Mészáros mintagazda lenne

Publikálás dátuma
2019.09.10. 07:00

Fotó: WIKIMEDIA
Az uniós források számos területen apadnak majd, de a kutatás-fejlesztés és az innováció nincs ezek között. Aligha véletlen, hogy a felcsúti oligarcha most épp egy kutatóintézetet „pásztáz”.
Egyre több jel mutat arra, hogy Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc mintagazdaságot alapítana birtokaira építve. Ezekre a gazdaságokra ugyanis jóval megengedőbb előírások érvényesek mint a „normál” agártársaságokra. A mintagazdaság működésének azonban egyik feltétele a – pályázati forrásokban dúskáló – kutatóbázis megléte. Ilyen bázis például a Gödöllői Szent István Egyetem többségi tulajdonában lévő GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. – amelynél már tartósan ott vannak Mészáros emberei. Forrásunk úgy fogalmazott: Mészárosék már az egyetemen vannak, embereit többször látták felbukkanni az intézményben, a kutatóintézetet pedig strómanjuk irányítja. Mindezt megerősíteni látszik, hogy a hétvégén egy tudományos konferencia szünetében egyes kutatók arról beszéltek újságíróknak: a gödöllői egyetem egyfajta kísérleti ló lesz, itt tesztelik majd, hogyan lehet közelebb jutni az uniós pénzekhez a tudományon keresztül. A GAK nonprofit kft. többségi tulajdonosa az egyetem, de az állam, jó néhány agrárgazdasági Zrt., agrár-érdekképviseleti szervezet is szerzett egyéni vagy közös tulajdonú üzletrészt benne. Érdekes változás 2013 és 2017 között történt a kutatóintézet életében, amikor Deák Gábor lett az ügyvezető. Idén április óta ő Mészáros egyik fontos cége, a felcsúti R-Kord Építőipari Kft. ügyvezetője, és a Búzakalász 66-ban is vezető tisztséget töltött be. Deák Gábor ma is a GAK felügyelőbizottsági tagja, idén júliusban azonban új ügyvezetőt kapott a társaság, a szolnoki lakcímmel rendelkező Bátori Róbert személyében. Őt sokan csak strómannak vélik a városban, akinek az a szerepe, hogy elterelje a figyelmet a valódi főszereplőkről. Róla kevés adatot találni, a kutatóintézet honlapján nincs bemutatkozó anyaga, a cégadatokból pedig csak annyi derül ki, hogy egyik tulajdonosa volt az időközben végelszámolás alá került, majd idén áprilisban megszüntetett, s hatéves működése alatt bevételt nemigen termelő szintén szolnoki BBR Investment Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amelynek fő tevékenysége épületasztalos-szerkezet szerelése, de víz-gáz-fűtés- és légkondicionáló szerelés is szerepelt a profiljukban. Megkérdeztük a gödöllői Szent István egyetem rektorát, és a GAK ügyvezetőjét is arról, vajon tényleg átvették-e a GAK Kft. vezetését Mészáros Lőrinchez köthető emberek, mi indokolta a júliusi vezetőváltást a GAK élén, s vajon milyen munkatapasztalat alapján választották ki az új vezetőt, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Mint ahogy arra sem, milyen pályázatokban vett vagy vesz részt idén a kutatóintézet, s mekkora nagyságrendű összeget remélnek ezekből. Az egyetem egyik volt professzora szerint a pénzek „kicsatornázása” ilyen kutatóintézeteken keresztül meglehetősen könnyű, hisz voltaképp bármilyen tematikára nyerhetnek pénzt, akár arra is, hogy élelmiszeripari, borászati üzemeket innovációval segítsenek – Mészáros Lőrinc portfóliójában bőven akadnak ilyenek. Nem véletlen, hogy nem a Debreceni Egyetemen tűntek fel Mészáros-közeli cégvezetők – véli az ottani egyetem egyik kutatója – náluk ugyanis nincs kutatóintézet, csak több akadémiai csoport, s olyan alapkutatásokat végeznek, amit az unió nem, vagy kevésbé támogat. Tény, hogy idén már közel százmilliárd forintnyi összegben hirdettek eredményt, vagy írtak ki új pályázatokat a kutatás-fejlesztés és innováció területén Magyarországon, de az elkövetkező hónapokban újabbak is várhatók. Harangozó Gábor, az MSZP agrár-ügyvivője szerint mindemellett más ok is lehet a háttérben. Miközben ugyanis a kormány azt hangoztatja, hogy a kis tulajdonosokat és a családi gazdaságokat szeretné helyzetbe hozni, épp a kárukra koncentrálódnak a hatalmas nagybirtokok. Három ilyen, jellemzőn tízezer hektár fölötti földtulajdont birtokló cég, a mezőhegyesi, a dalmandi és a bólyi már mintagazdasággá alakult, mert a törvényekben ezekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint a normál agárcégekre, s nagyobb a befektetői mozgástér is. – Az ország legnagyobb földesurának még nincs mintagazdasága, de vélhetően ő is ebbe az irányba mozdul majd – mondta a szakpolitikus, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt a lépést megtehesse, először is szüksége lesz egy hozzá lojális kutatóintézetre.

Mi az a GAK?

A GAK szaktanácsadási és informatikai csoport munkatársai a nyíregyházi Demo-Trade TSzK-val közösen fejlesztették ki az „Okos rovarcsapdát”, részt vettek macedón és szerb szakmai fórumokon, amely az információs és kommunikációs eszközök mezőgazdasági szaktanácsadásban történő alkalmazására, jó gyakorlatok átadására fókuszált – íme a két „legfrissebb” hír tavalyról és tavalyelőttről a kutatóintézet honlapján. Legfőbb célkitűzéseik között szerepel Gödöllő vonzáskörzetében az agrár szaktanácsadási tevékenység szervezése, közép- és felsőfokú agrárszakemberek felnőttképzése, hazai és nemzetközi agrár-ipari kiállítások, vásárok, szakmai bemutatók és tanácskozások, valamint agrár-ipari innovációs tevékenységek szervezése – olvasható ugyanitt. A cégadatok szerint 81 alkalmazottjuk van, jogelődjük a GAK Gödöllői Agrárközpont Közhasznú Társaság volt.

Szerző

„Előbb vagy utóbb eredményeket kell felmutatnia” – Orbán beszólt Káslernek Kötcsén

Publikálás dátuma
2019.09.10. 06:00
Sokat kellett várni Kásler Miklós miniszter programjára. Óriási összegekkel számolt a tárcavezető
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Éger István pedig szóba se hozta az egészségügy bajait a zártkörű találkozón.
„Kötcse az egy zárt hely, arról nem nyilatkozunk. Úgy láttam jónak, hogy mást kérdezek” – így reagált Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak arra a kérdésre, hogy a rendezvényen miért nem hozta szóba az egészségügy bajait. Úgy értesültünk ugyanis, hogy a kamara elnökének a miniszterelnökhöz szóló kérdését azzal kezdte: ne tessék félni, nem az egészségügyről akarok kérdezni, hanem arról, hogy a sok gyerekes anyák korengedményes nyugdíjában miért van annyi megkötés? Még azt is megjegyezte: e területen liberálisabb szabályokra lenne szükség. Az eset talán szót sem érdemelne, ha nem tűnt volna fel még az ott lévőknek is, hogy a Fidesz hagyományos „összetartásán” mennyire nem esett szó az egészségügyről. Javában tart a fogorvosok országos demonstrációja, a Magyar Orvosi Kamara az egyre növekvő elégedetlenség nyomán pedig szeptember 21-ére hívta nagygyűlésre a döntéshozókat és az orvosokat. Az állami ellátórendszer szétesésével, szervezetlenségével, a szakdolgozó és orvoshiány okozta nehézségekkel összefüggésben naponta jelennek meg drámai hírek. Az Eurostat a minap hozta nyilvánosságra a legfrissebb adatait arról, hogy az elkerülhető halálozási eseteket összegző uniós ranglistán Románia, Litvánia és Magyarország produkálja a legrosszabb eredményeket. (Ezek a mutatók tartalmazzák azokat a haláleseteket is, amelyek időben és hatékonyan elvégzett beavatkozásokkal elkerülhetőek lettek volna. Magyarországon évente 27 ezer embert veszít így.) A rendszer okozta tragédiák ellenére a kormány évek óta nem lép. Mindennek ellenére Kötcsén szinte szó se esett az egészségügyről. Volt aki mindezt azzal magyarázta, hogy „e terület kívül esik a miniszterelnök horizontján.” Úgy tudjuk, Orbán Viktor a nemzetpolitikával összefüggésben, a nők helyzetére utalva beszélt arról is: a több gyermekesek jövedelmi helyzetét stabilizálni kell, hogy egy esetleges válás után is megfelelőek legyenek a juttatásaik, ennek érdekében pedig a kormány lépéseket is fog tenni. Úgy tudjuk, egy budai kórház orvosa arról érdeklődött, hogy az endoszkópos beavatkozásokat végző szakdolgozóknak bérét miért nem rendezték. A kormányfő erre azt válaszolta: az egészségügyet egyben kell kezelni, a magán- és a közellátást is együttesen kell átvilágítani, elemzeni, a hálapénzt pedig meg kell szüntetni. – Kásler miniszter úr lehet mártír vagy nem mártír, de előbb vagy utóbb eredményeket kell felmutatnia – mondta Orbán egy forrásunk szerint.
Szerző

Ha Karácsony nyer, Orbán érvényteleníti a fővárosi paktumot

Publikálás dátuma
2019.09.09. 21:49

Fotó: Népszava
Mert azt kimondottan Tarlós Istvánnal kötötte meg. Ezzel semmissé válna több fejlesztési megállapodás is.
Kifejezetten Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester között jött létre a tavaly novemberi, 15 pontos egyezmény – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában, megjegyzését elsőként a hvg.hu szemlézte. A kérdéses paktumban többek között megállapodtak 
• a főváros önállóságában illetve a főpolgármester jogainak csorbítatlanságában • a rendszeres egyeztetésben, • a Fővárosi Közfejesztések Tanácsának létrehozásában, • egy 2030-ig szóló városfejlesztési tervben, • az M3-as metró felújításához szükséges állami fedezet biztosításában. 
Gulyás azt mondta, ez egy politikai, és nem egy közjogi megállapodás, ilyen értelemben az kettejük között érvényes. Kérdésre válaszolva megerősítette: a megállapodás szövegében is az szerepel, hogy ez Tarlós István főpolgármestersége idejére érvényes, vagyis azt szó szerint kell venni. Ezek voltak amúgy azok a feltételek, amelyekkel Tarlós vállalta, hogy újra elindul a főpolgármesteri posztért. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 06:19