Egy új tanulmány szerint ha emelkedik a hőmérséklet, a dízelautók több káros anyagot bocsátanak ki

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:54
A Montparnasse-ról 2016. december 5-én készített kép a Párizsra néző kilátást mutatja a szmogban / Képünk illusztráció
Fotó: THOMAS SAMSON / AFP or licensors
Amikor Párizsban 30 Celsius fok fölé emelkedett a hőmérséklet, akkor 20-30 százalékkal nőtt a gázolaj-üzemű gépjárművek károsanyag-kibocsátása.
Egy új tanulmány megállapította, hogy a dízelgépjárművek - az újabb modellek esetén is - károsanyag-kibocsátása a melegebb napokon az átlaghoz képest növekszik – írja a Guardian. Ez a lap szerint olyan kérdéseket vet fel, amelyek érintik a légszennyezettségtől szenvedő városok és az éghajlatváltozás kérdését. A Párizsban végzett kutatások ugyanis azt mutatták, hogy
a dízelautók nitrogén-oxid-kibocsátása 20 százalékról 30 százalékra nő, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius fokot.

De a vizsgálat arra is rámutatott, hogy általában véve a különböző járművek károsanyag-kibocsátása sok esetben magasabb volt, mint amit a gyártók a laboratóriumi vizsgálatok után bejelentettek. A lap megemlíti, hogy a 2015-ös dízel-botrányban a Volkswagen autói negyvenszer annyi nitrogén-oxidot bocsátottak ki, mint amennyit a gyártó bevallott. Sőt, kiderült, hogy a motorkerékpárok - amelyeket gyakran alternatívának tekintenek a négykerekű járművekkel szemben - bizonyos szennyezőanyagainak légtérbe jutása „jelentősen meghaladja” a benzin- és a dízelüzemű autók átlagát. A kutatásban több mint 180 ezer jármű károsanyag-kibocsátását mérték a francia főváros utcáin, 2018 nyarán, három héten át. Figyelemreméltó, hogy
nem a város legforgalmasabb útjairól származnak az eredmények.

A minta buszokat, motorkerékpárokat, mopedeket és tehergépjárműveket is tartalmazott.
Szerző

Elpusztult a Veszprémi Állatkert legifjabb lakója

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:33

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Nem tudták megmenteni a Veszprémi Állatkert zsiráfborjának életét, halálának okára a boncolás ad választ.
„Van, akinek az a sorsa, hogy örökké a szívünkben maradjon, még ha távozik is az életünkből. Legifjabb lakónk már csak szívünkben él tovább”

– áll a Veszprémi Állatkert Facebook-posztjában.

Mint írják, a Veszprémi Állatkert legfiatalabb lakója „már odafentről, az angyalok mellől figyel bennünket.” Az állatorvosok nem tudták megmenteni a zsiráfborjút, halálának pontos okát a boncolás deríti ki.
A kis Rothschild-zsiráf még nem volt egy hónapos, augusztus közepén, nehezen, de egészségesen született. Az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítettek az anyaállatnak.
Szerző

1800 milliárd dollárba kerülne ellenállóbbá tenni a Földet

Publikálás dátuma
2019.09.10. 14:25

Fotó: Shutterstock
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja.
A Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Krisztalina Georgieva, a Világbank igazgatója által vezetett globális bizottság szerint a gazdagabb országoknak erkölcsi kötelességük befektetni olyan adaptációs intézkedésekbe, amelyek az egész világ javát szolgálják, ugyanis az éghajlatváltozás hatásaival leginkább küzdő országok „a felelősek a legkevésbé a problémákért” – mutatott rá a jelentés
A testület szerint a következő tíz évben olyan előrejelző rendszereket kellene kiépíteni – elsősorban a szigetek lakói és a part menti közösségek számára –, amelyek jó előre figyelmeztetnek a viharokra, az erős tengerjárásra és egyéb szélsőséges időjárási viszonyokra. Egy egyszerű mobiltelefon-alkalmazás például segíthetné a csendes-óceáni Cook-szigetek halászait abban, hogy a tenger változásaihoz igazítva alakítsák terveiket. Az infrastruktúra tekintetében az éghajlat változásaihoz igazított utak, épületek és hidak építésére lenne szükség. Egy New York-i projektben például fehérre festik a háztetőket, ami hatékony hővisszaverő stratégia az épületek és egész városnegyedek lehűtésére.
A javasolt stratégiák között szerepel a száraz talaj mezőgazdasági termelésének fejlesztése, a szárazságnak jobban ellenálló haszonnövényekre való áttérés elősegítése. A mangroveerdők nagyjából 18 millió ember számára jelentenek védelmet a part menti áradásokkal szemben, ám a beruházások miatt kivágják a fákat. Ezeknek az erdőterületeknek a helyreállítása segíthetne megóvni a sebezhető közösségeket a viharoktól és javíthatná a helyi halgazdálkodást. A jelentés szerint a vízkészletek védelme ugyancsak kulcsfontosságú feladat az éghajlat változásakor.
A felsorolt stratégiák nem csupán megakadályoznák a jövőbeli veszteségeket, hanem olyan gazdasági, társadalmi és környezeti haszonnal járnának, amelyek együttes értéke több mint 7 ezer milliárd dollár lenne.
Szerző