„Azt várom öntől, hogy gyorsítsa fel a strukturális és intézményi reformokat, összpontosítsa figyelmét a jogállam, a gazdasági fejlődés és a közszféra átalakításának alapjaira. Támogatást kell nyújtania a korrupció elleni harchoz az egész régióban, és segítenie minden erőfeszítést, ami a jószomszédi kapcsolatok és a kétoldalú viták megoldására irányul”. Többek között ezt tartalmazza a Trócsányi Lászlónak adott megbízólevél, amelyet az Európai Bizottság megválasztott elnöke adott. A portfólióra régóta fájt a foga az Orbán-kormánynak. A jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor sikertelenül pályázott rá öt évvel ezelőtt, most a jelek szerint működött a budapesti lobbi.
„Magyarország a bővítés élharcosa, és fontosak számára a nyugat-balkáni államok” – magyarázta brüsszeli sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyen Trócsányi László jelölését, kikerülve a választ a megbízatás ellentmondásosságát firtató felvetésre, miszerint Von der Leyen egy olyan ország volt miniszterét bízta meg feladattal, amely ellen az EU értékeinek veszélyeztetése miatt eljárás folyik a miniszterek tanácsában.
„A biztosok az európai érdekeket képviselik, nem hazájuk nevében lépnek fel” – mondta a megválasztott elnök.
Hasonló véleményt hangoztatott a Népszavának nyilatkozva Eric Maurice, a Robert Schuman alapítvány brüsszeli irodájának vezetője. A leendő bővítési biztos súlyát, tekintélyét és hitelességét az Európai Unió adja, posztján a közösség szempontjait kell képviselnie – mondta a szakértő. Szerinte Trócsányi jelölése azt is mutatja, hogy a bővítés és a szomszédságpolitika nem lesz a von der Leyen vezette bizottság prioritása. A két területet egyébként is a spanyol szocialista Josep Borrell fogja irányítani alelnökként és az EU külügyi főképviselőjeként, ami eleve korlátozza az illetékes biztos mozgásterét – fejtette ki Eric Maurice.
A keddi jelölést követően a biztosjelölteknek az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt kell számot adniuk felkészültségükről és alkalmasságukról. Trócsányi Lászlót az EP külügyi bizottsága (AFET) fogja meghallgatni, miután írásban válaszolt a képviselők előzetes kérdéseire. A meghallgatáson a politikai csoportok kétharmadának a támogatását kell megszereznie, hogy kedvező értékelést kapjon.
„De kétharmad kell a megbuktatásához is” – érvelt lapunknak egy parlamenti forrás, aki közel áll az Európai Néppárthoz. Mint rámutatott, a szocialistáknak és a liberálisoknak is vannak problémás jelöltjei, így Trócsányi László brüsszeli jövője a politikai csoportok közötti alkudozásban fog eldőlni.
A német kereszténydemokratákhoz tartozó David McAllister, az AFET elnöke megkeresésünkre nem kommentálta a magyar politikus jelölését, csak annyit mondott, hogy meg fogják szervezni a meghallgatását.
„A tagjelölt országoknak rossz jelzés, hogy a magyar illiberális állam egyik kiépítőjét, a volt igazságügyi minisztert jelölték bővítési biztosnak. Nehéz helyzete lesz a meghallgatáson” – írta a Twitteren a magyar származású holland szocialista EP-képviselő, Piri Kati, aki a külügyi bizottság tagja.
A szakbizottság liberális párti szóvivője (koordinátora), Hilde Vautmans lapunknak azt mondta: „Frakciónk egyes tagjainak súlyos fenntartásai vannak a magyar jelölt kormányzati múltja miatt. Ezeket az aggályokat szóvá fogjuk tenni a neki címzett írásos kérdéseinkben és a meghallgatáson. Minden biztosjelöltnek komoly és nyílt meghallgatáson kell részt vennie. Politikai csoportunk külön erőfeszítéseket fog tenni Trócsányi átvilágítására, politikai tevékenységének átlátható és kritikus vizsgálatára” – szögezte le a belga liberális Vautmans.
Ursula von der Leyen tervei szerint a leendő Európai Bizottságot nyolc alelnök irányítaná, közülük három ügyvezető alelnökként. Ha megválasztják, első lesz az elsők között a holland szocialista Frans Timmermans, aki a klímapolitikát felügyelné, és egyben helyettesítené az elnököt távollétében. A politikus többé nem felelne a jogállam tiszteletben tartásának érvényesítéséért. A tárcát a belga liberális Didier Reynders kaphatja, aki hazája külügyminisztereként következetesen fellépett az uniós értékeket megsértő tagállamok felelősségre vonásáért. Az ugyancsak a liberálisokhoz tartozó cseh Vera Jourová alelnökként szólna bele a jogállamisággal kapcsolatos bizottsági munkába, és felelne az „értékekért és átláthatóságért”. Hozzá tartozna a médiapluralizmus elősegítése is.
Von der Leyen a költségvetési portfólióra jelölt osztrák néppárti Johannes Hahnnak írott megbízólevelében kifejti azt is, hogy a jogállam tiszteletben tartását össze kell kötni az uniós büdzsével: „Önnek biztosítania kell, hogy a jogállamiság a következő hosszútávú költségvetés szerves része legyen”.
A horvát néppárti Dubravka Šuicának is lenne szerepe abban, hogy a tagállamok hogyan tartják tiszteletben a demokratikus alapértékeket. A „demokrácia és demográfia” tárca várományosaként elsődleges feladatául az EU jövőjéről szóló konferencia megszervezését, lebonyolítását szabta a megválasztott bizottsági elnök.
A dán liberális Margrethe Vestager ügyvezető alelnök a digitális fejlesztések felelőse lehet, és megtarthatja a versenypolitikai portfóliót is. A harmadik ügyvezető alelnök, a lett néppárti Valdis Dombrovskis újrázhat a gazdasági és pénzügyi koordináció élén.
Érdekes, hogy ismét görög politikus, a néppárti Margarítisz Szkínász felügyelheti a migrációs politikát, mégpedig alelnökként, míg a migrációs dossziékkal bőven megterhelt belügyi portfólió a svéd szocialista Ylva Johanssoné lehet. Az egyik legnagyobb meglepetést az keltette, hogy von der Leyen a „költekező” Olaszország egykori szocialista kormányfőjét, Paolo Gentilonit bízta meg a gazdasági tárcával.
