Kisvárosnyi NER-lovag kapott diplomata-útlevelet

Publikálás dátuma
2019.09.09. 06:00
A Gyurcsány-kormány minisztere, Kóka János Szijjártó Péterrel
Fotó: KKM / MTI
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
Jelenleg összesen 7657 darab érvényes diplomata-útlevél van használatban – közölte lapunk közérdekű adatigénylése nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Megtudtuk azt is, hogy 2010 óta összesen 16952 diplomata-útlevelet állítottak ki. Külügyi forrásaink úgy fogalmaztak: „Ez kicsit magas szám”. A külügyi állományt 700 fősre becsülték ehhez jön hozzá nagyjából ezer, külképviseleten dolgozó. Ezen felül korábban is szokásban volt, hogy képviselők, pártok vezető politikusai, országos hatáskörű szervek vezetői diplomata útlevélhez jutottak, ez is nagyjából egy ezres kört jelent. Mindemellett az útlevél-tulajdonossal utazó hozzátartozók is kaphatnak útlevelet. Ezzel együtt is több száz, de akár több ezer olyan ember lehet, akinek esetben erősen kérdés, miért jutott magyar diplomata-útlevélhez. Azt viszont – jogszabályi tiltásra hivatkozva – a külügyminisztérium nem árulta el, hogy kik és mi alapján kaptak diplomata útlevelet. Ezt korábban perek árán sem volt hajlandó elárulni az Orbán-kormány, ami több, eddig kiszivárgott név alapján nem meglepő.
A KKM szerint évente 1200-1600 ember kap új diplomata-útlevelet. Ez a szám csak a választási években ugrott 2500 fölé, vélhetőleg az adminisztráció átszervezése miatt. Ugyan a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, itt is van olyan gumiparagrafus aminek köszönhetően lényegében annak adhat a kormány ilyen útlevelet, akinek akar. Így az éppen diplomáciai kiküldetésben lévő személy is kaphat ilyen útlevelet, illetve „rendkívül indokolt esetben” szakminiszteri javaslatra a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezheti a diplomata-útlevél kiadását. Feltehetőleg ez a passzus alapján juthatott ilyen útlevélhez a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád is. Az Átlátszó tudta meg korábban, hogy Habony az év elején diplomata-útlevélhez folyamodott Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki ezt február közepén engedélyezte is neki. Az, hogy Habony pontosan milyen „rendkívüli indokolt esetben” vagy milyen diplomáciai misszió miatt juthatott ilyen úti okmányhoz az azóta sem derült ki. Perek árán sem volt hajlandó elárulni eddig az Orbán-kormány azt, hogy kiknek adott diplomata-útlevelet. A titkolózás hatalompolitikai szempontból érthető: amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett. Az ismertté vált nevek arra utalnak, hogy a kormány elsősorban azoknak tartja fenn ezeket a lehetőséget, akiktől valamilyen szolgálatot remél – nem feltétlenül a magyar állam, hanem gyakran a NER-elit vagy a miniszterelnöki család számára. Tavaly törvényt is hoztak a diplomata-útlevéllel rendelkező jordán állampolgárok vízummentességéről, amit a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kevéssé, az Orbán- és a Naffa-családok közötti viszonyrendszer viszont annál inkább indokol. A jordán Zaid Naffa régóta Magyarországon él, sikeres nagyvállalkozó viszont csak a 2010-es kormányváltás után lett belőle. Ő mutatta be Orbánnak a körözött nemzetközi bűnöző, pénzmosásban és lopott vagyonok kimenekítésében specialista Gaith Pharaont. Zaid testvére, Oszama Naffa már 2014 óta magyar állampolgár, nem sokkal az állampolgárság elnyerése után pedig Magyarország nagykövete lett az Egyesült Arab Emírségekben. Egy másik testvér, Tarik a jordániai Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként, szintén magyar diplomata-útlevéllel. A legidősebb fivér, Khaled a miniszterelnök szűkebb pátriájában, a Felcsút melletti Bodméron él. Mint 2014-ben kiderült, Orbánéktól kapott diplomata útlevéllel járja a világot Kóka János, a Gyurcsány-kormány volt gazdasági minisztere is. Szintén részesült a kiváltságban Tarsoly Csaba, a csődbe jutott Quaestor-cégcsoport vezetője.
Zaid Naffa családja volt az egyik haszonélvezője a kormány útlevél kiadási gyakorlatának
Fotó: Népszava

Orbán a körforgalomban – Kétértelmű hasonlattal vázolta Európa és Magyarország útját a kormányfő

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:42

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
A miniszterelnököt nemhogy kérdezni, már fotózni is alig lehetett.
Nemzeti függetlenség, önkormányzati választás, családpolitika, gazdaság – ezek voltak főbb témák a kötcsei polgári pikniken szombaton, ahol Orbán Viktor kormányfő szokás szerint a nyilvánosság kizárásával mondott beszédet. A kiszivárgott információk alapján – nyilvánvalóan a kampányt megtámogatva – a miniszterelnök mindenekelőtt méltatta Tarlós István főpolgármestert, akit az ATV információ szerint egyebek mellett azzal dicsért, hogy a kormánypártiakon kívül baloldali szavazókat is meg tud szólítani. Novák Katalin családügyi államtitkárt pedig annak a múlt heti demográfiai csúcsnak a megrendezéséért illette elismerő szavakkal, amely lehetőséget teremtett a kormány számára saját politikájának méltatására. A Népszava értesülései szerint Orbán beszédében szó esett arról, milyen feltételekkel fogadhatnak örökbe gyereket azonos nemű párok, és a kormány a vonatkozó szabályok változtatására, szigorítására készül. Hosszú távú hazai programként Orbán a nemzeti függetlenség megerősítését határozta meg. Erről a kormányfői beszédet megelőző sajtótájékoztatón Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője annyit mondott: 2010 óta a gazdasági és politikai támadások ellenére sikerült megteremteni a nemzeti függetlenséget, de ennek megerősítéséhez a jövőben erősebb és szuverénebb gazdaságpolitika szükséges. Ez ugyanis – tette hozzá – feltétele a jövőbeni családtámogatásoknak és az értékálló nyugdíjaknak. Orbán a beszédében – az ATV szerint – körforgalmas hasonlattal illusztrálta Magyarország és Európa jövőjét: az országok együtt haladnak, de akadnak, amelyek egy adott pillanatban kihajtanak egy sztrádára. A miniszterelnök szerint Magyarország szerencsés, mert látja Európa nyugati országainak mintáját, és eldöntheti, mikor hajt ki a körforgalomból, melyik úton indul tovább. Az európai gazdasággal kapcsolatban figyelmeztetett, látszanak egy újabb válság jelei. Szerinte azonban a magyar gazdaság állapota miatt ez nem lenne olyan megrázó hatású az országban, mint a 2008-ban kezdődő volt. Ahogy a piknik egyetlen hivatalos megszólalója, Rogán Antal, úgy a rendezvényre meghívott más fideszes politikusok nyilatkozatai is meglehetősen egysíkúak voltak: a brüsszeli ellenszélre, az ellenzék ostorozására és a kormányzat feldicsérésére szorítkoztak. Rogán például egyenesen az Európai Bizottság magyar ellenzéket támogató lépésének nevezte az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF múlt heti, a kormány számára rendkívül kínos jelentését. Ugyanezen bosszankodott Kósa Lajos is, aki odáig ment, hogy kijelentette: egy svájci óragyár hibaszázalékánál hatékonyabb volt a magyar kormány. Arra viszont Rogán és Kósa sem tért ki, hogy ha minden rendben volt, akkor miként fordulhatott elő: az OLAF a 2014-2018 közötti magyar felzárkóztatási és agrártámogatások 3,84 százalékának visszafizettetését javasolta, ami többszöröse a 0,45 százalékos uniós átlagnak. A Kossuth térre egykor kétmillió Fidesz-támogatót vizionáló Rákay Philip azt nehezményezte, hogy a megjelent újságírók kérdezni próbáltak. – Amikor az igazságkeresés mindkét oldal irányába lángol majd, akkor beszélhetünk egymással – közölte. Novák Katalin – annak kapcsán, hogy Kövér László házelnök háborús veszteséghez hasonlította az abortuszt – megnyugtatott mindenkit: nincs napirenden a terhesség-megszakítás hazai szabályozásának megváltoztatása. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arra a felvetésre, hogy a hazai adatok szerint nem volt ok újra meghosszabbítani a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, azt mondta: rossz számokat tudnak az újságíró. Csakhogy ezek a számok a kormánytól származnak. A nemrég nyilvánosságra hozott nemzeti határvédelmi stratégiában épp a kormány rögzítette: „elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Azt is leírták: 2015-ben, amikor valóban krízis volt, 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre, tavaly viszont már csak 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt jogszerűtlenül. Kövér László és Kósa Lajos korábbi, meglehetősen nagy visszhangot kiváltó, a klímaválságot bagatellizáló kijelentései kapcsán több kormánypárti politikus is megkapta kérdésként, mi a véleménye az éghajlatváltozásról. Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szerint az ellenzék felerősíti az amúgy valós problémát, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető Havasi Bertalan közölte, nem ért a klímához, a Demokrata-főszerkesztő Bencsik András pedig azt állította a futball labdás Amazonas-bemutatójáról, hogy csak tréfált, mert minden téma, így a környezetvédelem is lehet fontos, de egyúttal vicces is. Ugyanerről Eperjes Károly színművész annyit mondott: fontos kérdés a klímaváltozás, de majd csak akkor lesz rá megoldás, ha a természetvédelem mellett a teremtésvédelemről is beszélni fognak végre. A piknikre érkező vendégek jelentős többsége nem állt meg a sajtó képviselőinek kérdéseire, jellemzően fejüket elfordítva igyekeztek a Dobozy-kúria kapujának biztonsága mögé. Orbán Viktor köszönés nélkül, a biztonsági autók és emberek védfala mögött sietett be a kúria kertjébe.

Jelzésértékű Tarlós „megemelése”

– Minden kötcsei piknik legfőbb jellemzője, hogy nem tudjuk, valójában mi hangzik el az előadásokon – mondta Böcskei Balázs, az Idea Intézet vezetője. Ugyanakkor szerinte az várható volt, hogy az önkormányzati választás, s ezen belül Tarlós István „megemelése”, a családvédelem és a gazdaság téma lesz, s mind belegondolható a nemzeti szuverenitásba, mint általános keretbe. Böcskei Balázs hozzátette, a kötcsei találkozó valójában nem piknik, sokkal inkább egy tanácskozás, melynek inkább szimbolikus jelentősége van, a valódi kérdések nem a Dobozy-kúriában dőlnek el. Tarlós István külön kiemelése viszont jelezte, a kormánypártok pontosan tudják, az elmúlt években nem volt olyan szoros választás, mint az az önkormányzatin várható, hiszen az októberi voksolás, s ezen belül a budapesti eredmény dönthet a 2030-ig tartó időszakról, melyről Orbán Viktor korábban többször beszélt.

Szerző

Trócsányi László humanitárius segélyezésért felelős biztos lehet

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:03
Trócsányi László
Fotó: Népszava
Szűkült a lista, úgy tűnik, bővítésért felelős biztos sem lesz.
A humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos pozícióját kaphatja meg Trócsányi László a következő Európai Bizottságban – írja a Euronews. Lapunk korábban már megírta, a bővítésért vagy a humanitárius segélyezésért felelős tárcát ajánlhatta Trócsányinak Ursula von der Leyen. A biztosok listáját hivatalosan kedden jelentik be, és addig még némileg változhat a helyzet, de a lap bizottsági forrása szerint a magyar kormánypárt jelöltje lemarad az Orbán Viktor által neki szánt szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős tárcáról. A Euronews emlékeztet: a humanitárius segítségnyújtással a ciprusi biztos, Hrisztosz Sztilianidész foglalkozott a 2014 és 2019 között működő Juncker-bizottságban. Őt válthatja a 63 éves magyar jogász a november 1-jén felálló új testületben, melynek elnöke a német Ursula von der Leyen lesz. Trócsányi László a harmadik és a negyedik Orbán-kormány igazságügyi minisztereként tevékenykedett, 2014 és 2019 között töltötte be a pozíciót. Az állam- és jogtudományok doktora korábban volt alkotmánybíró, részt vett a Velencei Bizottság munkájában, és Magyarország belgiumi, luxemburgi és franciaországi nagyköveteként is dolgozott.
Szerző