Boris Johnson eddig 0-6-ra áll a parlamenti szavazásokon

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:32

Fotó: RUI VIEIRA / AFP
Kedd hajnalban ért véget a londoni alsóház hétfői ülése, amely az utolsó volt a miniszterelnök kezdeményezésére elrendelt, szokatlanul hosszú őszi ülésszak-felfüggesztés előtt.
John Bercow házelnök visszavonulásával különösen színes fejezet zárult le a brit parlament történetében.  Nincs az a szappanopera, amely hasonló feszültséget lenne képes kelteni és fenntartani, mint ami tapasztalható volt a Westminster körül azóta, hogy Theresa May, majd Boris Johnson kormányfő a Brexit-saga pozitív kimenetelét igyekezett megoldani, egyelőre sikertelenül. A hétfői ülés minden felsőfokú jelzőre rászolgált, a hajnali órákig a hírcsatornák képernyőjéhez szögezve a brit politikai élet megbabonázott követőit. Az ülés hatalmas meglepetéssel kezdődött. John Bercow házelnök kért szót, és könnyekkel küszködve bejelentette, hogy a következő választáson már nem indul, október 31-i hatállyal lemond hivataláról. Döntését részben családi okokkal, feleségének és gyermekeinek tett korábbi ígérete teljesítésével, részben azzal indokolta, hogy így a Ház olyan elnökkel tudja őt pótolni, akit a képviselők jól ismernek. Az időzítés felháborította az alsóház euroszkeptikus tagjait, mert a jelenlegi parlamentben a 2016-os népszavazáson a „maradásra” szavazottak vannak többségben, így az új „speaker” is várhatóan az ő soraikból érkezik. Az alsóház összetétele alaposan meg fog változni a következő ciklusra. A konzervatív padsorok részéről megmutatkozott kezdeti fagyos fogadtatás után Michael Gove, az alku nélküli kilépés előkészítéséért felelős miniszter, továbbá Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére, valamint számos más elérzékenyült képviselő fejezte ki elismerését a magát a „mezei honatyák védelmezőjének” tekintő John Bercow kilencéves szolgálata iránt.  A mostani ülésfelfüggesztésig egyébként Boris Johnson miniszterelnök 6-0-ra maradt alul a parlamenti szavazásokon. Legutóbbi két vereségét hétfő este és kedd hajnalban szenvedte el. Kormánya előbb 311-302 szavazataránnyal vesztett a Dominic Grieve volt legfőbb ügyész által előterjesztett törvényjavaslat ügyében. A konzervatív frakcióból múlt héten kiakolbólított, immár független politikus győzelmével elérte, hogy a kormánynak minden olyan titkos és bizalmas dokumentumot, köztük hivatalos leveleket, e-maileket, sms-eket, a közösségi hálón keresztül küldött magánüzeneteket nyilvánosságra kell hoznia, amelyek a parlament felfüggesztésének és a megállapodás nélküli Brexitnek az előkészítésére vonatkoznak. Különösen izgalmasnak ígérkeznek a kormányfő stratégiai főtanácsadója, Dominic Cummings és jogi orákuluma, Nikki da Costa üzenetei. A szavazás után egy kormányszóvivő „aránytalannak és minden korábbi precedenst nélkülözőnek” nevezte a hatalmas mennyiségű levelezés közzétételének kényszerét.  Johnson másik veresége abban állt, hogy – miként az várható volt – a példátlanul szorosra zárt ellenzék második nekifutásra sem tette lehetővé, hogy a miniszterelnök  október 15-én, közvetlenül az EU-csúcs előtt rendkívüli parlamenti választást tarthasson. A mindössze július 24-e óta hatalmon lévő kormányfővel szembeni bizalmatlanságot jelzi, hogy a képviselők attól tartanak, Johnson kicselezi őket, és keresztülviszi a megegyezés nélküli Brexitet. A tory vezetőnek kétharmados többségre, 434 szavazatra lett volna szüksége az idő előtti voksolás kiírásához. Tömeges tartózkodás mellett csak 293 támogatást és 46 elutasítást kapott, így az általános választás, mely elvben megoldhatná a parlamenti patthelyzetet, legkorábban november második felében valósulhat meg, hiszen a kampányra legalább huszonöt munkanapot kell biztosítani, és a halasztás miatt a következő ülés csak október 14-én lesz. A rendkívül haragos Johnson „arcátlannak” nevezte az ellenzéket, amely „halasztani próbálja a Brexitet, és miközben képtelen megmutatni az előre vezető utat, megtagadja a brit emberektől a véleménynyilvánítás jogát”. Jeremy Corbyn kedden felszólalt a Szakszervezetek Tanácsának brightoni konferenciáján, ahol elmondta, nem engedi, hogy a választás a Johnson által diktált feltételek közepette valósuljon meg, de ettől függetlenül a párt is támogatja az előrehozott voksolást. A Labour választási programja tartalmazni fogja a második népszavazás kiírását, amelyen mind a kilépésre, mind a maradásra lehet majd szavazni. 

A távozó John Bercow

 Az 56 éves politikus közel egy évtizedet töltött a házelnök pozíciójában, és annak láthatólag minden percét élvezte, különösen a hivatallal járó pompát és felhajtást, a westminsteri palotában kialakított rezidencia pazar eleganciáját, és az olyan privilégiumokat, mint a wimbledoni tenisztorna dísztribünjére szóló meghívást. Buckingham konzervatív képviselője, aki ellen hagyományosan nem indítottak ellenfelet a pártok, az idők során egyre közelebb került a Munkáspárthoz, egyre több haragost szerezve a toryk között. Pozitívumai közé tartozik modernizáló, a Házat a XXI. századhoz felzárkóztató szellemisége, a szabályok elmélyült ismerete és rugalmas alkalmazása. Beszédstílusa a semleges szemlélő számára lenyűgöző, az érintettek szemszögéből gyakran gúnyos, lenéző, sőt kifejezetten sértő volt, munkatársait állítólag terrorizálta. 

Kibertámadás érte az Osztrák Néppártot, még hamis adatokat is betápláltak a rendszerbe

Publikálás dátuma
2019.09.10. 15:46

Fotó: ROBERT JAEGER / AFP
A hackerek kampányterveket, emaileket, a konkurensekről készült jelentéseket, interjúkat töltöttek le.
Egyelőre ismeretlen hackerek behatoltak az Osztrák Néppárt (ÖVP) informatikai rendszerébe, és ott öt héten át ügyködtek – az őszi választásokhoz kötődő kampányterveket, emaileket, a konkurensekről készült jelentéseket, interjúkat töltöttek le, de a könyvelés, a befolyt támogatási összegek sorsa iránt is érdeklődtek. A hírt Sebastian Kurz pártelnök jelentette be. A múlt héten leplezték le a behatolást a szakemberek. A hackerek 1300 gigabit adatot töltöttek le, és ezen felül hamis adatokat, téves információkat is betápláltak a rendszerbe. A behatolás akkor tűnt fel, amikor eljutott a médiához az ÖVP titkolt információja, miszerint Ausztria egyik leggazdagabb embere, Hertie Horten összesen egymillió euróval támogatta a pártot. Még az is kitudódott, hogy a milliomosnő 49 ezer eurós részösszegekben utalta át a pénzt, azaz olyan összeghatárral, amellyel még nem kell bejelentést tenni az ajándékról a számvevőszéknek. Az ÖVP két profi céget bízott meg a behatolók kilétének a felderítésével.

Változik Róma hangneme

Publikálás dátuma
2019.09.10. 14:50

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Conte arról is beszélt, hogy új politikai és szociális paktum született, ez jelenti a kormány reformjainak alapját.
A szenátusban kért támogatást a kormány programjához Giuseppe Conte. A kormányfő megismételte a képviselőházban előző nap ismertetett kormányprogramot, arról beszélt, hogy új politikai és szociális paktum született, ez jelenti a kormány reformjainak alapját. Ismét utalt arra, hogy változik a kormány eddigi hangneme. Az olasz miniszterelnök simán vette az első parlamenti akadályt, hétfőn ugyanis a képviselőházban az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) alkotta kabinetet 343 honatya támogatta, 263-an nyomták meg a nem gombot, három képviselő (mindannyian a dél-tiroli, német ajkú kisebbségi párt, az SVP tagjai) pedig tartózkodott. Nicola Zingaretti, a PD elnöke megjegyezte, megtették az első lépést Olaszország megváltoztatásáért. A szavazás idején a két szélsőjobboldali ellenzéki párt, a Matteo Salvini volt belügyminiszter által fémjelzett Liga és az Olasz Testvériség (FdI) hívei a parlament előtt tüntettek, mert szerintük a kormány nem a választók akaratát képviseli. A mindennapi munkában csekély lelkesedéssel résztvevő Salvini akkor nem a parlamentben ült, hanem a tüntetőkkel készített szelfiket, s harciasan támadta Conte második kabinetjét. Hangzatosan megjegyezte, hogy Conténak hagyja a kormányfői bársonyszéket, ő maga inkább „megőrzi a méltóságát”. (Salvini kedden a szenátust már megtisztelte jelenlétével.) A két kormánypárt közötti megállapodás a választási rendszer reformjára is kiterjed. Ugyan a kormány programja közvetlenül nem rendelkezik erről, de az elvi megegyezésben szó van arról, hogy az ország teljesen visszaáll az arányos választási rendszerre, tehát a mandátumokat arányosan osztják el a pártokra leadott szavazatok arányában. Várhatóan négy százalékra viszik le a parlamenti küszöböt. Ez jelenleg két pártot érinthetne. Egyrészt az egyértelműen uniópárti Több Európát (+Eu) nevű politikai erőt, amely egyes felmérések szerint elérné ezt a küszöböt, másrészt az olasz Balpártot, amelyik ennek közelében van, bár egyik iroda sem látja négy százalékon.