Szárnyaló improvizációk Érden

Publikálás dátuma
2019.09.07. 13:30
Dresch Mihály és Borbély Mihály
Fotó: LÁZÁR MIKLÓS
Az Érdi Jazz Fesztivál néhány év alatt, szinte a semmiből nőtte ki magát országos jelentőségű, egyedi produkciókat kínáló rendezvénnyé. Irk Réka fesztiválmenedzsert kérdeztük a háttérről.
Az Érdi Jazz Fesztivál néhány év alatt, szinte a semmiből nőtte ki magát országos jelentőségű, egyedi produkciókat kínáló rendezvénnyé. – A fesztivál előzménye az volt, hogy az Érdi Galériában gyakran felléptek élvonalbeli jazzmuzsikusok, s kialakult egy törzsközönség. Amikor Kéri Mihály festőművész, a galéria vezetője útjára indította a programsorozatot, eredetileg egy-két napos rendezvényben gondolkodott, amely rövidesen egyhetesre bővült, egyre szélesebb műfaji és stiláris kínálattal, mind nagyobb (s már nem csak érdi) közönség előtt – idézte fel lapunknak a kezdeteket Irk Réka fesztiválmenedzser, aki az alapító kérésére negyedik éve szervezi a programot. Ez idő alatt Érd felkerült a jazztérképre, és a műfaj kedvelői ma már olyan tradicionális fesztiválvárosokkal együtt emlegetik, mint Nagykanizsa, Székesfehérvár vagy Debrecen. Ebben az is szerepet játszik, hogy az egész programsorozat ingyenesen látogatható, mert a városi önkormányzat támogatja, sőt finanszírozza a fesztivált.
Az idei programot Balogh Kálmán cimbalomművész és Grecsó Krisztián közös estje nyitja, a Jazz és irodalom szériában. A Szabó Gábor-díjas szaxofonos, Elek István zeneakadémiai növendékeivel lép fel, a Jazz a könyvtárban sorozatban; míg stimmkollégája, a sokoldalú Tóth Viktor a Könnyen érthető jazz című előadását hozza el Érdre. A szaxofonnál maradva: a hangszer két vezető művésze, Borbély Mihály és Dresch Mihály közös koncertet ad – vendégük Tálas Áron zongorista lesz, majd a szaxofonosok sorát a világszerte elismert Tony Lakatos zárja (ld. keretes írásunkat). A fúziós jazz kedvelőinek szól a trombitás Barabás Lőrinc kvartettje és a gitáros Birta Miklós közös, elektronikus alapú produkciója.

Irk Réka szerint a fesztiválban – és központi helyszínében, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében – még bőven van potenciál, így a következő évekre újabb innovatív ötletekkel készül. Infó: Érdi Jazz Fesztivál, 2019. szeptember 10-15. Részletes program ITT!

A művész szemével

„Ahogy ez izgalmas külföldi fesztiválokon is lenni szokott, a jazz-zenének sokféle stílusa képviselteti magát Érden. Már hagyományosan jelen van a sokszínűség, ami fontos érték, akárcsak az, hogy a befutottabb muzsikusok mellett kiemelkedő tehetségű fiatal zenészek is hangsúlyos szerepet kapnak a programban. Négy éve segítek a fesztivál zenei koncepciójának kialakításában” – mondta a Népszavának László Attila gitárművész, zeneszerző. Idén különleges produkcióval készül a fesztivál zárókoncertjére: Szakcsi Lakatos Bélával (zongora), Tony Lakatossal (szaxofon), Orbán Györggyel (bőgő) és Kőszegi Imrével (dob) közös kvintettjük kifejezetten erre a fellépésre áll össze.

Témák
Jazz Érd

Bűn és bűnhődés a Rózsavölgyiben

Publikálás dátuma
2019.09.07. 12:30
Elek Ferenc és Schneider Zoltán
Fotó: MOLNÁR MIKLÓS
„Az új előadásaink történetét, helyzeteit tekintve a »titkok évadja« lesz a mostani” – mondta Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője az évadnyitón.
Öt új bemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon a 2019/2020-as szezonban. Mind az ötöt itt mutatják be először Magyarországon, köztük két műnek kortárs szerző az írója. Székely Csaba Semmit se bánok című darabja lesz az első premier szeptember 12-én Schneider Zoltán, Sztarenki Dóra és Elek Ferenc főszereplésével, Sztarenki Pál rendezésében. Zalán Tibor pedig kifejezetten a Szalon felkérésére írja új színdarabját. És jön még a Végszó, az Intim vallomások és az Idegenek a vonaton.    Zimányi Zsófia mielőtt rátért volna az új évad bemutatóira, arról is beszélt: a Rózsavölgyi Szalon a pesti belvárosban 2012. április 11-én, a Költészet Napján nyílt meg. Az évadokat tekintve a 2019/2020-as a nyolcadik. „Nincs állandó társulatunk, mégis olyan erős nálunk az összetartás, az egymásra figyelés, hogy azt érzem, lett egy állandó és fantasztikus társulatunk. Alkotóink – színészek, rendezők, tervezők – rendre visszatérnek hozzánk. Mindig ügyelünk arra, hogy új művészeket – nagy neveket éppúgy, mint fiatalokat, pályakezdőket – is megnyerjünk az előadásainkhoz. Ránk tényleg igaz: színházunkat a művészeink és a közönségünk közösen formálják” – fogalmazott Zimányi Zsófia.  Székely Csaba Semmit se bánok című darabja kapcsán a szerző úgy fogalmazott, hogy színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmit se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel. Elsősorban a bűn és bűnhődés, a bűn és megbánás témáit járja körül, azt, hogy a diktatúra szolgálattevőjének régi bűnei hogyan hatnak a mára, ha egyszer képes volt beengedni a sötétséget, az benne marad-e örökre. Ha valakit képes megmenteni a borzalmas jövőjétől, megmenti-e saját magát a rémes múltjától? Székely Csaba a mai magyar drámairodalom egyik legeredetibb hangú drámaírója, aki annak idején a Bánya-trilógiájával berobbant az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. 
Szerző
Témák
színház

Hillary levelei: hegyet egy vakondtúrásból

Publikálás dátuma
2019.09.07. 12:00

Fotó: Gerda Studio / Francesco Urbano Ragazzi
Érdektelen, mindennapos irományok, amelyek mindannyiunk postaládájában ott vannak – vélekedik Kenneth Goldsmith a néhány éve botrányt kavaró Hillary Clinton e-mailjeiről. A művész a magánszerverről küldött hivatali leveleket egytől egyig kinyomtatta.
Attól a pillanattól kezdve, hogy értesültem róluk, ki akartam nyomtatni Hillary Clinton e-mailjeit. Nem is az érdekelt igazán, hogy mit tartalmaznak – azt már tudjuk, hogy nem történt törvénysértés, senkinek sem volt érdeke benne –, sokkal inkább, hogy összevessem a félretájékoztatást a valósággal. Úgy éreztem, ilyen súlyos dokumentumok esetében – talán ezek napjaink egyik legfontosabb politikai dokumentumai – az anyagtalanság, hozzáférhetetlenség elfogadhatatlan – mondta lapunknak Kenneth Goldsmith a HILLARY: The Hillary Clinton Emails projekt megalkotója.
 
A Velencében látható, a Francesco Urbano Ragazzi kurátori páros szervezésében megvalósuló, rendhagyó tárlaton bárki számára kézzelfoghatóvá és olvashatóvá válnak azok a levelek, amelyeket Hillary Clinton külügyminisztersége idején – 2009 és 2013 között – saját magán e-mail címéről, privát szerverről küldött. A történet politikai jelentősége a 2016-os elnökválasztás idején kapott még nagyobb hangsúlyt, amikor a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) újranyitotta a korábban már lezárt nyomozást, és Donald Trump – akkor még elnökjelöltként – különösen nagy médiafigyelmet szentelt a másik fél szempontjából szerencsétlen esetnek (amit a Watergate-botránynál is nagyobb ügynek nevezett, és börtönbüntetést követelt). Bár Hillary Clinton gondossága valóban megkérdőjelezhető, leveleiben nem szerepeltek kényes információk. Az ügy körül ugyanakkor mégis formálódott egy kitörölhetetlen aura, amely Kenneth Goldsmith amerikai költő, művész projektjének fókuszát képezi.
A kiállítás egyedülálló helyszínen látható, a korábban moziként funkcionáló Despar Teatro Italia épületében lévő szupermarket fölötti térben kapott helyet. Míg a földszinten vásárolhatunk, az emeleten a leveleket olvasgathatjuk az Ovális Iroda berendezését idéző térben. – Arra szerettem volna rávilágítani, hogy mások üzenetei sem különböznek nagymértékben Hillaryétől. Minden vásárló a boltban tud kapcsolódni a projekthez – hangsúlyozta a művész. Ám hogy is néz ki harmincezer e-mail? Ennek kapcsán felidézte Hillary Clinton szavait: „több, mint harmincezer levél soknak hangzik. Ám ezek négy év során íródtak, és nagy részük abból állt, hogy »köszönöm« vagy »kérlek, nyomtasd ki« – vagy egyáltalán nem volt rájuk válasz. A segítőim egyike egyszer kiszámolta az általa küldött és fogadott napi e-mailek átlagos számát. Négy év alatt százezres nagyságrendről volt szó. Ez segíthet kontextusba helyezni a számokat.”
A Hillary-levelek összesen 61947 oldalból állnak, együttesen csupán százhuszonnégy köteg papírból: ez elég kevés ahhoz, hogy kényelmesen leüljünk vele az Ovális Irodában található elnöki Resolute Desk kiállított, egy az egyhez arányú másolatához – vélekedett az alkotó. Ez egyben történelmi tabló is, egy rémes, bemocskolt kampány emléke, amely nem csupán történelmi aurát rajzolt a dokumentumok köré, hanem az Ovális Iroda hibáiként jelenítette meg őket – mutatott rá Kenneth Goldsmith, s megjegyezte, a berendezés azért is volt számára fontos, hiszen Trump világában minden a méretarányokról szól. – Amikor felismertem, hogy a levélhalom nem túlzottan figyelemre méltó, úgy gondoltam, ezt felhasználva megcáfolhatom a gesztust, amely hegyet kreált egy vakondtúrásból.
A kérdésre, vár-e bármilyen visszajelzést az amerikai kormányzat részéről, Kenneth Goldsmith elmondta: az eddigiekben szerencsére nem érkezett ilyesmi, s úgy véli, ez nem is igazán meglepő: a művészet az utolsó dolog, ami Trump fejében megfordul. Az amerikai elnök egyetlen művészt sem fogadott még a Fehér Házban, és ennél már nem is tudna kevesebb figyelmet fordítani a kultúrára – jegyezte meg.
És miből állnak tulajdonképpen a Hillary e-mailek? – vetette fel a kérdést Kenneth Goldsmith, majd rögtön hozzá is tette: nem sokból. A művész szerint a levelek egyszerűen érdektelenek. Ahogy felkerültek a kormányzati dokumentumokat kiszivárogtató Wikileaks portáljára, azonnal letöltötte őket, ám hamar elvesztette az érdeklődését, amikor szembe találta magát az üresen hagyott oldalakból és egyszerű üzenetekből álló pdf-ek százaival – mesélte lapunknak. – Csodálkoztam, mire a nagy hűhó. A postaláda nem tartalmazott bizalmasan kezelt államtitkokat, és árulásra utaló bizonyítékokkal sem volt tele. Talán a leginkább lenyűgöző dolog, hogy betekintést kínál abba, miként is néz ki egy külügyminiszter élete napi szinten: részben lenyűgöző, de leginkább fárasztó – vélekedett Kenneth Goldsmith.
A legtöbb e-mail egyirányú vagy gyors reakció volt: egy rakás levél találkozókról, telefonkapcsolatokról, vacsora megbeszélésekről, taxiszámlákról és repülőjegyekről – részletezte. – Legtöbbjük végtelen hosszúságú idézett szövegszálakból áll. Ha irodalmi szempontból akarnánk megnézni, olyan, mintha valamiféle kísérleti, nem narratív regény részei lennének. Kronologikusan szerveződnek – a bengázi incidens, Christopher Stevens nagykövet halála, Hillary egy nemzetközi TV műsorban, Hillary könyöktörése, az Arab Tavasz kibontakozása –, de amint elkezded kiemelni a drámákat és a személyeket, a szálak rejtélyesen eltűnnek és újak váltják fel őket. Akárcsak az irodalomban: egyenetlenek, összefüggéstelenek, és azt feltételezem, némileg szürreálisak is. Őszintén szólva, nem sokban különböznek bárki más postaládájától. Mégis, történelmi jelentőségük miatt mitikus státuszt kaptak. Terjedelmében homéroszi, intrikáiban shakespeare-i és lendületességét tekintve toynbee-i (a huszadik század egyik legjelentősebb brit történésze – a szerk.). Tekinthetünk úgy a Hillary Clinton e-mailekre, mint a XXI. század első epikus költeményére vagy csupán nagyon unalmas levelek tízezreire.  Infó: HILLARY: The Hillary Clinton Emails, látogatható november 24-ig a velencei Despar Teatro Italia épületében. Kurátorok: Francesco Urbano Ragazzi 

Az e-mail botrány

A The New York Times 2015 márciusában szellőztette meg, hogy Hillary Clinton külügyminisztersége idején magánszerverről bonyolította a hivatalos levelezését. (Miként korábban George W. Bush republikánus elnök első külügyminisztere, Colin Powell is.) A botrány ellenére Hillary Clinton elsöprő győzelmet aratott a Demokrata Párt elnökjelölti előválasztásán, 2016 őszén viszont alulmaradt a republikánus Donald Trumppal szemben az elnökválasztáson.

Szerző
Frissítve: 2019.09.12. 10:45