Fogolycsere Kijev és Moszkva között – Újabb találkozóban állapodott meg Zelenszkij és Putyin

Publikálás dátuma
2019.09.08. 18:46

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Az ukrán és az orosz elnök telefonon egyezett meg a tetszhalott „normandiai négyes” tárgyalási forma felújításában, miután kölcsönösen szabadon engedtek több tucat elfogottat.
A beszélgetést ezúttal az ukrán államfő kezdeményezte. Megegyeztek abban, hogy mielőbb kijelölik a újabb találkozójuk időpontját, amikor is Merkel német kancellár és Macron franciaköztársasági elnök jelenlétében személyesen tárgyalhatnak egymással. Vezető európai politikusok méltatták a szombati orosz-ukrán fogolycserét, Donald Trump amerikai elnök pedig egyenesen „óriási lépésnek” minősítette a fejleményt a béke felé vezető úton. A fogolycserét, amelynek során mindkét részről 35-35 elfogott személyt engedtek el, a két elnök augusztusi telefonbeszélgetései során készítették elő. Öt év börtön után hazatérhetett Kijevbe az Oroszországban 20 évre ítélt, nemrég Szaharov-díjjal kitüntetett Oleh Szencov filmrendező, továbbá az Azovi-tengeren a kercsi átkelőnél tavaly november végén foglyul ejtett 24 tengerész, valamint 10 további elítélt. Az Ukrajnából Ororoszorszába szállítottak között több ukrán is van, köztük az a Volodimir Cemah, aki a donyecki szakadárok légvédelmi dandárjának a parancsnoka volt, amikor 2014 júliusában Kelet-Ukrajna fölött egy orosz föld-levegő rakétával lelőtték a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát. A gépen 298 ember utazott, valamennyien életüket vesztették. Idén nyáron fogták el Donyeck megye szakadárok ellenőrizte részén az ukrán titkosszolgálat emberei, és átjutottak vele ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Az MH17-es tragédiájának körülményeit vizsgáló, hollandok által vezetett nemzetközi csoport tanúként kívánta őt meghallgatni. Szabadon bocsátása ezért heves reakciókat váltott ki: az Európai Parlament több képviselője, majd a holland külügyminisztérium is kérte Zelenszkijt, hogy a nyomozás érdekében ne engedjék el Cemahot. Az ukrán elnök, aki – az inkább protokolláris programot választó Putyinnal ellentétben – személyesen fogadta a boriszpili repülőtéren a hazatérőket, a várakozó újságíróknak elmondta, hogy többször kihallgatták Cemahot, nem csak közvetlenül az elengedése előtt, ő maga pedig több, megnevezni nem kívánt európai vezetővel is beszélt a nyomozás során. „Mindent megtettünk, amit kértek tőlünk. Bonyolult volt az egész. Féltem, hogy emiatt meghiúsulhat a csere” – nyilatkozott Zelenszkij. Utóbb a holland parlamentnek írott levelében az ország külügyminisztere, Stef Blok is elismerte, hogy sikerült kihallgatniuk Cemahot, sőt Ukrajna emiatt halasztotta is a fogolycserét – adta hírül az RBK ukrán hírügynökség a NOS holland tévécsatornára hivatkozva.  Az ukrán elnök aggodalma nem volt alaptalan, hiszen korábban olyan hírek keringtek, hogy a megállapodásban szereplő foglyok cseréje akár már augusztus utolsó napjaiban megtörténhet, aztán valakik szeptember 3-ikát emlegették, majd hirtelen megtorpanni látszott a folyamat. Szeptember 5-ikén aztán, néhány órával azután, hogy a kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte Volodimir Cemahot, Vlagyimir Putyin egyszerre arról kezdett beszélni, hogy a megbeszélések a végső szakaszba jutottak. Ivan Bakanov, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője szerint az a tény, hogy a Kreml ennyire ragaszkodott Volodimir Cemah elengedéséhez, közvetve megerősíti, az oroszoknak közük van a maláj gép lelövéséhez. A holland ügyészség máris kérte Oroszországtól Cemah kiadatását, a holland külügyminiszter pedig emlékeztette Moszkvát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2166-os számú határozatának értelmében köteles együttműködni a történtek föltárásában. A nyomozás folytatódik, a bírósági tárgyalás 2020. március 9-én mindenképpen elkezdődik – tette hozzá Stef Blok. A hírek alapján az valószínűsíthető, hogy az ukránok minden olyan oroszt elengedtek, aki a fogságukban volt. Az új ukrán parlament emberi jogi megbízottja, Ludmila Deniszova szerint ugyanakkor Oroszországban és a megszállt Krím félszigeten száztíznél is több ukránt tartanak még fogva. Az ő hazatérésük egyelőre nincs napirenden.

Újabb republikánus kihívója akadt Donald Trumpnak

Publikálás dátuma
2019.09.08. 18:03

Fotó: SEAN RAYFORD / 2017 Getty Images
"Utat tévesztettünk" - mondta a Fox televízióban Mark Sanford.
Mark Sanford személyében újabb republikánus politikus indul az amerikai elnökjelöltségért - írja az MTI. Sanford vasárnap a Fox televíziónak adott interjút, ott jelentette be a döntését. "Utat tévesztettünk" - fogalmazott Sanford, miközben azt fejtegette, hogy szerinte a Republikánus Pártban beszélgetni, vitázni kellene arról, hogy mit jelent ma republikánusnak lenni. Mark Sanford korábban Dél-Karolina kormányzója volt, majd képviselőként tevékenykedett a szövetségi kongresszusban. A tavalyi félidős választásokon - amelynek kampányában élesen bírálta Donald Trump elnököt - nem került be újra a törvényhozásba. Jelenleg a chicagói egyetemen oktat. A politikus az interjúban ezúttal is bírálta Trumpot. Túlságosan is soknak tartotta a kormányzati költekezést, és bírálta Trump stílusát. Mint fogalmazott: a twitterezés "érdekes, lehet hírértéke is, de egy vezető nem él ezzel". Hozzáfűzte, hogy mikroblog-bejegyzésekkel nem lehet megoldani komoly problémákat. Sanford önmagát is bírálta és bocsánatot kért korábbi tetteiért. Konkrétan azt a 2009-es epizódot említette, amikor kormányzóként szó nélkül eltűnt, a családja és a munkatársai keresték, majd több mint egy hét múltán előkerült, és elmondta, hogy argentin barátnőjével kirándult. Hangsúlyozta, hogy tanult a hibáiból, és felemlegette azt a dél-karolinai körútját, amelyen bocsánatot kért, és amelynek köszönhetően 2013-ban képviselővé választották. A 2016-ban az amerikai választók befolyásolására irányuló orosz kampányban aktívan részt vevő és ezért idén tavasszal 18 hónap börtönbüntetésre ítélt orosz Marija Butyinához fűződő viszonyáról nem szólt. Az 59 éves Sanford a harmadik republikánus, aki bejelentette indulását a republikánusok elnökjelöltségéért. Korábban Joe Walsh volt illinois-i képviselő, őt megelőzően pedig Bill Weld volt massachusettsi kormányzó jelezte, hogy indul a jelöltségért. Weld azonban nem kezdte el a kampányt. Sanford bejelentését követően a The Hill című lap emlékeztetett rá, hogy a dél-karolinai politikusnak nehéz dolga lesz, mert az elnök a republikánus táborban nagy népszerűségnek örvend. A lap idézte a Morning Consult felmérését, amely szerint a republikánusok 85 százaléka támogatja Donald Trumpot. 
Szerző

Csaknem 1500 ember halt meg a kánikula miatt Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.09.08. 17:48

Fotó: Xose Bouzas / AFP / Hans Lucas
Az abszolút melegrekord az ország hatszáz pontján végzett hivatalos mérések egyharmadánál dőlt meg július végén.
Franciaországban csaknem 1500 haláleset köthető a júniusi és júliusi kánikulához a francia egészségügyi tárca vasárnapi tájékoztatása szerint, ami tizede a 2003-as hőhullámkor regisztráltnak, jóllehet idén a melegrekordok országszerte megdőltek – erről Agnes Buzyn egészségügyi miniszter beszélt a France Inter francia közrádióban. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint
a júniusi kánikulában 567-en, júliusban pedig 868-an veszítették életüket, ami összesen 1435 halálesetet jelent.

Franciaországban június 28-án megdőlt az abszolút melegrekord, amikor is az ország déli részén található Hérault megye több pontján is 46 fokot mértek, júliusban pedig a hőmérő higanyszála több nagyvárosban is 40 fok felé emelkedett. Párizsban például július 25-én 42,6 fokot mértek, ami abszolút rekordnak számít. Összességében az ország hatszáz pontján végzett hivatalos mérések egyharmadánál dőlt meg az abszolút melegrekord július végén.
„A 2003-as kánikula húsz napig tartott, idén 18 kánikulai nap volt két nagyon intenzív epizódban, és a második kánikula idején az ország jelentős részén, nagyon szélsőséges hőmérsékletekkel”

– emlékeztetett a miniszter.

„A nehéz körülmények ellenére a megelőzésnek és a lakossághoz eljuttatott üzeneteknek köszönhetően sikerült tizedére csökkenti a 2003-as halálozást” – hangsúlyozta Agnes Buzyn, kiemelve az egészségügyi intézmények, az önkormányzatok, az egyesületek és az idősekkel foglalkozó szervezetek tevékenységét. A közös fellépésnek köszönhetően a kórházak sürgősségi osztályainak leterheltsége is csak alig 2-3 százalékkal nőtt a kánikulai napokon. A 1500 haláleset több mint fele 75 év feletti emberre vonatkozik, de a tájékoztatás szerint minden korosztály érintett, tíz esetben kültéri munkahelyen dolgozó férfi vesztette az életét. A legtöbb halálos áldozatot követelő nyár 2003-ban volt Franciaországban, amikor is augusztus 4. és 18. között csaknem 15 ezren veszítették életüket a hőség miatt, elsősorban a fővárosban és környékén.
Szerző