A kiégést a főnöknek is észre kellene vennie

Publikálás dátuma
2019.09.11. 15:15

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Még alig ért véget a nyár, jó esetben sikerült is pihenni, ám van, hogy nem érezzük magunkban az erőt az újrakezdéshez, illetve a folytatáshoz.
A többféle stresszforrás akár együttes és tartós fennállása esetén kialakuló kiégés érzelmi és fizikai kimerüléssel jár, ami negatív hatással van a teljesítményre, a fizikai jóllétre és az érzelmi-mentális állapotra – mondta Dr. Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa a Népszavának

Igazi betegség

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO májusban hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, amely a definíciójuk szerint "nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindróma." 

Külső és belső tényezők is okozhatják

A nemzetközi szakirodalomban burnoutnak nevezett szindrómát előidéző stresszforrások közé szokták sorolni az állandó túl-, de alulterheltséget is, valamint az elvárások folyamatos változását. A szervezettel kapcsolatos stresszorok csoportjába a nem megfelelő munkafeltételek tartoznak, és az is, ha a betöltött szerep kétértelmű, a feladat és a felelősségi körök meghatározása nem pontos. További stresszforrás lehet, ha nem jó a összetartás a csoportban, nincs például kapcsolat az emberek között, vagy az konfliktusos, a rossz vezetési stílus, a folyamatos bizonytalanság, valamint ha nem megfelelő a munkáért kapott juttatás, ahogy az értékelés és az elismerés hiánya is. 
Egy elmélet szerint, ha hosszútávon nincs egyensúlyban az erőkifejtés és az érte kapott megerősítés, az nagyobb valószínűséggel vezethet kiégéshez

– tette hozzá a szakember.

Belső tényezők, olyan tulajdonságok, amelyek például túlvállalásra hajlamosítanak szintén kiégéshez vezethetnek. Az is, ha nem tudjuk felmérni, mennyit bírunk, vagy különböző megfelelési vágyak miatt nem ismerjük fel a teljesítőképességünk határait, nem jól ítéljük meg, meg tudunk-e oldani egy helyzetet vagy nem. Egyszerre akár több stresszforrás elhúzódóan is károsíthat, a hatások összeadódhatnak és kimeríthetnek.
A tartós negatív stresszállapot kiégéshez vezethet. A folyamatnak bár nem élesek a határai, különbséget lehet tenni a kettő között, ugyanis a stresszállapot szorongással, felfokozott érzelmi állapottal jár, a kiégésre pedig inkább a tompa érzések jellemzőek - a tehetetlenség, a reménytelenség, a motiváció hiánya –, és ez nagyon hasonlít a depresszióhoz, sőt azzá is válhat.

A lelkes kezdő könnyen kiég

A stressz és a kiégés „kistesók”, egymás előszobái. Az egyik leginkább elfogadott elmélet szerint aki irreális elképzelésekkel kezdi a munkáját, később nagyobb eséllyel ég ki. Eleinte természetes, hogy azt gondoljuk, meg tudjuk váltani a világot, de a lángoló lelkesedés elhamvad, és kiégéshez vezethet. Ha a kezdeti felfokozott tenni vágyás nem reális irányba megy, nincs „terelgető” kolléga, akár mentor, a pályakezdő szembesülhet azzal, hogy nem tud mindent megvalósítani, amit elképzelt. Rádöbben: nem olyan a világ, amilyennek képzelte, kiábrándul, csökken az érdeklődése, eltávolodik a kollégáktól. A felpörgést mozdulatlanság követi. 
A frusztráció fázisában pedig már az is megkérdőjeleződik, érdemes-e a munkát végeznie, csökken a hatékonyság érzése. Az apátia szakaszában testi panaszok is jeleznek: a gépiessé váló munkavégzés mellett jellemzőek az alvászavarok. Szomatikus, azaz a testi tünet lehet az állandó, vagyis krónikus fáradtság, a jellemzően a vázizomban, a hát, a váll és a nyak környékén jelentkező fájdalmak, de akár az állandó feszültség következtében kialakuló migrén is. 
A folyamatos stressz az immunrendszerre is negatív hatással van, az érintett gyakrabban kaphat el banálisnak tűnő betegségeket, akkor is, ha korábban ezekre nem volt fogékony. Negatívvá válik a hozzáállása; sem a munkájával, sem magával, sem a világgal nem elégedett, úgy érzi, minden rossz. Érzelmi téren pedig a reménytelenség, a kiúttalanság érzése jelenik meg – sorolta a kiégés jellemző tüneteit a szakember.

Észre kell venni!

A folyamat elindulásának jele, hogy az érintett egyre figyelmetlenebbé válik, de az is, hogy olyan témákban is cinikus lesz a hozzáállása, amelyek korábban megérintették vagy akár komolyan érdekelték. Jellemző, hogy nemcsak a kollégáktól, ügyfelektől távolodik el, de általában is beszűkülnek a szociális kapcsolatai. Feltűnő, hogy minden lehetőséget megragad a munka elkerülésére, sőt ez lesz a fő tevékenysége. 
Bár jó lenne, nehéz elvárni, hogy a munkáltató észrevegye, ha egy kollégájának segítségre van szüksége. Nyilván az ő álma egy olyan lelkes kezdő, aki még este is bent van, és úgy érzi, bármire képes, mégis haza kell küldeni a túlzásba eső dolgozót. Ekkor ugyanis még meg lehet előzni a további fázisokat – hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus.
A stagnálás szakaszában új energiákra, forrásokra van szükség, ez a továbbképzés, a megerősítés, a különböző stresszkezelési technikák alkalmazásának ideje. Az utolsó két szakaszban a túlterheltséget kell csökkenteni más munkakör, több szabadidő vagy szabadság beiktatásával. Bár Fülöp Emőke megjegyezte, utóbbi ekkor már nem is biztos, hogy segít, visszatérés után a tünetek megint jelentkezhetnek. Az apátia szakaszában a változtatáshoz már, nagy valószínűséggel, szakember segítségére is szükség lehet. 
A megelőzéshez fontos a munkán kívüli aktív rekreáció: 
kell, hogy legyenek olyan feltöltődési lehetőségek, amelyek teljesen különválnak a munkától

– hangsúlyozta a pszichológus.

Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 16:18

Ez lett idén Budapest desszertje

Publikálás dátuma
2019.09.10. 13:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Bolka Desszert Butik őszibarackos-mandulás süteményét választották idén Budapest desszertjének, amelyet először a 9. Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen lehet megkóstolni péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.
A győztes süteményt készítői olyan édességet képzeltek el, amelyet nem kell "elmagyarázni" a közönségnek. A desszert alapja egy Sacher-típusú piskóta mandulaliszttel, karamellás csokoládéval, a mandulás krém alapja pedig a fehér csokoládé, állagát tekintve "félúton" van a mousse és a főzött krém között. A sütemény belseje kétféle őszibarack kompótból áll: az alsó, bazsalikomos rétegre egy klasszikus állagú és ízvilágút tettek - mondta Háfra Kati, a Bolka Desszert Butik tulajdonosa.
A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség (Csésze) tavaly írta ki először a Budapest desszertje versenyt, amelyet nemcsak a szakma ismert el, hanem hatalmas közönségsikert is aratott - idézte fel a rendezvény keddi budapesti sajtótájékoztatóján Rebrus Csaba, a Csésze elnöke, az Édes Napok társtulajdonosa. A zsűrizéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy a nyertes termék finom legyen, de fontos cél volt, hogy a magyar cukrászati hagyományok ismét az érdeklődés fókuszába kerüljenek - jegyezte meg.
Füleky György, a Csésze alelnöke, az Édes Napok társtulajdonosa hozzátette, hogy a Budapest desszertje verseny aktuális tematikáját mindig az előző győztes határozhatja meg: idén ez a barack és a mandula volt. A zsűrizés vakon zajlott, a bírálók is csak a pontszámok összesítése után ismerték meg a győztest - hangsúlyozta.
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 14:08

Minden 40. másodpercben megöli magát valaki a világon

Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:21

Fotó: Pixabay
Évente több ember hal meg öngyilkosság miatt, mint háborúban - derült ki az Egészségügyi Világszervezet hétfőn közzétett jelentéséből. A WHO szerint szigorítani kellene a rovarirtókhoz való hozzáférést.
A WHO szerint az öngyilkosság "globális egészségügyi kérdés", amely minden korcsoportot, nemet és régiót érint. A mutatók szerint az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok a 15 és 29 éves kor közötti fiatalok körében a közlekedési balesetek után. A 15-19 éves lányoknál ez a második vezető halálok a terhességi komplikációkat követően, a kamasz fiúk esetében pedig az öngyilkosság a harmadik leggyakoribb halálok a közlekedési baleseti sérülések és az erőszak után.
A Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 
évente csaknem 800 ezer ember vet véget önkezével az életének világszerte, több mint ahányan malária, mellrák, háború vagy emberölés áldozatai lesznek.

Globálisan 9,8 százalékkal esett vissza az öngyilkosságok aránya 2010 és 2016 között, ugyanakkor a csökkenő tendencia nem minden régióban figyelhető meg. Az amerikai kontinens WHO által vizsgált területein például 6 százalékkal nőttek az arányok a vizsgált időszakban.
A jelentésből az is kiderült, hogy a gazdag országokban csaknem háromszor annyi férfi hal meg öngyilkosság miatt, mint nő, míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban az arányok jóval hasonlóbbak.
"Az öngyilkosságok megelőzhetők, ezért minden országot arra buzdítunk, hogy építsen bele az öngyilkosságok megelőzését célzó tevékenységeket a közegészségügyi és oktatási rendszerébe"

- hangsúlyozta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.

 A világszervezet szerint a rovarirtókhoz való hozzáférés szigorítása az egyik leghatékonyabb módja az öngyilkosságok visszaszorításának. A WHO Srí Lankán végzett tanulmányokat idézve mutatott rá, hogy a rovarirtók betiltása nyomán 70 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma a szigetországban, amivel a becslések szerint 93 ezer emberéletet óvtak meg 1995 és 2015 között.
Szerző