőni, valójában mennyiért vállalná el a projektet az adott cég. A végső árajánlat beadása előtt azonban a kormányhatározatban megjelent a bruttó 101,5 milliárdban maximált teljes költség, a tárgyalásos eljárás második szakaszában pedig már ehhez igazodtak a pályázók.
Magyarázat lehet az is, hogy megrendelő csökkentette a műszaki tartalmat – ezt a pályázaton részt vevő egyik társaságnál megerősítettek a portálnak. Mint a G7 korábban megírta, a végleges ajánlattételi útmutatóban már nem szerepel, hogy új utcát kapna a csarnok, és a korábban emlegetett 800 férőhelyes parkolóról sem esik szó.
Ezek szerint az áresés annyira nem is csodálatos – ám az sem biztos, hogy tényleg áresés lesz. Az uniós pénzekből finanszírozott nagy út- és vasútépítési projekteknél az Európai Bizottságnak már feltűnt a túlárazás, és szóvá is tette, hogy az előre megadott összeghez képest akár 30 százalékkal is drágábban szerződnek az állami megrendelők. És ez csak a kezdet, a végszámlát még rendre pótmunkák puffasztják tovább.
