A Crohn-betegség nem „csak” hasfájás

Publikálás dátuma
2019.09.09. 15:15

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Ismeretlen a kiváltó oka, ráadásul százszázalékos gyógymódja sincs az emésztőrendszer krónikus gyulladásának, a Crohn-betegségnek.
Amikor az immunrendszer egészségesen működik, sok baktériumot, illetve beteg sejtet távolít el, megelőzve ezzel az elfajulásukat. Néha azonban, legtöbbször ismeretlen okból egészséges sejteket is megtámad. Ilyen, úgynevezett autoimmun folyamat eredménye a Crohn-betegség is, amikor a természetes védekező mechanizmus az emésztőtraktus nyálkahártyáját veszi célba. A gyulladással járó folyamat fekélyképződéshez, súlyos esetben akár vérzéshez is vezethet. A betegségre jellemző lehet a tünetek időszakos fellángolása – mondta dr. Koncz Zsuzsa, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa.

A Crohn-betegség leggyakoribb bélrendszeri tünetei:

• krónikus vizes vagy véres-nyákos hasmenés • alhasi görcsös fájdalom • étvágytalanság, fogyás • fáradékonyság • hőemelkedés, láz • ritkábban puffadás, hányinger, hányás

Egyéb tünetei

• ízületi tünetek • bőrelváltozások, kiütések • afta a szájban • szemproblémák

Az évente százezer emberből 10-15-öt érintő Crohn-betegség nőket és férfiakat is érint, és gyakran családi halmozódást mutat. A tápcsatorna bármely szakaszát, azaz a nyelőcsövet, gyomrot, vékony- és vastagbelet is érintheti, ezért szinte nincs két ugyanolyan formája. A tünetek együttes előfordulása esetén célszerű minél előbb gasztroenterológushoz fordulni, aki a laborvizsgálatok mellett széklettenyésztéses vizsgálatokat rendelhet el. A diagnózis felállításához szükség lehet hasi ultrahangra, vastagbéltükrözésre vagy gyomortükrözésre is - mondta a szakorvos.
„Mivel jelenleg nincs gyógymód a betegség végleges gyógyítására, így az elsődleges cél a tünetek csökkentése és a bélnyálkahártya gyógyítása. Egyes gyógyszereket a fellángolási időszakban, másokat pedig a nyugalomban lévő fázisban, a következő fellángolás megelőzésére alkalmaznak. Előfordul, hogy több gyógyszert is ki kell próbálni, mire kiderül, hogy melyik a leghatásosabb. Vannak olyan helyzetek is, amikor sebészeti úton el kell távolítani a gyulladt- vagy a szűkült bélszakaszt. A tünetek életmódbeli változtatással is enyhíthetők, segíthet a rostdús ételek fogyasztása és a dohányzás elhagyása. Érdemes tartózkodni a nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerektől is, mert a betegség fellángolását okozhatják” – tette hozzá a szakorvos.
Szerző
Témák
Crohn-betegség

Gyógyíthatatlan SM betegek néztek szembe önmagukkal

Publikálás dátuma
2019.09.09. 11:53

Fotó: Zsolnai Péter / Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány
Mintegy kétszáz sclerosis multiplexes beteg vett részt Gyulán az Országos SM Napon, amelyen egy vándorkiállítás is indult, amely azt mutatja be, miként élnek a gyógyíthatatlan betegek Magyarországon.
Egy SM beteg sorsa alapvetően azon múlik, hogy az agy, illetve az idegrendszer hol és milyen mértékben károsodik. Ettől függ, hogy valaki hosszan önállóságát megőrizve élhet-e együtt az SM-mel vagy gyors leépülés és kiszolgáltatottság fenyegeti. A Magyarországon élő mintegy nyolcezer SM beteg közül a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegek Szövetsége igyekszik minél többeket bevonni az országszerte működő helyi klubokba, egyesületekbe - mondta Furcsa Józsefné a szervezet elnöke. 
Az Országos SM Napon, Gyulán bemutatták a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány által meghirdetett fotópályázatra a 42 pályázó 183 képéből beérkezett képekből összeállított fotókiállítást, és kiállították Zsolnai Péter fotós SM betegekről készült fotósorozatait is. Az érintetteket betegségük felvállalására, a társadalmat szolidaritásra ösztönző vándortárlat a tervek szerint legközelebb Szolnokon lesz látható - írta a szervezet közleményében.
Szerző

A tanévkezdési betegség elkerülhető

Publikálás dátuma
2019.09.07. 14:14

Fotó: Laurence Mouton/PhotoAlto / AFP
Iskolakezdés után megtelnek az orvosi rendelők a legkülönbözőbb fertőző betegségekkel küzdő gyermekekkel, pedig ezek nagy részét meg lehet előzni.
A nyári szünetben nemcsak azért nem betegek annyit a gyerekek, mert kevesebbet mennek közösségbe, hanem, mert olyankor az immunrendszerük is erősebb – mondta Jeszenszky Emma gyermekgyógyász.  Az, hogy a nyári hónapokban a gyerekek nincsenek közösségben, kevesebb fertőzési kockázatot jelent, de kevesebb stressz is éri őket, hiszen nem kell korán kelni, kimarad a reggeli rohanás és a rengeteg plusz feladat. A több pihenés mellett, remélhetőleg sokat vannak szabad levegőn, mozognak és otthon talán egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és vitamindúsabb ételeket is esznek – tette hozzá a MediCall orvosa.
A gyermekorvos szerint a betegségek szezonalitása évek óta eltűnőben van. Korábban télen a meghűlések, a torokgyulladások, nyáron pedig a bélrendszeri fertőzések domináltak, most viszont már mindig minden előfordul. Iskolakezdéskor pedig még nagyobb eséllyel keverednek a betegségek. Egyszerre lehet hűvös, nedves és meleg is az időjárás, hiszen sokszor napközben még felmelegszik a levegő. Ez növeli a hurutos, köhögős, torokfájós tünetek megjelenését, a játszótéren pedig könnyen felfázhatnak a kicsik. 
A gyermekorvos tapasztalata szerint a gyerekek már sokszor a tanév első heteinek végére kifáradnak. Nehezen szoknak vissza a korai keléshez, hirtelen zúdul rájuk - ahogy a szülőkre is - a sok feladat. Ezért segíthet, ha fokozatosan próbáljuk terhelni őket és kisebb adagokban, csúsztatva növeljük a tennivalókat, az elfoglaltságokat és a különórákat. A multivitaminok, immunerősítők és a bélflóra erősítését szolgáló probiotikumok is segíthetik a gördülékeny visszatérést az iskolai, óvodai hétköznapokba. Az, hogy melyik gyermeknél mi válik be, egyéni, illetve a betegségekre való hajlam kérdése is, de C- és D-vitamin napi szedése mindenkinek ajánlott. 
Fontos, hogy a sok teendő mellett is maradjon idő a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra, és iktassuk be a rendszeres mozgást a gyermek életébe, találjuk meg a számára megfelelő és szerethető mozgásformát. A fertőzések elkerülését szolgálja a megfelelő hidratálás is. A napi folyadékmennyiségbe beleszámít ugyan a leves és a gyümölcsök víztartalma is, de próbáljuk rávenni a gyereket, hogy sok vizet igyon. Egy bölcsődés gyermeknek körülbelül napi 1 liter a folyadékigénye, óvodásoknak 1-1,2 liter, kisiskolás kortól pedig nagyságrendileg 1,5 liter folyadékot kell naponta meginnia. Hasznos, ha ehhez már egészen pici korban hozzászoktatjuk a gyermekeket – hangsúlyozta a gyermekorvos.
Reggeli nélkül ne induljon el gyerek - hívta fel a figyelmet a szakember. Ez lehet egy szendvics felvágottal, sajttal, zöldséggel, de akár a manapság divatossá vált zabkása is, amit gyümölccsel, olajos magvakkal turbózhatunk. Javasolt a napi legalább egyszeri főtt étel fogyasztás, és érdemes kerülni a szénsavas, cukrozott üdítők, finomított fehér cukor és liszt, valamint nagyobb gyermekek esetében az energiaitalok rendszeres fogyasztását. 
Ha a gyerek mégis megbetegszik, akkor sem kell mindenképpen orvoshoz menni, hacsak nem igazolásra van szükség. Jeszenszky Emma szerint általánosan elfogadott vélekedés a gyermekorvosok között, hogy néhány napos megfázást, torokfájást, köhögést, még ha lázzal is jár, a szülő is tud kezelni, hiszen ismeri a gyermekét, tudja, mi szokott használni és azt is érzi, mikor kell orvosi segítséget kérni. 
„Elég egy 3-4 napja fennálló láz, nem javuló tünetek, illetve kifejezett fájdalom, elesettség esetén orvoshoz fordulni”

– mondta a gyermekgyógyász.

Szerző