Farkas Flórián nem ment a lecsóba

Publikálás dátuma
2019.09.11. 07:30

Fotó: SZOLNOK TV / FACEBOOK
A roma nemzetiségi választáshoz közeledve ismét nyeregben érezheti magát.
Folytatja küzdelmét a politikai túlélésért a botrányokkal terhelt fideszes roma politikus, Farkas Flórián. Egyáltalán nem áll rosszul. Annak idején hiába fenyegette meg Lázár János miniszter azzal, hogy „megy a lecsóba”, a roma nemzetiségi választáshoz közeledve Farkas Flórián ismét nyeregben érezheti magát: a jelöltállítási adatok alapján az általa vezetett Lungo Drom a legerősebb cigány szervezet. Az önkormányzati választásokkal egy időben a tizenhárom törvényben elismert nemzetiség is új érdekképviseleteket hoz létre. Ennek a romák esetében van komoly politikai tétje. A helyi jelöltek számából és arányából lehet következtetni arra, hogy milyen összetétele lesz az Országos Roma Önkormányzatnak. A közelmúltban arról írtunk, hogy Farkas Flórián szervezete váratlan helyről kapott kihívót: a Lungo Drommal egyedül a tiszaburai székhellyel működő Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) képes lépést tartani. Időközben változott a helyzet, a Lungo Drom jelentős fölényre tett szert. A mostani, de még nem végleges adatok alapján a Lungo Dromnak közel 3400 jelöltje van, a Firosznak csak mintegy 2 ezer. A harmadik helyen a Dancs Mihály-féle Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) áll nem egészen 1200 indulóval. A Lakatos Oszkárt, Vajda Lászlót és más jelenlegi ORÖ-képviselőket felvonultató Phralipe, vagy a Lungo Drom kormánybarát alternatívájának szánt Cigány Önkormányzatok és Roma Civil Szervezetek Érdekvédelmi Egyesülete (CÖCE) jelöltjeinek száma nem éri el az ezret. Kolompár Orbán volt ORÖ-elnöknek letöltött börtönbüntetése után nem sikerült a visszatérés: szervezete, a Magyar Cigányközösség Fóruma (MCF) alaposan lemaradva, jelen állás szerint csupán 360 jelölttel szerénykedik. Ennél a széles körben kevésbé ismert Nemzeti Roma Összefogás is jobban teljesített. Az a szervezet állíthat országos listát, amely a szükséges számú (mintegy 3 ezer) ajánlás összegyűjtésén túl a „települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított”. A papírforma szerint a Lungo Drom simán megnyeri a választást, de önmagában nem lesz többsége az országos önkormányzatban. Alakulhatnak úgy az erőviszonyok, hogy Farkas Flórián szervezete a Firosznak kínál szövetséget. Annak ellenére, hogy ifjabb Farkas László volt tiszaburai polgármester, a Firosz vezetője a Lungo Dromhoz fűződő viszonyáról nemrég azt mondta lapunknak: helyesebb inkább az „iszony” kifejezést használni.
Szerző

Kevesebb polgármester-jelölt a rajtvonalnál

Publikálás dátuma
2019.09.11. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Csökkent a képviselőségért indulók száma is a választási iroda adataiból. Az átjelentkezések még hozhatnak meglepetést.
Az öt évvel ezelőttinél már biztosan kevesebb polgármester-jelölt áll rajthoz az október 13-ai önkormányzati választáson. A tegnap délutáni adatok szerint 7563-an lennének településvezetők. Sőt, ez a szám még csökkenni fog, hiszen a jelöltek bejelentésének határideje ugyan hétfőn lejárt, de sokakat nem vettek nyilvántartásba – ehhez az kell, hogy meglegyen a szükséges számú érvényes ajánlás. A nyilvántartásba vételről vagy elutasításról péntekig döntenek mindenhol, onnan újabb kétszer 3 nap a jogorvoslat, vagyis végleges adat az indulókról a jövő hét közepén lesz. A szavazólapok nyomtatását így valószínűleg két hét múlva kezdik meg – tudtuk meg a Nemzeti Választási Irodától. A legtöbb, 9 polgármester-jelölt a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Hermánszegen van, valamennyien függetlenként indulnak. Ez azért is figyelemre méltó, mert a településen összesen 233 választópolgár él, azaz minden 26. lakó polgármester akar lenni. Ahogy öt éve, várhatóan ezúttal is több olyan eset lesz, amikor senki nem áll rajthoz egy-egy település vezetéséért, ezt a napokban a helyi választási bizottságok állapítják meg. Ezeken a településeken később időközi választást kell majd tartani. A főpolgármesteri posztért a jelenlegi állás szerint öten versenyeznek. A közös ellenzéki jelöltet, Karácsony Gergelyt, valamint Tarlós István mostani főpolgármestert már nyilvántartásba vették, ahogy végül Puzsér Róbertnek is sikerült több mint 5 ezer ajánlást összegyűjtenie. Thürmer Gyula és Berki Krisztián esetében kérdés, hány érvényes ajánlásuk gyűlt össze, őket tegnap délutánig nem vették nyilvántartásba (Thürmer esetében például 2014-ben végül elutasították a nyilvántartásba vételt).  Önkormányzati képviselőnek az előző önkormányzati választás 51 ezres számához képest most 45 ezren jelentkeztek, a csökkenés nagy része a tízezernél nagyobb településeknek tudható be, a kisebb városokban és falvakban ugyanis érdemben nem esett vissza az indulók száma. Ez azt jelenti, hogy a városokban már nem olyan menő önkormányzati képviselőnek lenni. Egyelőre nem hozta lázba az átjelentkezéssel szavazókat sem a mostani voksolás. Miközben 2014-ben bő 18 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, addig a tegnapi számok szerint 7613-an jelezték, hogy nem a lakóhelyükön, hanem a tartózkodási helyükön akarnak voksolni. Az átjelentkezésnek azokon a településeken vagy kerületekben lehet jelentősége, ahol szoros a verseny, hiszen aki máshol szavaz, az – a parlamenti választástól eltérően – nem viszi magával az eredeti szavazólapját, hanem az új körzetben induló jelöltekre voksol. Most a legtöbb átjelentkező a fővárosban, a XI. kerületben van, ott már most, a választás előtt egy hónappal 312-en akarnak átjelentkezéssel szavazni. Ez szoros küzdelem esetén döntő lehet, hiszen az előző választáson is akadt a kerületben olyan egyéni körzet, ahol mindössze 49 szavazattal nyert a fideszes jelölt. Az átjelentkezők száma mindenesetre napi átlag 300-400-al bővül.
Szerző

Egyre szorosabb a verseny, majdnem fej-fej mellett halad Tarlós és Karácsony

Publikálás dátuma
2019.09.11. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Jelen állás szerint a kerületek szűk többségét veheti át az ellenzék.
Budapest választói térképe átrendeződni látszik: a hagyományosan jobboldali kertvárosi-polgári körzetekben és több budai kerületben erősödik a különböző ellenzéki pártok támogatottsága, míg a rutinszerűen balosnak tartott lakótelepi részeken és a peremvidékeken a Fidesz izmosodik. Az ellenzéki nyereség azonban egyelőre tömegesebb, mint a veszteség – ezt mutatja legalábbis információink szerint több belső mérés, méghozzá mindkét oldalon. A főpolgármester-jelöltek majdnem fej-fej mellett futnak, míg – jelen állás szerint – a kerületek szűk többségét veheti át az ellenzék. A két versengő erőkörnek ezúttal ugyanaz a stratégia hozhat sikert: a saját bázist kell csúcsra járatnia. Ez a Fidesz esetében annyit tesz, hogy a kerületekben direkt kampányeszközökkel, kopogtatással mozgósítanak, a központi kampányt pedig próbálják altatni, eljelentékteleníteni. Példának okáért a „Budapest nem cirkusz” plakát – amelyről Puzsér Róbert és Berki Krisztián társaságában tekint le Karácsony Gergely – funkciója nem az ellenzék megosztása, hanem a főpolgármester-választás komolytalanná tétele. Két dolog ugyanis megváltozott tavasz óta. Egyrészt Tarlós – a mérések szerint – elvesztette azt a versenyelőnyét, hogy az ellenzéki szavazók mintegy tíz százaléka hajlandó lett volna rá voksolni. Az ellenzék szerint ennek az az oka, hogy sikerrel ment át a „Tarlós Orbán bábja” üzenetük, így megkopott a városvezető „szakember jellege”. Így mára a jelenlegi főpolgármester támogatottsága szinte pont ugyanannyi, mint ahány politikailag aktív szimpatizánsa van Budapesten a Fidesznek. Másrészt a közbeszédben egyre inkább Karácsony-Tarlós-párviadallá egyszerűsödött a budapesti választás, és ebben a relációban Berki kedveltsége nem mérhető, Puzséré pedig egyre olvad – jelenleg 4 százalék a ZRI Závecz Research mérése szerint. (Ugyanez a kutatás úgy találta: Karácsonyt a választók 45, Tarlóst pedig 49 százaléka emelné a város élére.) Azaz a Fidesznek elemi érdeke, hogy minél alacsonyabb legyen a részvétel – és biztonsággal elvigye saját szavazóit.
Az ellenzéknek – magas részvételi arány esetén – mintegy 400 ezer voksra van szüksége a győzelemhez. Ez pedig kemény dió, hiszen a 2014-es önkormányzati választáson a budapesti választópolgárok mintegy 43 százaléka jutott el az urnákig, ami hozzávetőleg 592 ezer ember, és Tarlós István körülbelül 290,6 ezer szavazattal folytathatta. Ráadásul az összekapaszkodó ellenzéknek meg kell oldania, hogy egyaránt szóljon azokhoz, akik egyfajta Orbán-ellenes népszavazásnak fogják fel az önkormányzati választást, és azokhoz, akik a város ügyeiről akarnak hallani. Egy ilyen akadálypályán valóban veszélyes Karácsony győzelmére a pár százalékos Puzsér. Csakhogy a tapasztalatok azt mutatják: akik az ellenzéki oldalról hajlandók lettek volna Tarlósra átszavazni, azt leginkább a főpolgármester – mára megkopott – szakember-imidzse miatt tették volna. Következésképpen Puzsér nem balról visz: politikai hontalanokra és kiábrándult Tarlós-hívekre számíthat leginkább.
Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 09:48