A NAV nem vizsgálta saját szoftverbeszerzését

Publikálás dátuma
2019.09.11. 07:34

Fotó: Népszava
Bár beszerzésük indította el a lavinát, az adóhatóság nem tartott belső ellenőrzést a Microsoft-megrendeléssel kapcsolatban.
Nem volt belső vizsgálat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a szervezet 2014-es (vagyis a Microsoft-botrányban érintett) szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban – írja a hvg.hu, a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és az adóhivatal közötti levelezésre hivatkozva. A képviselő közérdekű adatigénylést nyújtott be a NAV-hoz, így jutott információkhoz: arra is kíváncsi volt, a Microsoft-üggyel kapcsolatban folytatott-e vagy folytat-e a hatóság bármilyen nyomozást – erre viszont a szervezet nem válaszolt, mondván, a felvetés adótitkokat érint.
A portál emlékeztet rá, hogy  a Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. Ezekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalatának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai szisztematikusan részt vettek állami közbeszerzések lezsírozásában, túlárazásában, illetve állami tisztviselők megvesztegetésében,
A SEC jelentésében konkrétan meg is nevezte a NAV-ot, az adóhatóság egyik beszerzésével illusztrálta a korrupciós szisztémát.

Az amerikai hatóságok ugyan csak 2019 nyarán hozták nyilvánosságra jelentéseiket, de a NAV vezetőségének részéről jóval korábban indokolt lett volna lefolytatni egy belső vizsgálatot: a Napi.hu már 2018 januárjában megírta kiszivárgott információkra hivatkozva, hogy a NAV egyik szoftverbeszerzése akadt fenn a Microsoft-anyacég ellenőrzésén, így ez indította el a lavinát. A NAV és a Microsoft Magyarország közti közvetlen kapcsolat annyiban nem meglepő, hogy a cég afféle közvetítőként működött a potenciális vevők, a viszonteladók és az anyacég háromszögében. Például a DoJ és a SEC által feltárt korrupciós esetekben a Microsoft Magyarország igényelt árcsökkentést a központtól arra hivatkozva, hogy az adott üzletet csak diszkontáron lehet nyélbe ütni. Az árkedvezményt aztán a viszonteladók nem érvényesítették a vevők felé, hanem a különbözetet benyelték, és a Microsoft Magyarország egyes alkalmazottaival együttműködve legalábbis részben vesztegetésre fordították.  Személyi felelősöket az amerikai hatóságok nem neveztek meg, így nem tudni, a Microsoft Magyarországnál, a viszonteladóknál és az érintett állami intézményeknél pontosan kik vehettek részt bűncselekmény vagy szabálytalanság gyanúját felvető ügyletekben. A magyar ügyészség jelenleg nyomoz a Microsoft-ügyben - teszi hozzá a hvg.hu.
Korábban megírtuk, hogy Pintér Sándort hiába faggatták a Microsoft-ügyben. A belügyminisztert a Jobbik elnöke, Sneider Tamás kérdezte arról, hogy a belügy folytat-e belső vizsgálatot a botrányos beszerzések miatt – Pintér azonban egy sablonnal válaszolt, figyelmen kívül hagyva az eredeti felvetést.
Szerző

Farkas Flórián nem ment a lecsóba

Publikálás dátuma
2019.09.11. 07:30

Fotó: SZOLNOK TV / FACEBOOK
A roma nemzetiségi választáshoz közeledve ismét nyeregben érezheti magát.
Folytatja küzdelmét a politikai túlélésért a botrányokkal terhelt fideszes roma politikus, Farkas Flórián. Egyáltalán nem áll rosszul. Annak idején hiába fenyegette meg Lázár János miniszter azzal, hogy „megy a lecsóba”, a roma nemzetiségi választáshoz közeledve Farkas Flórián ismét nyeregben érezheti magát: a jelöltállítási adatok alapján az általa vezetett Lungo Drom a legerősebb cigány szervezet. Az önkormányzati választásokkal egy időben a tizenhárom törvényben elismert nemzetiség is új érdekképviseleteket hoz létre. Ennek a romák esetében van komoly politikai tétje. A helyi jelöltek számából és arányából lehet következtetni arra, hogy milyen összetétele lesz az Országos Roma Önkormányzatnak. A közelmúltban arról írtunk, hogy Farkas Flórián szervezete váratlan helyről kapott kihívót: a Lungo Drommal egyedül a tiszaburai székhellyel működő Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) képes lépést tartani. Időközben változott a helyzet, a Lungo Drom jelentős fölényre tett szert. A mostani, de még nem végleges adatok alapján a Lungo Dromnak közel 3400 jelöltje van, a Firosznak csak mintegy 2 ezer. A harmadik helyen a Dancs Mihály-féle Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) áll nem egészen 1200 indulóval. A Lakatos Oszkárt, Vajda Lászlót és más jelenlegi ORÖ-képviselőket felvonultató Phralipe, vagy a Lungo Drom kormánybarát alternatívájának szánt Cigány Önkormányzatok és Roma Civil Szervezetek Érdekvédelmi Egyesülete (CÖCE) jelöltjeinek száma nem éri el az ezret. Kolompár Orbán volt ORÖ-elnöknek letöltött börtönbüntetése után nem sikerült a visszatérés: szervezete, a Magyar Cigányközösség Fóruma (MCF) alaposan lemaradva, jelen állás szerint csupán 360 jelölttel szerénykedik. Ennél a széles körben kevésbé ismert Nemzeti Roma Összefogás is jobban teljesített. Az a szervezet állíthat országos listát, amely a szükséges számú (mintegy 3 ezer) ajánlás összegyűjtésén túl a „települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított”. A papírforma szerint a Lungo Drom simán megnyeri a választást, de önmagában nem lesz többsége az országos önkormányzatban. Alakulhatnak úgy az erőviszonyok, hogy Farkas Flórián szervezete a Firosznak kínál szövetséget. Annak ellenére, hogy ifjabb Farkas László volt tiszaburai polgármester, a Firosz vezetője a Lungo Dromhoz fűződő viszonyáról nemrég azt mondta lapunknak: helyesebb inkább az „iszony” kifejezést használni.
Szerző

Kevesebb polgármester-jelölt a rajtvonalnál

Publikálás dátuma
2019.09.11. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Csökkent a képviselőségért indulók száma is a választási iroda adataiból. Az átjelentkezések még hozhatnak meglepetést.
Az öt évvel ezelőttinél már biztosan kevesebb polgármester-jelölt áll rajthoz az október 13-ai önkormányzati választáson. A tegnap délutáni adatok szerint 7563-an lennének településvezetők. Sőt, ez a szám még csökkenni fog, hiszen a jelöltek bejelentésének határideje ugyan hétfőn lejárt, de sokakat nem vettek nyilvántartásba – ehhez az kell, hogy meglegyen a szükséges számú érvényes ajánlás. A nyilvántartásba vételről vagy elutasításról péntekig döntenek mindenhol, onnan újabb kétszer 3 nap a jogorvoslat, vagyis végleges adat az indulókról a jövő hét közepén lesz. A szavazólapok nyomtatását így valószínűleg két hét múlva kezdik meg – tudtuk meg a Nemzeti Választási Irodától. A legtöbb, 9 polgármester-jelölt a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Hermánszegen van, valamennyien függetlenként indulnak. Ez azért is figyelemre méltó, mert a településen összesen 233 választópolgár él, azaz minden 26. lakó polgármester akar lenni. Ahogy öt éve, várhatóan ezúttal is több olyan eset lesz, amikor senki nem áll rajthoz egy-egy település vezetéséért, ezt a napokban a helyi választási bizottságok állapítják meg. Ezeken a településeken később időközi választást kell majd tartani. A főpolgármesteri posztért a jelenlegi állás szerint öten versenyeznek. A közös ellenzéki jelöltet, Karácsony Gergelyt, valamint Tarlós István mostani főpolgármestert már nyilvántartásba vették, ahogy végül Puzsér Róbertnek is sikerült több mint 5 ezer ajánlást összegyűjtenie. Thürmer Gyula és Berki Krisztián esetében kérdés, hány érvényes ajánlásuk gyűlt össze, őket tegnap délutánig nem vették nyilvántartásba (Thürmer esetében például 2014-ben végül elutasították a nyilvántartásba vételt).  Önkormányzati képviselőnek az előző önkormányzati választás 51 ezres számához képest most 45 ezren jelentkeztek, a csökkenés nagy része a tízezernél nagyobb településeknek tudható be, a kisebb városokban és falvakban ugyanis érdemben nem esett vissza az indulók száma. Ez azt jelenti, hogy a városokban már nem olyan menő önkormányzati képviselőnek lenni. Egyelőre nem hozta lázba az átjelentkezéssel szavazókat sem a mostani voksolás. Miközben 2014-ben bő 18 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, addig a tegnapi számok szerint 7613-an jelezték, hogy nem a lakóhelyükön, hanem a tartózkodási helyükön akarnak voksolni. Az átjelentkezésnek azokon a településeken vagy kerületekben lehet jelentősége, ahol szoros a verseny, hiszen aki máshol szavaz, az – a parlamenti választástól eltérően – nem viszi magával az eredeti szavazólapját, hanem az új körzetben induló jelöltekre voksol. Most a legtöbb átjelentkező a fővárosban, a XI. kerületben van, ott már most, a választás előtt egy hónappal 312-en akarnak átjelentkezéssel szavazni. Ez szoros küzdelem esetén döntő lehet, hiszen az előző választáson is akadt a kerületben olyan egyéni körzet, ahol mindössze 49 szavazattal nyert a fideszes jelölt. Az átjelentkezők száma mindenesetre napi átlag 300-400-al bővül.
Szerző