Elolvadt Svédország legmagasabb pontja

Publikálás dátuma
2019.09.10. 11:17

Fotó: Gavin Hellier/robertharding / AFP
Elvesztette Svédország legmagasabb pontjának címét a Kebnekaise-hegy déli csúcsa, miután gleccserének több mint egyharmada elolvadt az évtizedek óta egyre emelkedő hőmérséklet miatt.
A népszerű turistacélpontnak számító Kebnekaise messze északon fekszik Svédországban és két fő csúcsa van, a délit egy gleccser borítja, amelynek magassága évszakonként változik a jégréteg vastagságának növekedése és csökkenése szerint, az északi viszont jégmentes.
A déli csúcs az 1880-ban megkezdett mérések óta birtokolta az ország legmagasabb pontjának címét, amely azonban idén első ízben átszállt a hegy északi csúcsára. Az elmúlt ötven évben a déli csúcs 24 métert veszített egykori 60 méteres jégsapkájából, ami azt jelenti, hogy jelenleg 2095,6 méter magas, vagyis 1,2 méterrel elmarad a 2096,8 méteres északi csúcstól.
Svédországot szokatlanul forró nyarak sújtották az elmúlt 10 évben és ezen belül is a 2018-as nyár volt az eddigi legmelegebb az országban. Múlt hónapban emléktáblát emeltek Izlandon az első gleccsernek, amely a klímaváltozás miatt olvadt el az országban. Az Okjokull 2014-ben veszítette el gleccser státuszát, azóta a visszahúzódó és olvadó jég már nem tudja betakarni a vulkán csúcsát, amelyen mintegy 700 évig hömpölygött.
Szerző

Megnevezte a „piszkos tizenkettő”-t a Greenpeace

Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:22

Fotó: Greenpeace Magyarország
A globális autóipar üvegházgáz-kibocsátása 2018-ban nagyobb volt, mint az egész Európai Unióé együttvéve – derül ki egy friss Greenpeace-jelentésből. A tanulmány megjelölte a klímát és az egészséget leginkább szennyező 12 autógyártó céget.
A Greenpeace „Klímagyilkos autóipar” című jelentésében a világ 12 vezető autógyártójának az éghajlatunkra gyakorolt hatásáról számol be. A „piszkos tizenkettőből” a hazai Audi gyárat is magáénak tudó Volkswagen-csoport lett a legfőbb klímagyilkos, amelyet a Renault Nissan, a Toyota, a General Motors, majd a Hyundai-Kia csoport követ.
2018-ban a három német autógyártó cég (VW, Daimler, BMW) együttes kibocsátása több volt mint Németország teljes évi kibocsátása. A Volkswagen egymaga pedig több szén-dioxiddal terhelte a klímát, mint Ausztrália. Dacára annak, hogy a klímaválság hatásait már most érezhetőek, az autógyártó cégek tovább növelik az átlagnál is sokkal több szén-dioxidot kibocsátó SUV-ok (utcai terepjárók) gyártását. Európában a ezek piaci aránya a 2008-as 8 százalékról 2018-ra 32 százalékra nőtt, az USA-ban tavaly közel 70 százalék volt a piaci részesedésük.
A környezetvédő szervezet azt várja az üzleti és a politikai élet szereplőitől, hogy viselkedjenek a klímavészhelyzetnek megfelelően: 2028-ig vezessék ki a szennyező belsőégésű motorokat, fejlesszék az elektromos közlekedést és javítsák a közösségi közlekedés minőségét. Benjamin Stephan, a Greenpeace Németország közlekedés- és klímakampányosa szerint „a belsőégésű motoros járművek hatékonyságának növelése és a hibridek terjedése csak ráncfelvarrás a klímavészhelyzet időszakában. Ennél jóval felelősségteljesebb hozzáállást várunk el az autóipartól. Az lenne a feladatuk, hogy lehetőséget adjanak az embereknek a valóban zöldebb, tisztább és klímabarátabb közlekedési eszközök választására.” 
A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljainak eléréséhez, a globális felmelegedés 1.5°C alatt tartásához a Greenpeace szerint többek között arra van szükség, hogy az autógyártó cégek:
  • vezessék ki 2028-ig a dízel, benzines és hagyományos hibrid motorokat;
  • hozzák nyilvánosságra ütemtervüket, amelyben bemutatják, miként állnak át a lehető leghamarabb a kisebb, energiahatékonyabb elektromos járművek gyártására;
  • növeljék az elektromos járművek (EV) kutatás-fejlesztésére fordított összegeket annak érdekében, hogy az akkumulátorok gyártása társadalmi és környezeti szempontból is megfelelő legyen.
Itthon különösen sok a teendő – olvasható a zöld szervezet közleményében, mert megfelelő intézkedések hiányában Magyarország kezd a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott régi, különösen szennyező járművek lerakatává válni. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben, és nőtt az autók átlagéletkora is. Magyarország nem rendelkezik megfelelő tervekkel a közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére sem, pedig ez folyamatosan nő. 
„A közösségi közlekedésben használt szennyező autóbuszokat sürgősen le kell cserélni tiszta, elektromos alternatívákra, amelyek ki tudják váltani az autóforgalmat”

– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője.

Szerző

"Az emberi jogokat még soha semmi nem fenyegette ilyen nagy mértékben"

Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:16

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
A világ környezetének állapota aggasztja a leginkább az ENSZ emberi jogi főbiztosát a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács hétfőn kezdődött, 42. ülésszakán mondott megnyitó beszédének tanúsága szerint.
Michelle Bachelet aggasztónak nevezte, hogy az Egyesült Államokban és Mexikóban még mindig gyűjtőközpontokban tartják a bevándorló gyerekeket, a klímaváltozás olyan súlyosan fenyegeti az egész emberiséget, mint még soha semmi, az izraeli biztonsági erők törvényellenesen okozzák palesztinok megsebesülését vagy halálát, az indiai hatóságok túlzott erővel lépnek fel a kasmíri muszlimok ellen, az orosz rendőrök pedig túlzott erőt alkalmaztak a helyhatósági választások előtt a tüntetőkkel szemben.
A főbiztos arra szólította fel a vállalatokat, hogy jobban vegyék ki részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből, és azt szeretné, ha a környezetvédelmi aktivistáknak tágabb lehetőségeik lennének nézeteik ismertetésére.
"Szó szerint felégetjük a jövőnket. Az emberi jogokat még soha semmi nem fenyegette ilyen nagy mértékben. Ebben a helyzetben egyetlen ország, intézmény, egyetlen meghatározó politikus sem nézheti kívülről az eseményeket"

- jelentette ki.

Megismételte azon aggodalmát, hogy "drasztikusan gyorsul az amazóniai erdőirtás", amivel nyilvánvalóan leginkább Brazíliára utalt, valamint annak elnökére, aki nemzeti szuverenitási kérdésként kezeli a Föld ökoszisztémája szempontjából kulcsfontosságú térségben történő tevékenységet. Bachelet viszont nem utalt arra a beszédben, hogy nemrég személyeskedő bírálat érte Jair Bolsonaro részéről. A brazil elnök a múlt héten dicsérte Augosto Pinochet egykori katonai diktatúráját Chilében, amelynek a szintén chilei Bachelet apja is áldozatul esett.
"Az esőerdőt pusztító tüzeknek valószínűleg katasztrofális hatásuk van az egész emberiségre, de a legrosszabb hatásuk azokra van, akik ott élnek, köztük sok bennszülöttre"

- hangsúlyozta.

Felszólította a brazil, a paraguayi és a bolíviai hatóságokat, hogy gondoskodjanak fenntartható környezetpolitikáról és ennek érvényesítéséről, megelőzendő a tragédiákat.
A latin-amerikai bevándorlókkal kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy "az Egyesült Államok és Mexikó politikájából kifolyólag" emberi jogi szempontból nagyobb veszélynek vannak kitéve. Különösen a gyerekek helyzetét tartja nagyon veszélyesnek.
Bachelet felszólította az orosz hatóságokat is: vizsgálják ki azokat a vádakat, miszerint az orosz rendőrség túlzott erőt alkalmazott a tüntetők ellen a vasárnapi helyhatósági választások előtt.
Aggasztónak nevezte azt is, hogy az indiai hatóságok Kasmírban korlátozzák az internet hozzáférhetőségét és a gyülekezés szabadságát, őrizetbe vesznek helyi politikai vezetőket és aktivistákat, szigorú kijárási tilalmat vezetnek be, és ezzel akadályozzák, hogy a lakosok hozzájussanak az alapvető szolgáltatásokhoz.
Izraellel kapcsolatban, amelynek kormánya rendszeresen az országgal szembeni elfogultsággal vádolja az emberi jogi főbiztost, Bachelet elítélte "a zsidó telepesek erőszakosságát és az izraeli hatóságok mulasztását a palesztinok megvédésében, az erőszakcselekményeket elkövetők felelősségre vonásában". Beszélt azokról a jelentésekről, amelyek szerint az izraeli biztonsági erők tagjai mindenütt a megszállt területeken törvényellenesen okozzák palesztinok sebesülését vagy halálát, és emiatt nem vonják őket felelősségre.
Bachelet kijelentette: minden embernek joga van ahhoz, hogy egészséges környezetben éljen, és mindenkit felelősségre kell vonni azért, ha akadályozza ezt. Példaként említette az afrikai Száhel-övezetet, ahol egyre jobban zsugorodik a művelhető földterület, és emiatt nő a feszültség a földművesek és az állattartók, illetve a különböző etnikumok között. "Ez egy kulcsfontosságú terület, ahol a nemzetközi közösség tud segíteni a válság megelőzésében, és kell is segítenie" - mondta. A főbiztos felszólította a kormányokat, hogy védjék meg a környezetvédelmi aktivistákat, akiket a világnak csaknem minden térségében támadások érnek, de különösen Latin-Amerikában.
Szerző