Két életképes embrió mentheti meg a szélesszájú orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.09.11. 14:28

Fotó: TONY KARUMBA / AFP
Két életképes északi szélesszájú orrszarvú-embriót sikerült létrehoznia egy nemzetközi tudóscsoportnak, amely azon dolgozik, hogy megmentsék a kihalás szélére jutott állatfajt.
Kenyai, német és cseh tudósok augusztus 22-én nyertek ki tíz petesejtet két nőstény északi szélesszájú orrszarvútól, Najintól és Fatutól a kenyai Ol Pejeta vadvédelmi területen. A szakemberek pár nappal később tízből hét petesejten hajtottak végre mesterséges megtermékenyítést északi szélesszájú orrszarvúbikák lefagyasztva őrzött spermáit felhasználva.
Najin, Fatu és párjaik, Sudan és Suni 2009-ben a csehországi állatkertből kerültek az Ol Pejetába abban a reményben, hogy természetes úton lesznek borjaik. A nőstények nem lettek vemhesek, de az azóta elhunyt hímek spermáját még haláluk előtt lefagyasztották.
Thomas Hildebrandt professzor, a német Leibnitz Állatket és Vadvilág Kutatóintézet vezető munkatársa nagyon fontos állomásnak nevezte a veszélyeztetett faj fennmaradása szempontjából az elért eredményt. Mint kifejtette: a két életképes embrióval folytatódhat a faj megmentése.
A mesterségesen megtermékenyített petesejtek közül csak Fatu két petesejtjéből fejlődött ki életképes embrió. Ezeket lefagyasztották, hogy szállítani tudják. Az embriókat déli szélesszájú orrszarvú nőstényekbe ültetik majd, mivel egészségi állapota miatt sem Najin, sem Fatu nem képes kihordani az utódokat.
Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. Az évtizedekig tartó orvvadászat azonban megtizedelte a populációt.
A tudósok végső célja, hogy legkevesebb öt példányt tudjanak szabadon engedni az afrikai vadonban, ennek megvalósításához évtizedekre lenne szükség.
Szerző

Űrfelvételeken is látszik az amazonasi erdőtüzek iszonyatos légszennyező hatása

Publikálás dátuma
2019.09.11. 09:35

Fotó: MAYKE TOSCANO / AFP
Az amazóniai erdőtüzek miatt a levegő légszennyezettségének növekedését rögzítették azok a műholdas felvételek, amelyeket az Európai Űrügynökség tett közzé hétfőn.
A térképeken látható, hogy augusztusban megnövekedett a szennyezőanyagok mennyisége a korábbi hónaphoz képest, amikor kevesebb tűz pusztított a térségben. Az Európai Űrügynökség közlése szerint a tüzek miatt a légkörbe került az Amazonas esőerdeiben tárolódott szén-dioxid, aminek nagy valószínűséggel hatása van a globális klímára és egészségre.
Az erdő tovább ég, annak ellenére, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök az elmúlt hónapban a földterületek megtisztítását célzó tüzekre hatvan napos tilalmat hirdetett.
A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet adatai szerint az ország teljes területén fellángolt tüzek száma idén már meghaladta a százezret, amely 45 százalékkal több, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Renata Libonati, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázok mellett az erdő égése mikroszemcséket is a légkörbe juttatott.
Egészségügyi szakemberek elmondták, hogy tanulmányok szerint a légszennyezettség a szív- és érrendszeri, valamint a légúti megbetegedések számának növekedését okozhatja, főként a kisgyerekek és az idősek esetében. Porto Velhóban, Rondonia állam fővárosában a terjengő füst megnövelte a légúti betegségek számát. A légzőszervi problémákkal kezelt emberek száma jelentősen növekedett augusztusban a helyi Cosme e Damia Gyermekkórházban.
A mikroszemcséket a szél olyan városokba is eljuttatja, amelyek nem a tüzek közvetlen szomszédságában találhatók. 
"A tűz hatása messze túlmutat azon a területen, ahol az erdők égnek"

- mondta Libonati.

Hozzátette: az idei száraz időszakban az eső hiánya az amazonasi régióban csak nehezíti a helyzetet. Az eső ugyanis segíthetne megállítani a részecskeszennyeződés folyamatát.
A brazil egészségügyi minisztérium az elmúlt héten kiadott egy ajánlást a tüzek közelében lévő területeken élők számára. Javasolják, hogy az emberek ne menjenek a tüzek közelébe, a szabadban viseljenek maszkot és szemvédőt és használjanak légkondicionálót főleg az iskolákban, óvodákban és kórházakban.
Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 10:14

A japánok a Csendes-óceánba öntik a fukusimai atomerőmű sugárszennyezett vizét

Publikálás dátuma
2019.09.10. 18:10
Fukusimában évtizedekbe telhet a helyreállítás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG
Ezt Harada Josiaki japán környezetvédelmi miniszter közölte.
Azóta, hogy a létesítményt kilences erősségű földrengés rázta meg 2011. március 11-én, a Tokyo Electric Powernak (Tepco) több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtött össze tartályokba a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből - írja az MTI.
Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tartályok, amelyekbe a radioaktív vizet gyűjtik, 2022-re megtelnek.

Harada egy tokiói sajtóértekezletén mondta el, hogy az egyetlen lehetőség a probléma megoldására, ha az ezen időpont után összegyűjtendő vizet a tengerbe ömlesztik, ahol az felhígul. A kérdést szerinte a kormány meg fogja vitatni, ő pedig javaslatot tesz majd a megoldásra. A végső kormánydöntés előtt megvárják egy szakértői bizottság jelentését, a miniszter azonban nem beszélt arról, hogy mennyi vizet kell majd a tengerbe önteni. Ha szabad utat engednek a sugárszennyezett víz tengerbe öntésének, akkor a lépés kiválthatja az olyan szomszédos országok haragját, mint Dél-Korea, amely a múlt hónapban bekérette a szöuli japán nagykövetség rangidős tisztviselőjét, hogy számon kérje, mit tesz Japán a Fukusimában felgyülemlett radioaktív vízzel. A két ország között amúgy is feszült a viszony amiatt, hogy vita bontakozott ki közöttük a világháborús kényszermunkások kárpótlása ügyében.
A tengerparton fekvő atomerőművek rendszerint eresztenek valamennyi hűtővizet az óceánba.

Ez a víz tríciumot tartalmaz, a hidrogén radioaktív izotópját, amelyet nehéz leválasztani, és amelyet viszonylag ártalmatlannak tekintenek. A Tepco, amelyet a helyi halászok is rendszeresen bírálnak, tavaly beismerte, hogy a tartályokban felgyülemlett víz a trícium mellett más, szennyező anyagokat is tartalmaz.
Szerző