„Ha megint bukunk, elfelejthetjük a szavazóinkat”

Publikálás dátuma
2019.09.10. 17:57

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az októberi voksolás tétjéről beszélt Karácsony Gergely, Nemény András, Tóth József és Pikó András.
– Az összes választási kampányban minden politikus elmondja, hogy az adott voksolás a legfontosabb. Néha ez valóban így van, például most – jelentette ki Karácsony Gergely az ellenzék főpolgármester-jelöltje a Pénzügykutató Zrt. keddi konferenciáján. Nem csak Karácsony, Tóth József angyalföldi polgármester, Nemény András szombathelyi és Pikó András józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt is az októberi voksolás tétjét emelte ki. Pikó úgy vélte, bár a politikusokon kívül az elemzők is azt hangoztatják, hogy ez most tényleg az utolsó esély és történelmi felelősség az ellenzéknek, ő a két és fél hónapos kampányolása során azt érzékelte, a választók ezt nem igazán érzik át. – Ezt én is tapasztalom, de szerintem napokon belül változik a helyzet – jelezte Karácsony Gergely. Zugló polgármestere szerint egyébként most – bár hiába fontosak –, nem az önkormányzati ügyek adják a voksolás tétjét, hanem maga az önkormányzatiság. Nemény András felelevenítette, hogy Szombathely volt az első olyan helyszín, ahol az ellenzék bejelentette közös indulását. Ezután egyébként többségbe is kerültek fideszes belharcok miatt a közgyűlésben és Nemény szerint bebizonyították: lehet jól vezetni egy várost ellenzékből. A szocialista politikus szerint épp ezért van hitelük, a tét pedig óriási. – Több korábbi szavazónk azt mondta, most utoljára ránk voksolnak, de ha megint bukunk, akkor elfelejthetjük őket. Tóth József, a XIII. kerületet 1994 óta vezető polgármester meglátása szerint a mostani voksolás tétje az, hogy az önkormányzatiság a fideszes kétharmad áldozata lesz-e. – Jelentős felfogásbeli különbség van az önkormányzatok kapcsán a mostani és a 2010 előtti kormányok között. Kilenc évvel ezelőttig, ha orr-befogva is, de az önkormányzatokhoz telepítették a feladatokat a kabinetek. 2010-től viszont az önkormányzatokat az állam kiszolgálóinak tekintik – vont mérleget a veterán polgármester. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke, Surányi György a konferencia másik blokkjában a gazdasági helyzetről beszélt. A szakember véleménye szerint minél közelebbről nézzük a magyar gazdaságot, annál több kérdőjelet találunk. – Idén a tavalyihoz hasonló, öt százalékhoz lehet közel a GDP-bővülés üteme, így a magyar fejlettség elérheti az uniós átlag 72 százalékát – jelentette ki Surányi. Az MNB volt elnöke ugyanakkor hozzátette: a látszólag gyors tempó ellenére a régiónk többi országa elhúzott mellettünk. 
Szerző

Legyőzte az államot a bábonymegyeri gazda

Publikálás dátuma
2019.09.10. 17:20
Az ítélet bebizonyította, nem szabad feladni a harcot, bármilyen hatalmassággal is kell szembenéznie az embernek – könnyebbült meg Paksi István
Fotó: Népszava
Pert nyert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellen az a somogyi gazdálkodó, akitől elvették földjét, majd gyorsan tovább is adták.
– Előbb-utóbb kiderül az igazság – sírta el magát Paksi István, amikor kedd kora délután kilépett a Kaposvári Törvényszék első emeleti tárgyalójából. A 61 éves bábonymegyeri gazda, akinek a pereskedésre ráment a családja, az egészsége és minden vagyona hosszú évek után nyugodhatott meg végre: a másodfokú bíróság jogerősen kimondta, hogy jogellenesen vette el tőle és társaitól földjüket az állam, amely aztán tovább is adta azt a Földet a gazdáknak program keretében több mint tízmillió forintért. Paksi István és tíz társa 1993 óta műveltek Bábonymegyer szomszédságában, a somi határban egy nyolchektáros területet, melyet annak idején a Pélpusztai Állami Gazdaság privatizációjánál kaptak meg. A kárpótlási törvény szerint bizonyos idő elteltével minden dolgozó jogosult lett egy meghatározott nagyságú területre a gazdaságból, a bábonyiaknak fejenként 20 aranykoronányi földet ajánlottak fel. Annak idején fel is mérték a területet, s a helyi gazdák annak tudatában művelték két évtizeden át birtokaikat, hogy az állami gazdaság bejegyeztette a földeket a nevükre. Ezért is döbbentek meg, amikor majd húsz év után az állam nevében felszólították őket arra, hogy hagyjanak fel a munkával, a terület ugyanis az államé. Ekkor derült ki, hogy tulajdonjogukat nem jegyezték be a földhivatalban. A gazdák persze próbáltak ragaszkodni jogos jussukhoz, különféle hivataloknál igyekeztek bizonyítani igazukat, ám elvesztek a bürokrácia útvesztőiben. Az igazi sokkot azonban a Földet a gazdáknak program jelentette, ugyanis az állami földek elárverezésekor kiderült, a sajátjuknak hitt területet is licitre bocsátja a Nemzeti Földalapkezelő. A tizenegy tulajdonos jelezte ugyan, hogy a kérdéses terület tulajdonjoga nem egyértelmű, s kérték, vegyék ki az árverésből, ám senki sem foglalkozott velük. Ezért előbb a földlicit első napján egy IFA-platónyi trágyát borítottak a kaposvári kormányhivatal licitre kijelölt épülete elé figyelemfelkeltésül, majd demonstrációt hirdettek meg az aktuális terület eladásának napjára, s felhívták az árverési bizottság, illetve a licitre várók figyelmét arra: a birtok az övék, így az államnak nincs joga azt eladni. Ennek ellenére egy helybéli gazda több mint tízmillió forintért megvette a területet.
A földjükért harcoló gazdák 2015-ben trágyát borítottak a kaposvári kormányhivatal licitre kijelölt épülete elé
Fotó: Népszava
Paksi István azonban nem nyugodott be a megváltozhatatlannak tűnőbe, s pert indított az állam ellen. A többieknek nem volt pénze az eljárásra, a bábonyi férfi is csak azért tudta elindítani a jogi folyamatot, mert olyan rossz anyagi helyzetben volt, hogy illetékmentességet élvezett. A siófoki bíróság 2017 nyarán első fokon neki adott igazat, megállapította, hogy a kérdéses területhez jogszerűen jutott hozzá, s ez önhibáján kívül nem került a nevére. Másodfokon a Kaposvári Törvényszék viszont megváltoztatta a verdiktet, s az állam tulajdonjogát ismerte el. Ellentétes ítélet miatt az ügy a Kúria elé került, ahol végül új másodfokú eljárást rendeltek el: a legfőbb bírói plénum szerint ugyanis a kárpótlási törvényből eredő jog felülírja a hatósági határozatot, vagyis azt, hogy a gazdáknak hitelt érdemlően, papírokkal kell igazolniuk, megkapták a területet. Azaz az számít, hogy Paksi István jogszerűen kapott földet, nem pedig az, hogy azt nem vezették át a nevére a földhivatalban. A Kúria ennek bizonyítását várta az új másodfokú eljárástól. Az új procedúra során a bábonyi gazda tanúkkal tudta igazolni, hogyan kapták meg annak idején a területet: mindenki ugyanazt állította a folyamatról. A tanúk azt is pontosan megmutatták a birtoktérképen, ki, hol kapott földet. A bíróság pedig elfogadta bizonyítékként egybehangzó állításukat, s az elsőfokú verdikttel megegyezően kimondta: a közel egyhektáros birtok Paksi István tulajdona. Egyúttal elutasította a területet az árverésen megvásárló gazda érvelését, amely szerint ő jóhiszeműen vette meg a nyolc hektárt, ugyanis nem tudott róla, hogy az jogvita tárgya. A grémium szerint ugyanis legkésőbb az árverés előtti demonstráción biztosan megtudta: valami nincs rendben a birtok körül. Paksi István tehát visszakapta a földjét, s győzelme hallatán a többi gazda is bejelentette, szintén eljárást indítanak az állam ellen, hogy visszakapják földjüket. A keddi ítélet alapján jó eséllyel indulnak, azaz az új tulajdonos vélhetően belátható időn belül búcsút mondhat szerzeményének. És perelheti majd ő is az államot a kártalanításért. – A mai ítélet bebizonyította, nem szabad feladni a harcot, bármilyen hatalmassággal is kell szembenéznie az embernek – jegyezte meg Paksi István. – Annak idején a földalapkezelőnél azt mondták, pereljek csak, nincs az a bíróság, ami nekem ítél az ügyben. Hát tessék, van olyan még bíróság! És van még igazság!
Szerző

Orbán szeretné, ha Ausztria segítene megvédeni Európát a bevándorlóktól

Publikálás dátuma
2019.09.10. 17:03
Orbán Viktor és Norbert Hofer
Fotó: Orbán Viktor / Facebook
És abban is bízik, hogy a szomszédos ország nemet mond a politikai iszlámra.
Magyarország érdekelt abban, hogy Ausztria ezután is határozottan utasítsa el a terrorizmus minden formáját, továbbra is mondjon nemet a politikai iszlámra, és segítsen megvédeni Európát a migránsoktól – mondta Orbán Viktor az MTI szerint, miután a hivatalában fogadta Norbert Hofert, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét. A miniszterelnök hozzátette, reméli, Ausztriának stabil és erős kormánya lesz a szeptember végi előrehozott parlamenti választás után. Ausztriát stratégiai, történelmi partnernek nevezte, és kiemelte, hogy Magyarország érdekelt Ausztria sikerében. Norbert Hofer azt mondta, bízik a választási sikerben, és reméli, a választás után kormányzati szinten is folytatódhat az eddigi gyümölcsöző együttműködés Magyarországgal. Az FPÖ elnöke is nagyon fontosnak nevezte a politikai iszlám elleni védekezést – írja az MTI. 
Szerző