– Az összes választási kampányban minden politikus elmondja, hogy az adott voksolás a legfontosabb. Néha ez valóban így van, például most – jelentette ki Karácsony Gergely az ellenzék főpolgármester-jelöltje a Pénzügykutató Zrt. keddi konferenciáján. Nem csak Karácsony, Tóth József angyalföldi polgármester, Nemény András szombathelyi és Pikó András józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt is az októberi voksolás tétjét emelte ki. Pikó úgy vélte, bár a politikusokon kívül az elemzők is azt hangoztatják, hogy ez most tényleg az utolsó esély és történelmi felelősség az ellenzéknek, ő a két és fél hónapos kampányolása során azt érzékelte, a választók ezt nem igazán érzik át. – Ezt én is tapasztalom, de szerintem napokon belül változik a helyzet – jelezte Karácsony Gergely. Zugló polgármestere szerint egyébként most – bár hiába fontosak –, nem az önkormányzati ügyek adják a voksolás tétjét, hanem maga az önkormányzatiság.
Nemény András felelevenítette, hogy Szombathely volt az első olyan helyszín, ahol az ellenzék bejelentette közös indulását. Ezután egyébként többségbe is kerültek fideszes belharcok miatt a közgyűlésben és Nemény szerint bebizonyították: lehet jól vezetni egy várost ellenzékből. A szocialista politikus szerint épp ezért van hitelük, a tét pedig óriási. – Több korábbi szavazónk azt mondta, most utoljára ránk voksolnak, de ha megint bukunk, akkor elfelejthetjük őket.
Tóth József, a XIII. kerületet 1994 óta vezető polgármester meglátása szerint a mostani voksolás tétje az, hogy az önkormányzatiság a fideszes kétharmad áldozata lesz-e. – Jelentős felfogásbeli különbség van az önkormányzatok kapcsán a mostani és a 2010 előtti kormányok között. Kilenc évvel ezelőttig, ha orr-befogva is, de az önkormányzatokhoz telepítették a feladatokat a kabinetek. 2010-től viszont az önkormányzatokat az állam kiszolgálóinak tekintik – vont mérleget a veterán polgármester.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke, Surányi György a konferencia másik blokkjában a gazdasági helyzetről beszélt. A szakember véleménye szerint minél közelebbről nézzük a magyar gazdaságot, annál több kérdőjelet találunk. – Idén a tavalyihoz hasonló, öt százalékhoz lehet közel a GDP-bővülés üteme, így a magyar fejlettség elérheti az uniós átlag 72 százalékát – jelentette ki Surányi. Az MNB volt elnöke ugyanakkor hozzátette: a látszólag gyors tempó ellenére a régiónk többi országa elhúzott mellettünk.