Érteni a világ természetét – Egyedülálló életművekből kínál válogatást a jubileumi kiállítás

Húszéves fennállását ünnepli idén a Godot Galéria.

„Emlékszem, nyolcéves voltam. Apám önálló kiállítása nyílt a Godot Galériában a Madách téren. A szóban forgó kiállítás megnyitója volt a galéria nyitóeseménye is. Én teljesen el voltam varázsolva a helyszíntől, a sok embertől, a különleges atmoszférától, ami körülölelt akkor. Nem sokkal később, már az ablakból szónokoltam a zsúfolásig telt galériából kint rekedt tömegnek. Azt a kiállítást egyébként Sas Tamás filmrendező nyitotta meg, vagy nyitotta volna, ha én nem vagyok ott. Ezúttal is elnézést kérek minden érintettől” – mondta megnyitó beszédében Szurcsik Benedek, filozófus a Godot Galéria jubileumi kiállításának megnyitóján. A zsúfolásig megtelt tér ez alkalommal is különleges atmoszférát hordozott: a jelenlévők ünnepelni érkeztek, ünnepelni a húsz év távlatából értékteremtő, egyedi hangú galéria fennállását, és kíváncsi tekinteteikkel újabb két évtizedet megelőlegezni.

A jubileumi kiállítás a galéria tevékenységének keresztmetszetébe kínál betekintést: a tárlaton négy-négy alkotást láthatunk minden művésztől, akikkel jelenleg is együtt dolgoznak. Bár más hazai galériákhoz viszonyítva kevesebb művésszel dolgoznak, úgy érzik, így több figyelem irányulhat az egyes alkotókra – s mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy néhányuk neve mára szinte összeforrt a Godot Galériáéval.

A tárlat Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, Gaál József, Nagy Kriszta x-T, Szikora Tamás és Ujházi Péter különböző időszakaiból válogat, ezáltal az egyes művészek életművéről is miniatűr lenyomatot adva. Jól megfér egymás mellett a jelenet, ahogy Orbán Viktor átveszi Európa irányítását az Avignoni kisasszonyoktól (drMáriás képén), a Téli kert nyaksállal (Bukta Imre festménye), valamint James Joyce nőben (feLugossy László alkotásán). Az emeleti kiállítótérben járva olyan önreflektív, társadalmi kérdéseket is feszegető, humorral fűszerezett alkotásokkal találkozhatunk, amelyek a kortárs művészet lényegét – ha feltételezhetünk ilyet –, villantják fel. Ezen alkotók és a Godot egymásra találása bizonyos esetekben sorsszerűnek is tűnhet, főként, ha Szurcsik Benedek szavaira gondolunk: „a galéria mindig is képes volt önmagát – akárcsak egy művész a művein keresztül – újra definiálni úgy, hogy meglévő értékei nem vesztek el. Ennél sokkal jobban értette mindig is a világ természetét.”

Infó:

#g20 – a Godot Galéria 20 éves jubileumi kiállítása

Nyitva: október 12-ig.