Európai Unió;halasztás;MNB;Patai Mihály;PSD;

2019-09-10 19:37:18

Ismét elhasalt a bankszektor

Elhalasztják az erős ügyfélazonosítást. Patai Mihály szerint a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul a szeptember 14-i indulásra.

Újabb, évek óta ismert határidő teljesítésére adott jelentős haladékot a pénzügyi szektornak a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai unió PSD2 néven futó, módosított pénzforgalmi irányelve értelmében a pénzintézeteknek szeptember 14-től, vagyis most szombattól többlépcsős ügyfélhitelesítést kellett volna kérniük a bankkártyás fizetéseknél. Ennek bevezetésére azonban kedden kerek egy évnyi haladékot adott a jegybank a „fejlesztési folyamatok időigényességére” hivatkozva. Ezzel pár hónap leforgása alatt a harmadik fontos határidős feladaton „hasalt el” a magyar pénzügyi szektor.

A bankok tavasszal nyolchónapnyi haladékot kaptak az átutalások pár másodpercen belüli végrehajtását lehetővé tevő azonnali fizetési rendszer bevezetésére. Nyáron a pénzmosás elleni törvény által előírt teljes körű ügyfélazonosítás határidejét tolták ki október végégig. Most pedig a PSD2 azon előírásai kapcsán biztosítanak 12 hónapos „meghosszabbított átállási időszakot”, amelyek az ügyfelek adatainak erősebb védelmét szolgálnák. A pénzügyi szektor tehát úgy tűnik, nem áll a helyzet magaslatán. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a banki IT-rendszerek elavultak és bonyolultak, nehéz hozzájuk kapcsolni az innovatív technológiákat. Ráadásul sok az új, komoly adminisztratív terheket jelentő jogszabályi előírás. Mindehhez pedig munkaerőt is nehezen találnak a bankok.

Az úgynevezett erős, vagy többlépcsős ügyfélhitelesítés lényege, hogy a kártyával fizető ügyfélnek egyidejűleg két egymástól független módon is vissza kell igazolnia: ő kezdeményezte a vásárlást. A webáruházakban ehhez a jövőben mindenképpen szükség lesz egy mobiltelefonra. A fizetéshez eddig elég volt megadni a bankkártyán szereplő adatokat. Mivel azonban a plasztikot könnyű ellopni, az uniós irányelv kötelezővé teszi a bankoknak a többlépcsős ügyfélazonosítást. Egy ügyfél azonosítása alapvetően három módon lehetséges: egy csak általa ismert jelszóval, egy csak általa birtokolt eszközzel (például mobiltelefonnal), valamint az ügyfél biológiai tulajdonságával (például ujjlenyomattal, hangmintával). Ebből kell majd a jövőben legalább kettőt választani. Mobiltelefonra tehát azért lesz feltétlen szükség az online vásárláshoz, mert miután a webáruházban a vásárló megadta bankkártya-adatait, a bank vagy a készülékre küldi a hitelesítési kódot, amit azután a megfelelő helyre be kell pötyögni, vagy pedig a mobil segítségével igazolhatja magát az ügyfél biometrikusan (például az ujjlenyomatával).

Ennek technikai hátterét azonban úgy tűnik, a bankok nem tudták határidőre kialakítani, vagy legalábbis nem mindenki. Ezen megint azok a bankok bosszankodhatnak, amelyek pénzt és energiát nem kímélve határidőre teljesítették a feladatot. Márpedig úgy tűnik, csak közös indulás lehetséges. Mint Patai Mihály, az MNB alelnöke az MTI-nek elmondta: a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban. Ha a pénzforgalmi szolgáltatók az új szabályozásnak megfelelően járnának el, miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk – mondta.

Az erős ügyfélhitelesítés esetében azonban nem csupán a hazai bankszektornak vannak elmaradásai. A pénzpiaci szereplők számos uniós országban – Írországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában – kértek és kaptak is haladékot a szektor felügyeletét ellátó nemzeti hatóságoktól. Erre az Európai Bankhatóság (EBH) június 21-i állásfoglalása lehetőséget is adott. Korábban ugyanis már jelezték a pénzintézetek, hogy szeptember 14-e után egész Európában komoly felfordulás várható, mivel a szereplők igen jelentős része nem volt képes teljesíteni a feladatot. A határidő eltolására jogszabályi úton azonban nyáron már nem volt lehetőség. Uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új határidőt, az EBH azonban hamarosan ülésezik, és tárgyalni fogja a témát.