Rendőri csúcsvezető ellen nyomoznak

Publikálás dátuma
2019.09.09. 06:35

Fotó: Népszava
Több mint meghökkentő eset: az ORFK ezredese bántalmazás miatt feljelentést tett felettese, egy vezérőrnagy ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség eljárást indított.
„Engem még az apám se vert. Egyetlen férfi sem teheti meg, hogy kezet emel egy nőre, akkor pedig főleg nem, ha a férfi rendőri elöljáró” – mondja visszafojtott indulattal az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ezredese, egy középkorú nő. Arcát és nevét nem szeretné vállalni. Azt viszont nagyon is szeretné, ha maga az ügy minél szélesebb nyilvánosságot kapna: „Ez nem maradhat így, ennek következménye kell, hogy legyen”.
Az ezredesnek „magánéleti kapcsolata volt” munkahelyi felettesével, aki vezérőrnagyi rangban a rendőrség csúcsvezetéséhez tartozik. A nő állítja, hogy a kapcsolatot a férfi kezdeményezte. Házassági ígéretet tett, de szavát nem tartotta be. Az ezredes részletekbe nem akar belemenni. A lényeg az, hogy egy idő után elege lett a szeretői státuszból, és bejelentette a szakítást. Elmondása szerint a férfi nem volt hajlandó elfogadni, hogy véget ért a kapcsolatuk. Hónapokon keresztül zaklatta, fenyegette. „K...a anyád!”, „Szétb...om az agyad, te szemét!” – sorolja az ezredes, milyen trágárságokat vágott a fejéhez a vezérőrnagy.
Kisebb fizikai inzultusok korábban is előfordultak, de július 30-án már fájdalmas és látható nyomai maradtak a tettlegességnek. A délutáni órákban az „irodájában először verbálisan, majd testileg bántalmazott, megütött, a karomat szorította, lökdösött”. Aztán a férfi utána ment a folyosóra, ütötte és rángatta a nyakát, a lábára taposott. „Ezt már nem tudtam tolerálni, bármennyire is lojális és elkötelezett vagyok a szervezet iránt” – indokolja az ezredes, miért vetetett fel látleletet a testén látható kék-zöld foltokról, „nyolc napon belül gyógyuló” sérüléseiről. A látlelet szerint a fejen és a nyakon, a bal alkaron és karon, a jobb lábon és a bal lábszáron volt zúzódás.
Az ezredes próbálta házon belül rendezni az ügyet. Az esetet augusztus 6-án, a szolgálati út betartásával jelentette Balogh János vezérőrnagynak, az országos rendőrfőkapitánynak. Beszámolt arról is, a történtek fizikailag és pszichésen annyira kimerítették, hogy „állapotomra tekintettel jelenleg orvosi felmentéssel mentesítve vagyok a szolgálati feladatvégzés alól”. Kérte a főkapitányt, hogy elöljárói hatalommal való visszaélés és tettleg bántalmazás (könnyű testi sértés) miatt tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A nő fején, nyakán, bal alkarján, jobb lábán és bal lábszárán is volt zúzódás
Az országos rendőrfőkapitány gyorsan lépett – de nem úgy, ahogyan azt az ezredes remélte. A bántalmazott nő arra számított, hogy írásos bejelentése nyomán az esetet kivizsgálják, eljárást indítanak a bántalmazóval szemben. Eljárás indítása helyett azonban őt, a bántalmazás elszenvedőjét mozdították el: augusztus 7-étől ideiglenes jelleggel „átrendelték” más szervezeti egységhez. Az átrendelés nem egyenértékű az áthelyezéssel – hangsúlyozza az ezredes. Új szolgálati helyén megbízása határozott időre, az év végéig szól, utána akár az állását is elveszítheti. Helyzete bizonytalanná vált. Mivel a várt intézkedés és vizsgálat elmaradt, az ezredes – Szikinger István személyében – ügyvédet fogadott, majd augusztus 26-án feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Kérdésünkre, hogy rendőrtársai mit szóltak a vele történtekhez, az ezredes közölte: „Nem panaszkodtam senkinek. Egyetlen kollégámnak meséltem el, mit éltem át, de megígértettem vele, hogy kettőnk között marad a dolog.” Magától értetődő módon kíváncsiak voltunk a másik fél álláspontjára is. Igyekeztünk megtudni az ORFK-tól, miért maradt el a főkapitányi vizsgálat, valamint azt, milyen megalapozottsággal nevezhető helyénvalónak az a metódus, hogy a bántalmazottat „átrendelik” másik szolgálati helyre, miközben a feljelentésben megnevezett bántalmazót a jelek szerint nem éri retorzió. Kértük az ORFK-t, hozza tudomásunkra, ha van olyan releváns körülmény, ami nem szerepel az ezredes által ismertetett verzióban. Reagálásában az ORFK Kommunikációs Szolgálata kijelentette, hogy a kérdések és az állítások „jelentős része minden valóságalapot nélkülöz”. Az ORFK úgy ítélte meg, hogy „jól érzékelhető módon egyoldalú és eltorzított információk jutottak a szerkesztőség birtokába”. A lapunknak adott rendőrségi válasz a „leghatározottabban visszautasította”, hogy az országos főkapitány elmulasztotta volna a jogszabályokban előírt intézkedési kötelezettségét, ugyanakkor javasolta: „a pártatlan és a senkit sem sértő tájékoztatás érdekében” forduljunk a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Nem minden tekintetben találtuk kielégítőnek a tájékoztatást, ezért kiegészítő kérdéseket tettünk fel. Második körben azt kértük az ORFK-tól, konkretizálja, hogy a rendőrség szerint melyek azok az állítások, amelyek „minden valóságalapot nélkülöznek”, és térjen ki rá, hogy ezzel szemben mi felel meg a valóságnak. Felvilágosítást kértünk arról is, hogy az országos rendőrfőkapitány – ha egyszer nem mulasztotta el jogszabályi kötelezettségét – milyen intézkedéseket tett a bejelentés kivizsgálása érdekében, ezek milyen eredménnyel jártak, továbbá mi lehet az oka annak, hogy a bántalmazásról bejelentést tevő ezredesnek nincs tudomása ilyen vizsgálat lefolytatásáról. Erre már csak egyetlen mondat érkezett: az ORFK megismételte javaslatát, hogy kérdéseinkkel szíveskedjünk a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordulni. Így tettünk. A válasz: „Megkeresésére tájékoztatom, hogy az ügyben alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen nyomozás van folyamatban. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás nem történt."
Szerző

Kisvárosnyi NER-lovag kapott diplomata-útlevelet

Publikálás dátuma
2019.09.09. 06:00
A Gyurcsány-kormány minisztere, Kóka János Szijjártó Péterrel
Fotó: KKM / MTI
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
Jelenleg összesen 7657 darab érvényes diplomata-útlevél van használatban – közölte lapunk közérdekű adatigénylése nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Megtudtuk azt is, hogy 2010 óta összesen 16952 diplomata-útlevelet állítottak ki. Külügyi forrásaink úgy fogalmaztak: „Ez kicsit magas szám”. A külügyi állományt 700 fősre becsülték ehhez jön hozzá nagyjából ezer, külképviseleten dolgozó. Ezen felül korábban is szokásban volt, hogy képviselők, pártok vezető politikusai, országos hatáskörű szervek vezetői diplomata útlevélhez jutottak, ez is nagyjából egy ezres kört jelent. Mindemellett az útlevél-tulajdonossal utazó hozzátartozók is kaphatnak útlevelet. Ezzel együtt is több száz, de akár több ezer olyan ember lehet, akinek esetben erősen kérdés, miért jutott magyar diplomata-útlevélhez. Azt viszont – jogszabályi tiltásra hivatkozva – a külügyminisztérium nem árulta el, hogy kik és mi alapján kaptak diplomata útlevelet. Ezt korábban perek árán sem volt hajlandó elárulni az Orbán-kormány, ami több, eddig kiszivárgott név alapján nem meglepő.
A KKM szerint évente 1200-1600 ember kap új diplomata-útlevelet. Ez a szám csak a választási években ugrott 2500 fölé, vélhetőleg az adminisztráció átszervezése miatt. Ugyan a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, itt is van olyan gumiparagrafus aminek köszönhetően lényegében annak adhat a kormány ilyen útlevelet, akinek akar. Így az éppen diplomáciai kiküldetésben lévő személy is kaphat ilyen útlevelet, illetve „rendkívül indokolt esetben” szakminiszteri javaslatra a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezheti a diplomata-útlevél kiadását. Feltehetőleg ez a passzus alapján juthatott ilyen útlevélhez a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád is. Az Átlátszó tudta meg korábban, hogy Habony az év elején diplomata-útlevélhez folyamodott Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki ezt február közepén engedélyezte is neki. Az, hogy Habony pontosan milyen „rendkívüli indokolt esetben” vagy milyen diplomáciai misszió miatt juthatott ilyen úti okmányhoz az azóta sem derült ki. Perek árán sem volt hajlandó elárulni eddig az Orbán-kormány azt, hogy kiknek adott diplomata-útlevelet. A titkolózás hatalompolitikai szempontból érthető: amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett. Az ismertté vált nevek arra utalnak, hogy a kormány elsősorban azoknak tartja fenn ezeket a lehetőséget, akiktől valamilyen szolgálatot remél – nem feltétlenül a magyar állam, hanem gyakran a NER-elit vagy a miniszterelnöki család számára. Tavaly törvényt is hoztak a diplomata-útlevéllel rendelkező jordán állampolgárok vízummentességéről, amit a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kevéssé, az Orbán- és a Naffa-családok közötti viszonyrendszer viszont annál inkább indokol. A jordán Zaid Naffa régóta Magyarországon él, sikeres nagyvállalkozó viszont csak a 2010-es kormányváltás után lett belőle. Ő mutatta be Orbánnak a körözött nemzetközi bűnöző, pénzmosásban és lopott vagyonok kimenekítésében specialista Gaith Pharaont. Zaid testvére, Oszama Naffa már 2014 óta magyar állampolgár, nem sokkal az állampolgárság elnyerése után pedig Magyarország nagykövete lett az Egyesült Arab Emírségekben. Egy másik testvér, Tarik a jordániai Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként, szintén magyar diplomata-útlevéllel. A legidősebb fivér, Khaled a miniszterelnök szűkebb pátriájában, a Felcsút melletti Bodméron él. Mint 2014-ben kiderült, Orbánéktól kapott diplomata útlevéllel járja a világot Kóka János, a Gyurcsány-kormány volt gazdasági minisztere is. Szintén részesült a kiváltságban Tarsoly Csaba, a csődbe jutott Quaestor-cégcsoport vezetője.
Zaid Naffa családja volt az egyik haszonélvezője a kormány útlevél kiadási gyakorlatának
Fotó: Népszava

Orbán a körforgalomban – Kétértelmű hasonlattal vázolta Európa és Magyarország útját a kormányfő

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:42

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
A miniszterelnököt nemhogy kérdezni, már fotózni is alig lehetett.
Nemzeti függetlenség, önkormányzati választás, családpolitika, gazdaság – ezek voltak főbb témák a kötcsei polgári pikniken szombaton, ahol Orbán Viktor kormányfő szokás szerint a nyilvánosság kizárásával mondott beszédet. A kiszivárgott információk alapján – nyilvánvalóan a kampányt megtámogatva – a miniszterelnök mindenekelőtt méltatta Tarlós István főpolgármestert, akit az ATV információ szerint egyebek mellett azzal dicsért, hogy a kormánypártiakon kívül baloldali szavazókat is meg tud szólítani. Novák Katalin családügyi államtitkárt pedig annak a múlt heti demográfiai csúcsnak a megrendezéséért illette elismerő szavakkal, amely lehetőséget teremtett a kormány számára saját politikájának méltatására. A Népszava értesülései szerint Orbán beszédében szó esett arról, milyen feltételekkel fogadhatnak örökbe gyereket azonos nemű párok, és a kormány a vonatkozó szabályok változtatására, szigorítására készül. Hosszú távú hazai programként Orbán a nemzeti függetlenség megerősítését határozta meg. Erről a kormányfői beszédet megelőző sajtótájékoztatón Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője annyit mondott: 2010 óta a gazdasági és politikai támadások ellenére sikerült megteremteni a nemzeti függetlenséget, de ennek megerősítéséhez a jövőben erősebb és szuverénebb gazdaságpolitika szükséges. Ez ugyanis – tette hozzá – feltétele a jövőbeni családtámogatásoknak és az értékálló nyugdíjaknak. Orbán a beszédében – az ATV szerint – körforgalmas hasonlattal illusztrálta Magyarország és Európa jövőjét: az országok együtt haladnak, de akadnak, amelyek egy adott pillanatban kihajtanak egy sztrádára. A miniszterelnök szerint Magyarország szerencsés, mert látja Európa nyugati országainak mintáját, és eldöntheti, mikor hajt ki a körforgalomból, melyik úton indul tovább. Az európai gazdasággal kapcsolatban figyelmeztetett, látszanak egy újabb válság jelei. Szerinte azonban a magyar gazdaság állapota miatt ez nem lenne olyan megrázó hatású az országban, mint a 2008-ban kezdődő volt. Ahogy a piknik egyetlen hivatalos megszólalója, Rogán Antal, úgy a rendezvényre meghívott más fideszes politikusok nyilatkozatai is meglehetősen egysíkúak voltak: a brüsszeli ellenszélre, az ellenzék ostorozására és a kormányzat feldicsérésére szorítkoztak. Rogán például egyenesen az Európai Bizottság magyar ellenzéket támogató lépésének nevezte az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF múlt heti, a kormány számára rendkívül kínos jelentését. Ugyanezen bosszankodott Kósa Lajos is, aki odáig ment, hogy kijelentette: egy svájci óragyár hibaszázalékánál hatékonyabb volt a magyar kormány. Arra viszont Rogán és Kósa sem tért ki, hogy ha minden rendben volt, akkor miként fordulhatott elő: az OLAF a 2014-2018 közötti magyar felzárkóztatási és agrártámogatások 3,84 százalékának visszafizettetését javasolta, ami többszöröse a 0,45 százalékos uniós átlagnak. A Kossuth térre egykor kétmillió Fidesz-támogatót vizionáló Rákay Philip azt nehezményezte, hogy a megjelent újságírók kérdezni próbáltak. – Amikor az igazságkeresés mindkét oldal irányába lángol majd, akkor beszélhetünk egymással – közölte. Novák Katalin – annak kapcsán, hogy Kövér László házelnök háborús veszteséghez hasonlította az abortuszt – megnyugtatott mindenkit: nincs napirenden a terhesség-megszakítás hazai szabályozásának megváltoztatása. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arra a felvetésre, hogy a hazai adatok szerint nem volt ok újra meghosszabbítani a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, azt mondta: rossz számokat tudnak az újságíró. Csakhogy ezek a számok a kormánytól származnak. A nemrég nyilvánosságra hozott nemzeti határvédelmi stratégiában épp a kormány rögzítette: „elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Azt is leírták: 2015-ben, amikor valóban krízis volt, 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre, tavaly viszont már csak 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt jogszerűtlenül. Kövér László és Kósa Lajos korábbi, meglehetősen nagy visszhangot kiváltó, a klímaválságot bagatellizáló kijelentései kapcsán több kormánypárti politikus is megkapta kérdésként, mi a véleménye az éghajlatváltozásról. Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szerint az ellenzék felerősíti az amúgy valós problémát, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető Havasi Bertalan közölte, nem ért a klímához, a Demokrata-főszerkesztő Bencsik András pedig azt állította a futball labdás Amazonas-bemutatójáról, hogy csak tréfált, mert minden téma, így a környezetvédelem is lehet fontos, de egyúttal vicces is. Ugyanerről Eperjes Károly színművész annyit mondott: fontos kérdés a klímaváltozás, de majd csak akkor lesz rá megoldás, ha a természetvédelem mellett a teremtésvédelemről is beszélni fognak végre. A piknikre érkező vendégek jelentős többsége nem állt meg a sajtó képviselőinek kérdéseire, jellemzően fejüket elfordítva igyekeztek a Dobozy-kúria kapujának biztonsága mögé. Orbán Viktor köszönés nélkül, a biztonsági autók és emberek védfala mögött sietett be a kúria kertjébe.

Jelzésértékű Tarlós „megemelése”

– Minden kötcsei piknik legfőbb jellemzője, hogy nem tudjuk, valójában mi hangzik el az előadásokon – mondta Böcskei Balázs, az Idea Intézet vezetője. Ugyanakkor szerinte az várható volt, hogy az önkormányzati választás, s ezen belül Tarlós István „megemelése”, a családvédelem és a gazdaság téma lesz, s mind belegondolható a nemzeti szuverenitásba, mint általános keretbe. Böcskei Balázs hozzátette, a kötcsei találkozó valójában nem piknik, sokkal inkább egy tanácskozás, melynek inkább szimbolikus jelentősége van, a valódi kérdések nem a Dobozy-kúriában dőlnek el. Tarlós István külön kiemelése viszont jelezte, a kormánypártok pontosan tudják, az elmúlt években nem volt olyan szoros választás, mint az az önkormányzatin várható, hiszen az októberi voksolás, s ezen belül a budapesti eredmény dönthet a 2030-ig tartó időszakról, melyről Orbán Viktor korábban többször beszélt.

Szerző