Mészáros Lőrinc;mintagazdaság;

2019-09-10 07:00:00

Mészáros mintagazda lenne

Az uniós források számos területen apadnak majd, de a kutatás-fejlesztés és az innováció nincs ezek között. Aligha véletlen, hogy a felcsúti oligarcha most épp egy kutatóintézetet „pásztáz”.

Egyre több jel mutat arra, hogy Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc mintagazdaságot alapítana birtokaira építve. Ezekre a gazdaságokra ugyanis jóval megengedőbb előírások érvényesek mint a „normál” agártársaságokra. A mintagazdaság működésének azonban egyik feltétele a – pályázati forrásokban dúskáló – kutatóbázis megléte. Ilyen bázis például a Gödöllői Szent István Egyetem többségi tulajdonában lévő GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. – amelynél már tartósan ott vannak Mészáros emberei. Forrásunk úgy fogalmazott: Mészárosék már az egyetemen vannak, embereit többször látták felbukkanni az intézményben, a kutatóintézetet pedig strómanjuk irányítja. Mindezt megerősíteni látszik, hogy a hétvégén egy tudományos konferencia szünetében egyes kutatók arról beszéltek újságíróknak: a gödöllői egyetem egyfajta kísérleti ló lesz, itt tesztelik majd, hogyan lehet közelebb jutni az uniós pénzekhez a tudományon keresztül.

A GAK nonprofit kft. többségi tulajdonosa az egyetem, de az állam, jó néhány agrárgazdasági Zrt., agrár-érdekképviseleti szervezet is szerzett egyéni vagy közös tulajdonú üzletrészt benne. Érdekes változás 2013 és 2017 között történt a kutatóintézet életében, amikor Deák Gábor lett az ügyvezető. Idén április óta ő Mészáros egyik fontos cége, a felcsúti R-Kord Építőipari Kft. ügyvezetője, és a Búzakalász 66-ban is vezető tisztséget töltött be.

Deák Gábor ma is a GAK felügyelőbizottsági tagja, idén júliusban azonban új ügyvezetőt kapott a társaság, a szolnoki lakcímmel rendelkező Bátori Róbert személyében. Őt sokan csak strómannak vélik a városban, akinek az a szerepe, hogy elterelje a figyelmet a valódi főszereplőkről. Róla kevés adatot találni, a kutatóintézet honlapján nincs bemutatkozó anyaga, a cégadatokból pedig csak annyi derül ki, hogy egyik tulajdonosa volt az időközben végelszámolás alá került, majd idén áprilisban megszüntetett, s hatéves működése alatt bevételt nemigen termelő szintén szolnoki BBR Investment Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amelynek fő tevékenysége épületasztalos-szerkezet szerelése, de víz-gáz-fűtés- és légkondicionáló szerelés is szerepelt a profiljukban.

Megkérdeztük a gödöllői Szent István egyetem rektorát, és a GAK ügyvezetőjét is arról, vajon tényleg átvették-e a GAK Kft. vezetését Mészáros Lőrinchez köthető emberek, mi indokolta a júliusi vezetőváltást a GAK élén, s vajon milyen munkatapasztalat alapján választották ki az új vezetőt, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Mint ahogy arra sem, milyen pályázatokban vett vagy vesz részt idén a kutatóintézet, s mekkora nagyságrendű összeget remélnek ezekből.

Az egyetem egyik volt professzora szerint a pénzek „kicsatornázása” ilyen kutatóintézeteken keresztül meglehetősen könnyű, hisz voltaképp bármilyen tematikára nyerhetnek pénzt, akár arra is, hogy élelmiszeripari, borászati üzemeket innovációval segítsenek – Mészáros Lőrinc portfóliójában bőven akadnak ilyenek. Nem véletlen, hogy nem a Debreceni Egyetemen tűntek fel Mészáros-közeli cégvezetők – véli az ottani egyetem egyik kutatója – náluk ugyanis nincs kutatóintézet, csak több akadémiai csoport, s olyan alapkutatásokat végeznek, amit az unió nem, vagy kevésbé támogat. Tény, hogy idén már közel százmilliárd forintnyi összegben hirdettek eredményt, vagy írtak ki új pályázatokat a kutatás-fejlesztés és innováció területén Magyarországon, de az elkövetkező hónapokban újabbak is várhatók.

Harangozó Gábor, az MSZP agrár-ügyvivője szerint mindemellett más ok is lehet a háttérben. Miközben ugyanis a kormány azt hangoztatja, hogy a kis tulajdonosokat és a családi gazdaságokat szeretné helyzetbe hozni, épp a kárukra koncentrálódnak a hatalmas nagybirtokok. Három ilyen, jellemzőn tízezer hektár fölötti földtulajdont birtokló cég, a mezőhegyesi, a dalmandi és a bólyi már mintagazdasággá alakult, mert a törvényekben ezekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint a normál agárcégekre, s nagyobb a befektetői mozgástér is. – Az ország legnagyobb földesurának még nincs mintagazdasága, de vélhetően ő is ebbe az irányba mozdul majd – mondta a szakpolitikus, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt a lépést megtehesse, először is szüksége lesz egy hozzá lojális kutatóintézetre.