Elhunyt Kara Tünde színésznő

Publikálás dátuma
2019.09.08. 08:44
Kara Tünde/Facebook
A Jászai-díjas színésznő 45 éves volt.
Hosszan tartó, súlyos betegség után pénteken elhunyt Kara Tünde, a Békéscsabai Jókai Színház egykori színművésze - írja a Behir.hu. Kara Tündének 2015 júniusában egy próbán hirtelen leállt a szíve. A szakembereknek sikerült újraéleszteniük, ezt követően azonban a színésznő kómába esett. Habár végül felébredt, nem sikerült teljesen felépülnie. Kara Tünde végül hosszan tartó betegsége után szeptember 6-án, kórházban hunyt el. A színésznő 2001-ben tudta meg, hogy mirigyrákos, a betegséggel folytatott küzdelméből 2015 tavaszán – nem sokkal a később végzetessé vált rosszulléte előtt – monodráma is született. Kara Tünde budapesti születésű volt, de pályája sikereit a békéscsabai színházban érte el. Számos szakmai elismerést kapott, a legjelesebb ezek körül a 2013-as Jászai Mari-díj volt. 
Szerző

Szárnyaló improvizációk Érden

Publikálás dátuma
2019.09.07. 13:30
Dresch Mihály és Borbély Mihály
Fotó: LÁZÁR MIKLÓS
Az Érdi Jazz Fesztivál néhány év alatt, szinte a semmiből nőtte ki magát országos jelentőségű, egyedi produkciókat kínáló rendezvénnyé. Irk Réka fesztiválmenedzsert kérdeztük a háttérről.
Az Érdi Jazz Fesztivál néhány év alatt, szinte a semmiből nőtte ki magát országos jelentőségű, egyedi produkciókat kínáló rendezvénnyé. – A fesztivál előzménye az volt, hogy az Érdi Galériában gyakran felléptek élvonalbeli jazzmuzsikusok, s kialakult egy törzsközönség. Amikor Kéri Mihály festőművész, a galéria vezetője útjára indította a programsorozatot, eredetileg egy-két napos rendezvényben gondolkodott, amely rövidesen egyhetesre bővült, egyre szélesebb műfaji és stiláris kínálattal, mind nagyobb (s már nem csak érdi) közönség előtt – idézte fel lapunknak a kezdeteket Irk Réka fesztiválmenedzser, aki az alapító kérésére negyedik éve szervezi a programot. Ez idő alatt Érd felkerült a jazztérképre, és a műfaj kedvelői ma már olyan tradicionális fesztiválvárosokkal együtt emlegetik, mint Nagykanizsa, Székesfehérvár vagy Debrecen. Ebben az is szerepet játszik, hogy az egész programsorozat ingyenesen látogatható, mert a városi önkormányzat támogatja, sőt finanszírozza a fesztivált.
Az idei programot Balogh Kálmán cimbalomművész és Grecsó Krisztián közös estje nyitja, a Jazz és irodalom szériában. A Szabó Gábor-díjas szaxofonos, Elek István zeneakadémiai növendékeivel lép fel, a Jazz a könyvtárban sorozatban; míg stimmkollégája, a sokoldalú Tóth Viktor a Könnyen érthető jazz című előadását hozza el Érdre. A szaxofonnál maradva: a hangszer két vezető művésze, Borbély Mihály és Dresch Mihály közös koncertet ad – vendégük Tálas Áron zongorista lesz, majd a szaxofonosok sorát a világszerte elismert Tony Lakatos zárja (ld. keretes írásunkat). A fúziós jazz kedvelőinek szól a trombitás Barabás Lőrinc kvartettje és a gitáros Birta Miklós közös, elektronikus alapú produkciója.

Irk Réka szerint a fesztiválban – és központi helyszínében, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében – még bőven van potenciál, így a következő évekre újabb innovatív ötletekkel készül. Infó: Érdi Jazz Fesztivál, 2019. szeptember 10-15. Részletes program ITT!

A művész szemével

„Ahogy ez izgalmas külföldi fesztiválokon is lenni szokott, a jazz-zenének sokféle stílusa képviselteti magát Érden. Már hagyományosan jelen van a sokszínűség, ami fontos érték, akárcsak az, hogy a befutottabb muzsikusok mellett kiemelkedő tehetségű fiatal zenészek is hangsúlyos szerepet kapnak a programban. Négy éve segítek a fesztivál zenei koncepciójának kialakításában” – mondta a Népszavának László Attila gitárművész, zeneszerző. Idén különleges produkcióval készül a fesztivál zárókoncertjére: Szakcsi Lakatos Bélával (zongora), Tony Lakatossal (szaxofon), Orbán Györggyel (bőgő) és Kőszegi Imrével (dob) közös kvintettjük kifejezetten erre a fellépésre áll össze.

Témák
Jazz Érd

Bűn és bűnhődés a Rózsavölgyiben

Publikálás dátuma
2019.09.07. 12:30
Elek Ferenc és Schneider Zoltán
Fotó: MOLNÁR MIKLÓS
„Az új előadásaink történetét, helyzeteit tekintve a »titkok évadja« lesz a mostani” – mondta Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője az évadnyitón.
Öt új bemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon a 2019/2020-as szezonban. Mind az ötöt itt mutatják be először Magyarországon, köztük két műnek kortárs szerző az írója. Székely Csaba Semmit se bánok című darabja lesz az első premier szeptember 12-én Schneider Zoltán, Sztarenki Dóra és Elek Ferenc főszereplésével, Sztarenki Pál rendezésében. Zalán Tibor pedig kifejezetten a Szalon felkérésére írja új színdarabját. És jön még a Végszó, az Intim vallomások és az Idegenek a vonaton.    Zimányi Zsófia mielőtt rátért volna az új évad bemutatóira, arról is beszélt: a Rózsavölgyi Szalon a pesti belvárosban 2012. április 11-én, a Költészet Napján nyílt meg. Az évadokat tekintve a 2019/2020-as a nyolcadik. „Nincs állandó társulatunk, mégis olyan erős nálunk az összetartás, az egymásra figyelés, hogy azt érzem, lett egy állandó és fantasztikus társulatunk. Alkotóink – színészek, rendezők, tervezők – rendre visszatérnek hozzánk. Mindig ügyelünk arra, hogy új művészeket – nagy neveket éppúgy, mint fiatalokat, pályakezdőket – is megnyerjünk az előadásainkhoz. Ránk tényleg igaz: színházunkat a művészeink és a közönségünk közösen formálják” – fogalmazott Zimányi Zsófia.  Székely Csaba Semmit se bánok című darabja kapcsán a szerző úgy fogalmazott, hogy színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmit se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel. Elsősorban a bűn és bűnhődés, a bűn és megbánás témáit járja körül, azt, hogy a diktatúra szolgálattevőjének régi bűnei hogyan hatnak a mára, ha egyszer képes volt beengedni a sötétséget, az benne marad-e örökre. Ha valakit képes megmenteni a borzalmas jövőjétől, megmenti-e saját magát a rémes múltjától? Székely Csaba a mai magyar drámairodalom egyik legeredetibb hangú drámaírója, aki annak idején a Bánya-trilógiájával berobbant az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. 
Szerző
Témák
színház