Ismét elhasalt a bankszektor

Publikálás dátuma
2019.09.10. 19:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elhalasztják az erős ügyfélazonosítást. Patai Mihály szerint a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul a szeptember 14-i indulásra.
Újabb, évek óta ismert határidő teljesítésére adott jelentős haladékot a pénzügyi szektornak a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai unió PSD2 néven futó, módosított pénzforgalmi irányelve értelmében a pénzintézeteknek szeptember 14-től, vagyis most szombattól többlépcsős ügyfélhitelesítést kellett volna kérniük a bankkártyás fizetéseknél. Ennek bevezetésére azonban kedden kerek egy évnyi haladékot adott a jegybank a „fejlesztési folyamatok időigényességére” hivatkozva. Ezzel pár hónap leforgása alatt a harmadik fontos határidős feladaton „hasalt el” a magyar pénzügyi szektor. A bankok tavasszal nyolchónapnyi haladékot kaptak az átutalások pár másodpercen belüli végrehajtását lehetővé tevő azonnali fizetési rendszer bevezetésére. Nyáron a pénzmosás elleni törvény által előírt teljes körű ügyfélazonosítás határidejét tolták ki október végégig. Most pedig a PSD2 azon előírásai kapcsán biztosítanak 12 hónapos „meghosszabbított átállási időszakot”, amelyek az ügyfelek adatainak erősebb védelmét szolgálnák. A pénzügyi szektor tehát úgy tűnik, nem áll a helyzet magaslatán. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a banki IT-rendszerek elavultak és bonyolultak, nehéz hozzájuk kapcsolni az innovatív technológiákat. Ráadásul sok az új, komoly adminisztratív terheket jelentő jogszabályi előírás. Mindehhez pedig munkaerőt is nehezen találnak a bankok. Az úgynevezett erős, vagy többlépcsős ügyfélhitelesítés lényege, hogy a kártyával fizető ügyfélnek egyidejűleg két egymástól független módon is vissza kell igazolnia: ő kezdeményezte a vásárlást. A webáruházakban ehhez a jövőben mindenképpen szükség lesz egy mobiltelefonra. A fizetéshez eddig elég volt megadni a bankkártyán szereplő adatokat. Mivel azonban a plasztikot könnyű ellopni, az uniós irányelv kötelezővé teszi a bankoknak a többlépcsős ügyfélazonosítást. Egy ügyfél azonosítása alapvetően három módon lehetséges: egy csak általa ismert jelszóval, egy csak általa birtokolt eszközzel (például mobiltelefonnal), valamint az ügyfél biológiai tulajdonságával (például ujjlenyomattal, hangmintával). Ebből kell majd a jövőben legalább kettőt választani. Mobiltelefonra tehát azért lesz feltétlen szükség az online vásárláshoz, mert miután a webáruházban a vásárló megadta bankkártya-adatait, a bank vagy a készülékre küldi a hitelesítési kódot, amit azután a megfelelő helyre be kell pötyögni, vagy pedig a mobil segítségével igazolhatja magát az ügyfél biometrikusan (például az ujjlenyomatával). Ennek technikai hátterét azonban úgy tűnik, a bankok nem tudták határidőre kialakítani, vagy legalábbis nem mindenki. Ezen megint azok a bankok bosszankodhatnak, amelyek pénzt és energiát nem kímélve határidőre teljesítették a feladatot. Márpedig úgy tűnik, csak közös indulás lehetséges. Mint Patai Mihály, az MNB alelnöke az MTI-nek elmondta: a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban. Ha a pénzforgalmi szolgáltatók az új szabályozásnak megfelelően járnának el, miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk – mondta. Az erős ügyfélhitelesítés esetében azonban nem csupán a hazai bankszektornak vannak elmaradásai. A pénzpiaci szereplők számos uniós országban – Írországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában – kértek és kaptak is haladékot a szektor felügyeletét ellátó nemzeti hatóságoktól. Erre az Európai Bankhatóság (EBH) június 21-i állásfoglalása lehetőséget is adott. Korábban ugyanis már jelezték a pénzintézetek, hogy szeptember 14-e után egész Európában komoly felfordulás várható, mivel a szereplők igen jelentős része nem volt képes teljesíteni a feladatot. A határidő eltolására jogszabályi úton azonban nyáron már nem volt lehetőség. Uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új határidőt, az EBH azonban hamarosan ülésezik, és tárgyalni fogja a témát.            
Szerző

Hiába dönt történelmi rekordokat a forint, a pánik elmaradt

Publikálás dátuma
2019.09.10. 19:33

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Az Equilor vezető elemzője szerint a nyár elején a hazai infláció és a jegybank kommunikációja nem volt összhangban.
Kedden délután ismét rekordot döntött a hazai deviza, 331,92 forintot is meghaladta az euró árfolyama, azaz az elmúlt napok kis mértékű erősödése után ismét lejtmenetre váltott. A svájci frank és az amerikai dollár is 300 forint felett járt. Annak ellenére, hogy a kurzus a történelmi rekordokat dönt, az Equilor szakértői keddi sajtótájékoztatójukon megállapították: igazi pánikról továbbra sem beszélhetünk. Török Lajos, a brókercég vezető elemzője szerint ennek az az oka, hogy a gyengülés lassan, lépcsőzetesen zajlott le, bár a 327,50 forintos árfolyam felett felgyorsult az értékvesztés. Csekély vigasz, hogy nemcsak a forint, hanem a többi térségi deviza – a cseh korona és a lengyel zloty – is hasonlóképpen járt, hiszen idén a forint leértékelődése volt a legnagyobb mértékű. Ez a különbség abból adódott, hogy a nyár elején a hazai infláció és a jegybank kommunikációja nem volt összhangban – fűzte hozzá Török Lajos, ami elindította a forintot a lejtőn. Az elemzők akkor szükségesnek véltek volna a kamatemelést, de az MNB érezhetően az utolsó pillanatig próbált kivárni. Ez pedig elindította a forint gyengülését, amit már nem lehetett megállítani, mert a külső környezet is alátámasztotta a júniusi óvatosságot. Az utolsó hetekben már egyértelművé vált, hogy a befektetők kockázatkerülők lettek, s ennek révén az amerikai dollár megerősödött, és a feltörekvő országok devizái gyengültek.  Az Equilor vezető elemzője nem számít a forint további jelentős gyengülésére. Lehetnek gyengülési hullámok éppúgy, mint átmeneti erősödések is, ha például pozitív fejlemények adódnának az amerikai-kínai kereskedelmi vitában. A jegybank folyamatosan figyeli az infláció alakulását, ha kedvező folyamatokat tapasztalnak, akkor – az Equilor véleménye szerint –, legkorábban 2021-ben lehet az első kamatemelés, ami a forint megerősödéséhez vezethet.
Szerző
Témák
forint árfolyam

Új történelmi mélyponton a forint

Publikálás dátuma
2019.09.10. 18:25

Fotó: Népszava
Nem sokkal délután 5 óra előtt már 331,92 forintba került egy euró.
Nem tartott ki sokáig a forint átmeneti erősödése: a hét elején újra gyengülni kezdett a forint, hétfőn már visszatért az euróárfolyam a 330-as szintre, ma pedig a reggeli nagy gyengülés után csak az volt a kérdés, hogy elérjük-e az újabb történelmi mélypontot – elértük – hívta fel a figyelmet a hvg.hu. Eddig 331,87 forintnál többet soha nem kellett adni egy euróért – ezen a szinten augusztus 29-én járt az árfolyam –, ma viszont nem sokkal délután 5 óra előtt
már 331,92 forintba került egy euró.

Szerző
Témák
forint árfolyam
Frissítve: 2019.09.10. 19:30