Egy füst alatt tüntették ki az MTVA-t, az MTI-t, a Hír TV-t és a Mediaworksöt a parlamentben

Publikálás dátuma
2019.09.10. 18:55
Bartal Tímea, az M1 határon túli tudósítója átveszi az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíját Latorcai Jánostól, az Országgyűlés alelnökétől
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Pályáztak az Érték és Minőség Nagydíjra, meg is kapták.
Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíjat kapott
  • az MTVA határon túli tudósítói hálózatának alkotógárdája,
  • az MTI hírszolgáltatásának alkotógárdája,
  • a Hír TV alkotógárdája
  • és a MédiaWorks vidéki napilapjainak központi szerkesztősége
- írja az MTI. A parlamentben megtartott keddi átadóünnepségen ott volt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke, Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj alapítója.
Ráthy Sándor, az MTI vezető szerkesztője vette át az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációért Nívódíját
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A pályázati rendszerben kiosztott elismerések sora - amelyek mindegyike a nagydíj egy-egy mellékdíja, csak nívódíjnak hívják őket - böngészésért kiállt, hát böngésszenek, a Kommunikációért Nívódíjon felül az alábbiakat osztották ki: - Vállalkozási Nívódíj a Deka Union Kft-nek. - Életmű Díj (poszthumusz) Lődi Lászlóné lakkfesték ipari szakmérnöknek, a Poli-Farbe Kft. szaktanácsadójának. - Energiahatékonyságért és Környezetvédelemért Nívódíj a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-nek. - Innovációért Nívódíj a Szatmári Konzervgyár Kft-nek. - Innovációs Vezető Nívódíj Mészáros Antalnak, a CSOMIÉP Kft. ügyvezető igazgatójának. - Digitalizációért Nívódíj az Oktatási Hivatalnak. - Az Év Felfedezettje a Mag-Log Transport Kft. lett. - Kárpát Hazáért Nívódíj a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának és Simó Klárának, a Transilvanum Alapítvány elnökének. - Kárpát Hazáért Életmű Díj Végh László szociológusnak, politológusnak, a somorjai Bibliotheca Hungarica könyvtár létrehozójának. A pályázat kiemelt támogatója a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága, külhoni támogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt.
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 19:00

„Ha megint bukunk, elfelejthetjük a szavazóinkat”

Publikálás dátuma
2019.09.10. 17:57

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az októberi voksolás tétjéről beszélt Karácsony Gergely, Nemény András, Tóth József és Pikó András.
– Az összes választási kampányban minden politikus elmondja, hogy az adott voksolás a legfontosabb. Néha ez valóban így van, például most – jelentette ki Karácsony Gergely az ellenzék főpolgármester-jelöltje a Pénzügykutató Zrt. keddi konferenciáján. Nem csak Karácsony, Tóth József angyalföldi polgármester, Nemény András szombathelyi és Pikó András józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt is az októberi voksolás tétjét emelte ki. Pikó úgy vélte, bár a politikusokon kívül az elemzők is azt hangoztatják, hogy ez most tényleg az utolsó esély és történelmi felelősség az ellenzéknek, ő a két és fél hónapos kampányolása során azt érzékelte, a választók ezt nem igazán érzik át. – Ezt én is tapasztalom, de szerintem napokon belül változik a helyzet – jelezte Karácsony Gergely. Zugló polgármestere szerint egyébként most – bár hiába fontosak –, nem az önkormányzati ügyek adják a voksolás tétjét, hanem maga az önkormányzatiság. Nemény András felelevenítette, hogy Szombathely volt az első olyan helyszín, ahol az ellenzék bejelentette közös indulását. Ezután egyébként többségbe is kerültek fideszes belharcok miatt a közgyűlésben és Nemény szerint bebizonyították: lehet jól vezetni egy várost ellenzékből. A szocialista politikus szerint épp ezért van hitelük, a tét pedig óriási. – Több korábbi szavazónk azt mondta, most utoljára ránk voksolnak, de ha megint bukunk, akkor elfelejthetjük őket. Tóth József, a XIII. kerületet 1994 óta vezető polgármester meglátása szerint a mostani voksolás tétje az, hogy az önkormányzatiság a fideszes kétharmad áldozata lesz-e. – Jelentős felfogásbeli különbség van az önkormányzatok kapcsán a mostani és a 2010 előtti kormányok között. Kilenc évvel ezelőttig, ha orr-befogva is, de az önkormányzatokhoz telepítették a feladatokat a kabinetek. 2010-től viszont az önkormányzatokat az állam kiszolgálóinak tekintik – vont mérleget a veterán polgármester. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke, Surányi György a konferencia másik blokkjában a gazdasági helyzetről beszélt. A szakember véleménye szerint minél közelebbről nézzük a magyar gazdaságot, annál több kérdőjelet találunk. – Idén a tavalyihoz hasonló, öt százalékhoz lehet közel a GDP-bővülés üteme, így a magyar fejlettség elérheti az uniós átlag 72 százalékát – jelentette ki Surányi. Az MNB volt elnöke ugyanakkor hozzátette: a látszólag gyors tempó ellenére a régiónk többi országa elhúzott mellettünk. 
Szerző

Legyőzte az államot a bábonymegyeri gazda

Publikálás dátuma
2019.09.10. 17:20
Az ítélet bebizonyította, nem szabad feladni a harcot, bármilyen hatalmassággal is kell szembenéznie az embernek – könnyebbült meg Paksi István
Fotó: Népszava
Pert nyert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellen az a somogyi gazdálkodó, akitől elvették földjét, majd gyorsan tovább is adták.
– Előbb-utóbb kiderül az igazság – sírta el magát Paksi István, amikor kedd kora délután kilépett a Kaposvári Törvényszék első emeleti tárgyalójából. A 61 éves bábonymegyeri gazda, akinek a pereskedésre ráment a családja, az egészsége és minden vagyona hosszú évek után nyugodhatott meg végre: a másodfokú bíróság jogerősen kimondta, hogy jogellenesen vette el tőle és társaitól földjüket az állam, amely aztán tovább is adta azt a Földet a gazdáknak program keretében több mint tízmillió forintért. Paksi István és tíz társa 1993 óta műveltek Bábonymegyer szomszédságában, a somi határban egy nyolchektáros területet, melyet annak idején a Pélpusztai Állami Gazdaság privatizációjánál kaptak meg. A kárpótlási törvény szerint bizonyos idő elteltével minden dolgozó jogosult lett egy meghatározott nagyságú területre a gazdaságból, a bábonyiaknak fejenként 20 aranykoronányi földet ajánlottak fel. Annak idején fel is mérték a területet, s a helyi gazdák annak tudatában művelték két évtizeden át birtokaikat, hogy az állami gazdaság bejegyeztette a földeket a nevükre. Ezért is döbbentek meg, amikor majd húsz év után az állam nevében felszólították őket arra, hogy hagyjanak fel a munkával, a terület ugyanis az államé. Ekkor derült ki, hogy tulajdonjogukat nem jegyezték be a földhivatalban. A gazdák persze próbáltak ragaszkodni jogos jussukhoz, különféle hivataloknál igyekeztek bizonyítani igazukat, ám elvesztek a bürokrácia útvesztőiben. Az igazi sokkot azonban a Földet a gazdáknak program jelentette, ugyanis az állami földek elárverezésekor kiderült, a sajátjuknak hitt területet is licitre bocsátja a Nemzeti Földalapkezelő. A tizenegy tulajdonos jelezte ugyan, hogy a kérdéses terület tulajdonjoga nem egyértelmű, s kérték, vegyék ki az árverésből, ám senki sem foglalkozott velük. Ezért előbb a földlicit első napján egy IFA-platónyi trágyát borítottak a kaposvári kormányhivatal licitre kijelölt épülete elé figyelemfelkeltésül, majd demonstrációt hirdettek meg az aktuális terület eladásának napjára, s felhívták az árverési bizottság, illetve a licitre várók figyelmét arra: a birtok az övék, így az államnak nincs joga azt eladni. Ennek ellenére egy helybéli gazda több mint tízmillió forintért megvette a területet.
A földjükért harcoló gazdák 2015-ben trágyát borítottak a kaposvári kormányhivatal licitre kijelölt épülete elé
Fotó: Népszava
Paksi István azonban nem nyugodott be a megváltozhatatlannak tűnőbe, s pert indított az állam ellen. A többieknek nem volt pénze az eljárásra, a bábonyi férfi is csak azért tudta elindítani a jogi folyamatot, mert olyan rossz anyagi helyzetben volt, hogy illetékmentességet élvezett. A siófoki bíróság 2017 nyarán első fokon neki adott igazat, megállapította, hogy a kérdéses területhez jogszerűen jutott hozzá, s ez önhibáján kívül nem került a nevére. Másodfokon a Kaposvári Törvényszék viszont megváltoztatta a verdiktet, s az állam tulajdonjogát ismerte el. Ellentétes ítélet miatt az ügy a Kúria elé került, ahol végül új másodfokú eljárást rendeltek el: a legfőbb bírói plénum szerint ugyanis a kárpótlási törvényből eredő jog felülírja a hatósági határozatot, vagyis azt, hogy a gazdáknak hitelt érdemlően, papírokkal kell igazolniuk, megkapták a területet. Azaz az számít, hogy Paksi István jogszerűen kapott földet, nem pedig az, hogy azt nem vezették át a nevére a földhivatalban. A Kúria ennek bizonyítását várta az új másodfokú eljárástól. Az új procedúra során a bábonyi gazda tanúkkal tudta igazolni, hogyan kapták meg annak idején a területet: mindenki ugyanazt állította a folyamatról. A tanúk azt is pontosan megmutatták a birtoktérképen, ki, hol kapott földet. A bíróság pedig elfogadta bizonyítékként egybehangzó állításukat, s az elsőfokú verdikttel megegyezően kimondta: a közel egyhektáros birtok Paksi István tulajdona. Egyúttal elutasította a területet az árverésen megvásárló gazda érvelését, amely szerint ő jóhiszeműen vette meg a nyolc hektárt, ugyanis nem tudott róla, hogy az jogvita tárgya. A grémium szerint ugyanis legkésőbb az árverés előtti demonstráción biztosan megtudta: valami nincs rendben a birtok körül. Paksi István tehát visszakapta a földjét, s győzelme hallatán a többi gazda is bejelentette, szintén eljárást indítanak az állam ellen, hogy visszakapják földjüket. A keddi ítélet alapján jó eséllyel indulnak, azaz az új tulajdonos vélhetően belátható időn belül búcsút mondhat szerzeményének. És perelheti majd ő is az államot a kártalanításért. – A mai ítélet bebizonyította, nem szabad feladni a harcot, bármilyen hatalmassággal is kell szembenéznie az embernek – jegyezte meg Paksi István. – Annak idején a földalapkezelőnél azt mondták, pereljek csak, nincs az a bíróság, ami nekem ítél az ügyben. Hát tessék, van olyan még bíróság! És van még igazság!
Szerző