Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta a biztosjelöltek névsorát

Publikálás dátuma
2019.09.09. 14:04

Fotó: Marc Dossmann / Európai Parlament
Az Európai Bizottság megválasztott elnöke hétfőn bemutatta a biztosjelöltek végleges névsorát, a portfóliók tervezett elosztásának ismertetésére azonban még egy napot várni kell.
Ezen hivatalos brüsszeli tájékoztatás szerint von der Leyen az utóbbi hetekben egyeztetéseket folytatott a november elején hivatalba lépő testületbe jelöltekkel. A lista nem tartalmaz meglepetéseket, mivel a nevek különböző forrásokból már korábban ismertté váltak, szakértők szerint a tárcák elosztása lesz igazán érdekes. Az előző német védelmi miniszter a nemek egyensúlyára törekedett, amelyet végül majdnem sikerült is elérni, a jelöltek között ugyanis - rajta kívül - tizenkét nő és tizennégy férfi van. A jelenlegi bizottság nyolc tagját jelölték újra: a bolgár Marija Gabrielt, az ír Phil Hogant, a lett Valdis Dombrovskist és az osztrák Johannes Hahnt, a holland Frans Timmermanst és a szlovák Maros Sefcovicot, illetve a dán Margrethe Vestagert és a cseh Vera Jourovát. Jelen állás szerint Belgium Didier Reynders-t, Ciprus Sztella Kiriakidészt, Észtország Kadri Simsont, Finnország Jutta Urpilainent, Franciaország Sylvie Goulard-t, Görögország Margarítisz Szkínászt, Horvátország Dubravka Suicát, Lengyelország Janusz Wojciechowskit, Litvánia Virginijus Sinkeviciust, Luxemburg Nicolas Schmittet, Magyarország Trócsányi Lászlót, Málta Helena Dallit, Olaszország Paolo Gentilonit, Portugália Elisa Ferreirát, Románia Rovana Plumbot, Szlovénia Janez Lenarcicot, Svédország pedig Ylva Johanssont jelölte. Németországot maga Ursula von der Leyen, Spanyolországot pedig Josep Borrell képviseli, aki már a magáénak tudhatja az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját. Az október végi kilépésre készülő Egyesült Királyság bejelentette, hogy nem delegál tagot az Európai Bizottságba, és ezért nem is nevez meg jelöltet. Szakemberek szerint ugyanakkor az éles nyilatkozatok ellenére könnyen elképzelhető újabb halasztás, és ez esetben egyféle jogi dilemma lép fel, amelyet esetleg Julian King mostani brit uniós biztos ideiglenes kinevezése oldhatna fel. A meghallgatások szeptember végén kezdődnek meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül az EU-tagországok kormányait tömörítő tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot. 
Szerző

Másodfokú riasztásokat adtak ki felhőszakadás veszélye miatt

Publikálás dátuma
2019.09.09. 13:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Főleg keleten készül leszakadni az ég, de máshol is kialakulhat zivatar viharos szél kíséretében, és a riasztás a fővárosra is vonatkozik.
Több járásra másodfokú riasztást adtak ki felhőszakadás veszélye miatt hétfőn, kora délután. Az érintett területen a következő órákban intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 50 millimétert meghaladó csapadék hullhat. Az ég az ország keleti felében készül leszakadni: érintett
  • Bács-Kiskun,
  • Békés,
  • Borsod-Abaúj-Zemplén,
  • Csongrád,
  • Hajdú-Bihar,
  • Heves,
  • Jász-Nagykun-Szolnok,
  • Nógrád,
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg,
  • Pest megye és Budapest.
Emellett zivatarveszély miatt az egész országra kiadták a figyelmeztetést. Budapesten, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében másodfokú figyelmeztetés van érvényben.
Délután a Dunától keletre, este, késő este a keleti határ közelében fordulhat elő helyenként felhőszakadás, viharos szél és jégeső. Ezzel együtt a késő délutáni órákig másutt is kialakulhat néhol zivatar viharos szél kíséretében, nagyobb eséllyel a Dunántúl déli, délnyugati felében.
Témák
időjárás

Elmarasztalták a szavazatvásárló fideszes hódmezővásárhelyi jelöltet

Publikálás dátuma
2019.09.09. 13:16

Fotó: Daru Árpád Facebook oldala
A TASZ szándékosan nem kérte, hogy bírságot szabjanak ki, mivel az ilyen típusú jogsértéseknek nem volt eddig joggyakorlata. A TVB most viszont elvi éllel adott ki határozatot.
Vesztésre állt, így inkább orosz kamuprofilok voksait megvásárolva elcsalt egy a Facebook-on lévő szimpátiaszavazást Daru Árpád, Hódmezővásárhely 1-es választókerületének kormánypárti jelöltje. A Fidesszel közös listán induló Daru el is ismerte akkor az Indexnek: megvett egy nyilvánosan hirdetett szolgáltatást, így kapott egy cégtől orosz, angol, ázsiai és amerikai szavazatokat. A kamuprofilok segítségül hívását - azaz a szavazás elcsalását - azzal indokolta, hogy így kívánta demonstrálni álláspontját; szerinte ugyanis az oldal nem tükrözi a hódmezővásárhelyiek véleményét. Daru végül így is vesztett, de az ügy ezzel nem ért véget:
Darut elmarasztalta a választási bizottság a TASZ kifogása nyomán.

Mint a jogvédők írják közleményükben, ha a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a választási alapelvek sérelméről értesül, pártállástól függetlenül felajánlja ingyenes segítségét az ellenérdekű jelöltnek. Ez most is így történt, és meg is született a kifogás. Ebben úgy érveltek, hogy
a szavazatvásárlás sérti a választási eljárásról szóló törvényben foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét.

A kifogást az elsőfokon eljáró helyi választási bizottság még elutasította, de a TASZ fellebbezett, a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottság (TVB) pedig helyt adott a kifogásnak. Elfogadták azt az érvet, hogy a politikus szavazatvásárlása kampánytevékenység, és mivel jogellenesen torzítja a végeredményt, sérti a választás alapelveit is. A döntés nagyon fontos megállapításokat tartalmaz:
a választási bizottság elvi éllel mondja ki, hogy a közösségi oldalak közvélemény-befolyásoló ereje kiemelkedő.

Míg Daru Árpád arra hivatkozott, hogy cselekedetével a szavazás komolytalanságára akarta felhívni a figyelmet, a TVB szerint egy Facebookon indított, nagyobb szavazói csoportot érintő szavazás eredménye az egyik vagy másik jelölt népszerűségére vonatkozóan üzenetet hordoz magában. A határozat szerint amennyiben pedig ez az üzenet szándékosan eltorzítva jelenik meg, nem a valóságot és a tényeket tükrözi, ugyanígy eltorzíthatja a választói akaratot is. Így tehát
nem tolerálható az a magatartás, hogy "valaki szándékosan, népszerűséget mérő szavazatok »megvásárlásával« vagy a népszerűséget mérő eredmények meghekkelésével beleavatkozik a választói akarat kialakításába."

A TVB a jogsérelem megállapítása mellett eltiltotta a kormánypárti jelöltet a további jogsértésektől. A TASZ beadványában szándékosan nem kérte, hogy bírságot szabjanak ki a szavazatvásárló jelöltre, mivel az ilyen típusú jogsértéseknek nem volt eddig joggyakorlata.
Szerző