Előfizetés

Ez lett idén Budapest desszertje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.10. 13:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Bolka Desszert Butik őszibarackos-mandulás süteményét választották idén Budapest desszertjének, amelyet először a 9. Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen lehet megkóstolni péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.
A győztes süteményt készítői olyan édességet képzeltek el, amelyet nem kell "elmagyarázni" a közönségnek. A desszert alapja egy Sacher-típusú piskóta mandulaliszttel, karamellás csokoládéval, a mandulás krém alapja pedig a fehér csokoládé, állagát tekintve "félúton" van a mousse és a főzött krém között. A sütemény belseje kétféle őszibarack kompótból áll: az alsó, bazsalikomos rétegre egy klasszikus állagú és ízvilágút tettek - mondta Háfra Kati, a Bolka Desszert Butik tulajdonosa.
A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség (Csésze) tavaly írta ki először a Budapest desszertje versenyt, amelyet nemcsak a szakma ismert el, hanem hatalmas közönségsikert is aratott - idézte fel a rendezvény keddi budapesti sajtótájékoztatóján Rebrus Csaba, a Csésze elnöke, az Édes Napok társtulajdonosa. A zsűrizéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy a nyertes termék finom legyen, de fontos cél volt, hogy a magyar cukrászati hagyományok ismét az érdeklődés fókuszába kerüljenek - jegyezte meg.
Füleky György, a Csésze alelnöke, az Édes Napok társtulajdonosa hozzátette, hogy a Budapest desszertje verseny aktuális tematikáját mindig az előző győztes határozhatja meg: idén ez a barack és a mandula volt. A zsűrizés vakon zajlott, a bírálók is csak a pontszámok összesítése után ismerték meg a győztest - hangsúlyozta.

Őserdő vagy pálmaolaj – Harc a 60 milliárdos üzlet ellen

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.09.10. 11:05

Fotó: SIA KAMBOU / AFP
Az ellenkezések ellenére a világ pálmaolaj-termelésének 85 százalékát adó Malajzia és Indonézia most olyan törvény bevezetését fontolgatja, amely szerint betiltanák azokat a termékeket, amelyek azzal büszkélkednek, hogy nem használnak pálmaolajat. Malajzia emellett nemzetközi kampányba és lobbizásba kezdett, hogy megvédje fő exportcikkét. Egyes áruházláncok az országban már meg is kezdték a pálmaolajmentes termékek eltávolítását polcaikról.
A pálmaolajat nem lehet egykönnyen kivezetni a piacról, már csak azért sem, mert a termelt mennyiség 70 százalékát az élelmiszeripar használja fel. Helyettesíteni lehetne napraforgó, repce vagy kókuszolajjal, de a pálmaolaj messze a legjobb hozamú, adott területen tízszer annyi termeszthető, mint a fent említettekből. Ha kicserélnénk az élelmiszerekben a pálmaolajat valamilyen más zsiradékra, az árak (legalábbis a gyártónál jelentkező költségek) mindenképpen emelkednének. Bár ettől nem nőne duplájára a margarin vagy a Nutella ára, de a multinacionális élelmiszeripari cégek olyan döbbenetes mennyiségű terméket állítanak elő, hogy összességében a csekély árkülönbség is hatalmas költségmegtakarítást eredményezhet. Márpedig a malajziai pálmaolaj tonnánkénti ára 544 dollár, ehhez képest a szójaolaj 625 dollár, a kókuszolaj 657. Ha nincs reális alternatíva, akkor a fenntartható módon való előállításra kell fókuszálni. E célból alakult a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal, amelyben a csatlakozott termelők vállalták, hogy nem vágnak ki érintetlen esőerdőt az ültetvények számára, biztosítják a vízkészletek védelmét, megakadályozzák az eróziót. A munkásoknak emberi körülményeket biztosítanak, a helyi közösségekkel pedig megegyeznek, ahelyett, hogy erővel elvennék a földjeiket. Ma az RSPO-minősítéssel rendelkező pálmaolaj a világtermelés ötödét adja. Több világcég, például a Nestlé, az Unilever és a Procter & Gamble vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajat fog vásárolni. Ez hatalmas lépés – de még mindig nem elégséges…. A Yorki Egyetem minap megjelentetett kutatása szerint a fenntartható pálmaolajra való áttérés lenne a legjobb a biodiverzitás számára, nem pedig a pálmaolaj teljes elfelejtése, és más olajnövények erőltetése.  Nem mindenki ért ugyanakkor egyet azzal, hogy létezik egyáltalán „fenntartható” pálmaolaj. A kutatók szerint semmi sem indokolja, hogy a termelők fenntarthatónak nevezzék saját működésüket, amikor az erdőirtás mértékében nincs különbség a különféle ültetvények között. Az eredményekről ezt a lesújtó összegzést nyilatkozta Roberto Gatti, a kutatás vezetője az Independentnek: ,,Az olajpálma termesztése minden esetben az eredeti növényzet teljes elpusztítását igényli... Ha a trópusi esőerdő megóvása elsődlegességet élvez a társadalmunkban, akkor (ezeken a területeket) nincs mód a pálmaolaj-termelésre" – írja az index.hu.

Fejbe lőtték az erdővédelmi hatóság egyik emberét Brazíliában

A brazil rendőrség gyilkosság miatt nyomoz annak a tisztségviselőnek az ügyében, aki azon dolgozott, hogy megvédje az őslakosokat azoktól a farmerektől és fakitermelőktől, akik el akarják foglalni a földjeiket a Vale do Javari rezervátum területén. Maxciel Pereira dos Santost kétszer lőtték fejbe Tabatinga városában, amikor egy forgalmas utcán motorozott. Brazíliában 2017-ben 57 környezetvédelmi aktivistát öltek meg.  Bolsonaro elnök hivatalba lépése óta az esőerdők védelméért felelős hatóság költségvetését 25 százalékkal vágták meg, az erdőtüzek megelőzésére pedig 23 százalékkal költenek kevesebbet. Ezzel egy időben a kiszabott környezetvédelmi bírságok száma 29 százalékkal csökkent, az összegük pedig 43 százalékkal esett vissza. BBC  

Minden 40. másodpercben megöli magát valaki a világon

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:21

Fotó: Pixabay
Évente több ember hal meg öngyilkosság miatt, mint háborúban - derült ki az Egészségügyi Világszervezet hétfőn közzétett jelentéséből. A WHO szerint szigorítani kellene a rovarirtókhoz való hozzáférést.
A WHO szerint az öngyilkosság "globális egészségügyi kérdés", amely minden korcsoportot, nemet és régiót érint. A mutatók szerint az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok a 15 és 29 éves kor közötti fiatalok körében a közlekedési balesetek után. A 15-19 éves lányoknál ez a második vezető halálok a terhességi komplikációkat követően, a kamasz fiúk esetében pedig az öngyilkosság a harmadik leggyakoribb halálok a közlekedési baleseti sérülések és az erőszak után.
A Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 
évente csaknem 800 ezer ember vet véget önkezével az életének világszerte, több mint ahányan malária, mellrák, háború vagy emberölés áldozatai lesznek.

Globálisan 9,8 százalékkal esett vissza az öngyilkosságok aránya 2010 és 2016 között, ugyanakkor a csökkenő tendencia nem minden régióban figyelhető meg. Az amerikai kontinens WHO által vizsgált területein például 6 százalékkal nőttek az arányok a vizsgált időszakban.
A jelentésből az is kiderült, hogy a gazdag országokban csaknem háromszor annyi férfi hal meg öngyilkosság miatt, mint nő, míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban az arányok jóval hasonlóbbak.
"Az öngyilkosságok megelőzhetők, ezért minden országot arra buzdítunk, hogy építsen bele az öngyilkosságok megelőzését célzó tevékenységeket a közegészségügyi és oktatási rendszerébe"

- hangsúlyozta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.

 A világszervezet szerint a rovarirtókhoz való hozzáférés szigorítása az egyik leghatékonyabb módja az öngyilkosságok visszaszorításának. A WHO Srí Lankán végzett tanulmányokat idézve mutatott rá, hogy a rovarirtók betiltása nyomán 70 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma a szigetországban, amivel a becslések szerint 93 ezer emberéletet óvtak meg 1995 és 2015 között.