Matolcsy György;költségvetés;Varga Mihály;gazdaságpolitika;

- NER-perpatvar a vízióról: szabályos hadüzenetet küldött Matolcsy

Az MNB-elnök Varga Mihály pénzügyminiszternek üzent, a vita a követendő gazdaságpolitikáról szól.

Vége a gazdasági aranykornak, fel kell készülni a rosszabb időkre, ennek érdekében kiegyensúlyozott költségvetési politikát kell folytatnia a kormánynak – mondta a mindenkori pénzügyminisztertől elvárható módon a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen Varga Mihály. Ebből a kijelentésből  azonban gazdaságpolitikai perpatvar lett. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint ugyanis nincs vége az aranykornak. Sőt az csak most kezdődik – üzente Vargának a Növekedés.hu című, NER-közeli gazdasági blogon.

„Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?” – ezzel a mondattal Matolcsy gyakorlatilag a kormány elárulásával vádolta meg egykori államtitkárát. Némileg meglepő ugyan ez a mostani nyilvános „adok kapok”, de nem példátlan. A két gazdaságpolitikus viszonya ugyanis soha nem volt felhőtlen, sőt a 2010-es évek elején a jegybank és a minisztérium látványosan hidegen tartotta a kapcsolatait. 

Első ránézésre most a személyes ellentétek kiéleződésének vagyunk tanúi, de azt is láthatjuk, hogy a kormányon belül vita folyik a következő években követendő kormányzati gazdaságpolitikáról. Ezek a viták teljesen termesztések egy demokráciában, ám a NER-ben a meglepetés erejével hathatnak. A világgazdaság lassul, a magyar gazdaság növekedése fékeződik: erre figyelmeztet a pénzügyminiszter (és minden gazdasági elemző). Varga Mihály a költségvetési fegyelem szigorításával reagálna a gazdaság lassulására, hogy ne járjon úgy Magyarország, mint 2008-ban. Ezzel szemben Matolcsy György újra a gazdasági unortodoxia felé kacsingat, amivel az elmúlt években tagadhatatlanul mindig szerencséje volt.  Matolcsy György jegybankelnök szerint hét év felzárkózás után „dinamikusan közeledünk” az uniós átlaghoz, „a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz”. Ezek az állítások már nehezen állnák ki a valóság próbáját.   

Az MNB első embere szerint a következő években folytatódhat a magyar gazdaság felzárkózása „mert rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt. Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat” – üzente Matolcsy György Varga Mihálynak, aki a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen a magyar gazdaság lassulásra figyelmeztetett. 

Mindeközben látszólag minden a lehető legnagyobb rendben folyik: a Pénzügyminisztérium adatai szerint augusztusban 158 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így az nyolc hónap után elérte a 510,8 milliárdot. Ez ugyan az idei legmagasabb szám, de még így is az éves előirányzat 51,2 százaléka. Pár héttel ezelőtt Varga Mihály is arról beszél, hogy a választások után a parlament elé kerülhet a a költségvetési törvény módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt hónapokban keletkezett meglepetés-bevételeket elkölthesse a kormány.

Az idei gazdasági folyamatok akár azt is lehetővé tennék, hogy a költségvetés nullához közeli hiánnyal zárjon, ami segítené az államadósság jelentősebb csökkentését is. Ám a kormánynak egyelőre nem ez a gazdasági prioritása, hanem a növekedés még erőteljesebb pörgetése a kormányzati költekezéssel. Első ízben Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a bálványosi szabadegyetemen arról idén júliusban, hogy a kormány idei februári családpolitikai akcióterve (költségvetési költekezése) után jövőre két újabb gazdasági akciótervvel pörgeti meg a magyar gazdaság lassuló növekedését.

Orbán az első költségvetési stimulust tavaszra, a másodikat 2020 őszére ígérte. Varga Mihály pénzügyminiszter viszont két hete már arról beszélt, hogy az önkormányzati választások után várhatóan módosítják az idei költségvetési törvényt is. A pénzügyminiszter ezt akkor azzal indokolta, hogy a tavaszi családvédelmi akcióterv egyes intézkedései a vártnál is több forrást igényelnek – emiatt szükség lehet a büdzsé „felülvizsgálatára”. Ami nem más, mint újabb költségvetési stimulus a jól teljesítő, ám lassuló magyar gazdaságnak. Ezek után valóban meglepetést kelthetett a kormányban és a jegybankban, hogy Varga Mihály a jövőben inkább a szigorúbb költségvetési politika mellette tenné le a voksát.   

Ez volt az a pályázat, ami miatt a váratlanul éles konfliktus alakult ki a magyar megrendelő és az oroszok között.