korrupció;OECD;kormánysajtó;

- Újságírókat akartak, de csak a kormánysajtóval találkozhatott volna a korrupciót vizsgáló OECD-delegáció

És azok sem mentek el. Állítólag hiába hívogatta őket a Belügyminisztérium, hogy a korrupciós ügyek kivizsgálásáról meséljenek.

Magyarországon évek óta szinte naponta kerül napvilágra valamilyen újabb korrupciógyanús ügy, és ezekről a sajtó nemcsak, hogy részletesen beszámol, hanem sokszor megelőzi a hatóságokat az ilyen esetek felderítésében. Ezért különösen meglepő az, amit a mostani OECD-jelentésben az Átlátszó.hu vett észre:

az egyébként jól szervezett és sikeresen lezajlott februári látogatás során a küldöttség nem találkozhatott újságírókkal.

A magyar hatóságok szerint ráadásul mindez azért történt, mert a meghívott újságírók egyszerűen nem akartak elmenni a leegyeztetett találkozókra. Ez azért is kellemetlen, mert a munkacsoport jelentése többször külön kiemeli a sajtó szerepét a korrupció, a vesztegetési ügyek elleni harcban.

A jelentéstevők egyébként előre megadták, hogy hét médium képviselőivel szeretnének találkozni, köztük a szigorúan üzleti ügyekkel foglalkozó Budapest Business Journal emberével, a kormányhoz lojális Hír TV és Modern Media Group képviselőivel, valamint a független sajtót részéről az Indexet, a HVG-t és a 444.hu-t nevezték meg. Ehhez képest, mint az Átlátszó a Belügyminisztériumtól megtudta,

a magyar fél kizárólag a kormánysajtó képviselőit értesítette: a HírTv, a Modern Media Group, az MTI, az M1, az Origo, az EchoTv és a Magyar Nemzet szerkesztőségének küldtek meghívót.

Tagadta viszont a Belügyminisztérium, hogy az OECD nekik tulajdonított kijelentését - mi szerint a magyar hatóságok hiába próbálták rávenni a fentieket a találkozóra - valóban ők tették volna.

A delegáció civilekkel is szeretett volna találkozni. Az Átlátszó úgy tudja az egyik meghívottól, hogy bár hónapokra előre szólt az OECD, őket a magyar hatóságok csak a találkozót megelőző napon értesítették.

Ajánlások

A most kiadott jelentés szerint egyébként az alábbi intézkedésekre van szükség Magyarországon:

  • jelentősen növelni kell a vesztegetési ügyek kezelésére fordított erőforrásokat;

  • javítani kell a közérdekű bejelentések megtételének feltételeit, és a vesztegetések felderítésére és jelentésére szolgáló közszolgálati hálózatot;

  • lépni kell azért, hogy a különböző mentelmi jogokra való hivatkozással ne lehessen megzavarni a korrupciós vizsgálatokat;

  • az esetek komplexitása miatt sürgősen ki kell terjeszteni a jelenlegi két éves határidőt az ilyen ügyek kivizsgálásánál;

  • sürgősen fel kell hívni a magyarországi cégek figyelmét az export-tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő vesztegetési kockázatokra; és

  • el kell érni, hogy a hatóságok az eddiginél jobban tudjanak gyors és hatékony jogi segítséget nyújtani az ilyen ügyben őket megkereső, hasonló ügyeket vizsgáló hatóságoknak.

A fentiekben tett lépésekről két év múlva írásos jelentésben kell beszámolnia a magyar kormánynak.

A gólem életre kelt, a szemünk előtt formálódó Liget projekt köszönő viszonyban sincs azzal, amit az évtized elején meghirdettek. Az első elképzelés öt intézményről szólt. Aztán hamar kiderült: a határ a csillagos ég.