Elpusztult a Veszprémi Állatkert legifjabb lakója

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:33

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Nem tudták megmenteni a Veszprémi Állatkert zsiráfborjának életét, halálának okára a boncolás ad választ.
„Van, akinek az a sorsa, hogy örökké a szívünkben maradjon, még ha távozik is az életünkből. Legifjabb lakónk már csak szívünkben él tovább”

– áll a Veszprémi Állatkert Facebook-posztjában.

Mint írják, a Veszprémi Állatkert legfiatalabb lakója „már odafentről, az angyalok mellől figyel bennünket.” Az állatorvosok nem tudták megmenteni a zsiráfborjút, halálának pontos okát a boncolás deríti ki.
A kis Rothschild-zsiráf még nem volt egy hónapos, augusztus közepén, nehezen, de egészségesen született. Az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítettek az anyaállatnak.
Szerző

1800 milliárd dollárba kerülne ellenállóbbá tenni a Földet

Publikálás dátuma
2019.09.10. 14:25

Fotó: Shutterstock
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja.
A Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Krisztalina Georgieva, a Világbank igazgatója által vezetett globális bizottság szerint a gazdagabb országoknak erkölcsi kötelességük befektetni olyan adaptációs intézkedésekbe, amelyek az egész világ javát szolgálják, ugyanis az éghajlatváltozás hatásaival leginkább küzdő országok „a felelősek a legkevésbé a problémákért” – mutatott rá a jelentés
A testület szerint a következő tíz évben olyan előrejelző rendszereket kellene kiépíteni – elsősorban a szigetek lakói és a part menti közösségek számára –, amelyek jó előre figyelmeztetnek a viharokra, az erős tengerjárásra és egyéb szélsőséges időjárási viszonyokra. Egy egyszerű mobiltelefon-alkalmazás például segíthetné a csendes-óceáni Cook-szigetek halászait abban, hogy a tenger változásaihoz igazítva alakítsák terveiket. Az infrastruktúra tekintetében az éghajlat változásaihoz igazított utak, épületek és hidak építésére lenne szükség. Egy New York-i projektben például fehérre festik a háztetőket, ami hatékony hővisszaverő stratégia az épületek és egész városnegyedek lehűtésére.
A javasolt stratégiák között szerepel a száraz talaj mezőgazdasági termelésének fejlesztése, a szárazságnak jobban ellenálló haszonnövényekre való áttérés elősegítése. A mangroveerdők nagyjából 18 millió ember számára jelentenek védelmet a part menti áradásokkal szemben, ám a beruházások miatt kivágják a fákat. Ezeknek az erdőterületeknek a helyreállítása segíthetne megóvni a sebezhető közösségeket a viharoktól és javíthatná a helyi halgazdálkodást. A jelentés szerint a vízkészletek védelme ugyancsak kulcsfontosságú feladat az éghajlat változásakor.
A felsorolt stratégiák nem csupán megakadályoznák a jövőbeli veszteségeket, hanem olyan gazdasági, társadalmi és környezeti haszonnal járnának, amelyek együttes értéke több mint 7 ezer milliárd dollár lenne.
Szerző

Elolvadt Svédország legmagasabb pontja

Publikálás dátuma
2019.09.10. 11:17

Fotó: Gavin Hellier/robertharding / AFP
Elvesztette Svédország legmagasabb pontjának címét a Kebnekaise-hegy déli csúcsa, miután gleccserének több mint egyharmada elolvadt az évtizedek óta egyre emelkedő hőmérséklet miatt.
A népszerű turistacélpontnak számító Kebnekaise messze északon fekszik Svédországban és két fő csúcsa van, a délit egy gleccser borítja, amelynek magassága évszakonként változik a jégréteg vastagságának növekedése és csökkenése szerint, az északi viszont jégmentes.
A déli csúcs az 1880-ban megkezdett mérések óta birtokolta az ország legmagasabb pontjának címét, amely azonban idén első ízben átszállt a hegy északi csúcsára. Az elmúlt ötven évben a déli csúcs 24 métert veszített egykori 60 méteres jégsapkájából, ami azt jelenti, hogy jelenleg 2095,6 méter magas, vagyis 1,2 méterrel elmarad a 2096,8 méteres északi csúcstól.
Svédországot szokatlanul forró nyarak sújtották az elmúlt 10 évben és ezen belül is a 2018-as nyár volt az eddigi legmelegebb az országban. Múlt hónapban emléktáblát emeltek Izlandon az első gleccsernek, amely a klímaváltozás miatt olvadt el az országban. Az Okjokull 2014-ben veszítette el gleccser státuszát, azóta a visszahúzódó és olvadó jég már nem tudja betakarni a vulkán csúcsát, amelyen mintegy 700 évig hömpölygött.
Szerző