Előfizetés

A kiégést a főnöknek is észre kellene vennie

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.09.11. 15:15

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Még alig ért véget a nyár, jó esetben sikerült is pihenni, ám van, hogy nem érezzük magunkban az erőt az újrakezdéshez, illetve a folytatáshoz.
A többféle stresszforrás akár együttes és tartós fennállása esetén kialakuló kiégés érzelmi és fizikai kimerüléssel jár, ami negatív hatással van a teljesítményre, a fizikai jóllétre és az érzelmi-mentális állapotra – mondta Dr. Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa a Népszavának

Igazi betegség

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO májusban hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, amely a definíciójuk szerint "nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindróma." 

Külső és belső tényezők is okozhatják

A nemzetközi szakirodalomban burnoutnak nevezett szindrómát előidéző stresszforrások közé szokták sorolni az állandó túl-, de alulterheltséget is, valamint az elvárások folyamatos változását. A szervezettel kapcsolatos stresszorok csoportjába a nem megfelelő munkafeltételek tartoznak, és az is, ha a betöltött szerep kétértelmű, a feladat és a felelősségi körök meghatározása nem pontos. További stresszforrás lehet, ha nem jó a összetartás a csoportban, nincs például kapcsolat az emberek között, vagy az konfliktusos, a rossz vezetési stílus, a folyamatos bizonytalanság, valamint ha nem megfelelő a munkáért kapott juttatás, ahogy az értékelés és az elismerés hiánya is. 
Egy elmélet szerint, ha hosszútávon nincs egyensúlyban az erőkifejtés és az érte kapott megerősítés, az nagyobb valószínűséggel vezethet kiégéshez

– tette hozzá a szakember.

Belső tényezők, olyan tulajdonságok, amelyek például túlvállalásra hajlamosítanak szintén kiégéshez vezethetnek. Az is, ha nem tudjuk felmérni, mennyit bírunk, vagy különböző megfelelési vágyak miatt nem ismerjük fel a teljesítőképességünk határait, nem jól ítéljük meg, meg tudunk-e oldani egy helyzetet vagy nem. Egyszerre akár több stresszforrás elhúzódóan is károsíthat, a hatások összeadódhatnak és kimeríthetnek.
A tartós negatív stresszállapot kiégéshez vezethet. A folyamatnak bár nem élesek a határai, különbséget lehet tenni a kettő között, ugyanis a stresszállapot szorongással, felfokozott érzelmi állapottal jár, a kiégésre pedig inkább a tompa érzések jellemzőek - a tehetetlenség, a reménytelenség, a motiváció hiánya –, és ez nagyon hasonlít a depresszióhoz, sőt azzá is válhat.

A lelkes kezdő könnyen kiég

A stressz és a kiégés „kistesók”, egymás előszobái. Az egyik leginkább elfogadott elmélet szerint aki irreális elképzelésekkel kezdi a munkáját, később nagyobb eséllyel ég ki. Eleinte természetes, hogy azt gondoljuk, meg tudjuk váltani a világot, de a lángoló lelkesedés elhamvad, és kiégéshez vezethet. Ha a kezdeti felfokozott tenni vágyás nem reális irányba megy, nincs „terelgető” kolléga, akár mentor, a pályakezdő szembesülhet azzal, hogy nem tud mindent megvalósítani, amit elképzelt. Rádöbben: nem olyan a világ, amilyennek képzelte, kiábrándul, csökken az érdeklődése, eltávolodik a kollégáktól. A felpörgést mozdulatlanság követi. 
A frusztráció fázisában pedig már az is megkérdőjeleződik, érdemes-e a munkát végeznie, csökken a hatékonyság érzése. Az apátia szakaszában testi panaszok is jeleznek: a gépiessé váló munkavégzés mellett jellemzőek az alvászavarok. Szomatikus, azaz a testi tünet lehet az állandó, vagyis krónikus fáradtság, a jellemzően a vázizomban, a hát, a váll és a nyak környékén jelentkező fájdalmak, de akár az állandó feszültség következtében kialakuló migrén is. 
A folyamatos stressz az immunrendszerre is negatív hatással van, az érintett gyakrabban kaphat el banálisnak tűnő betegségeket, akkor is, ha korábban ezekre nem volt fogékony. Negatívvá válik a hozzáállása; sem a munkájával, sem magával, sem a világgal nem elégedett, úgy érzi, minden rossz. Érzelmi téren pedig a reménytelenség, a kiúttalanság érzése jelenik meg – sorolta a kiégés jellemző tüneteit a szakember.

Észre kell venni!

A folyamat elindulásának jele, hogy az érintett egyre figyelmetlenebbé válik, de az is, hogy olyan témákban is cinikus lesz a hozzáállása, amelyek korábban megérintették vagy akár komolyan érdekelték. Jellemző, hogy nemcsak a kollégáktól, ügyfelektől távolodik el, de általában is beszűkülnek a szociális kapcsolatai. Feltűnő, hogy minden lehetőséget megragad a munka elkerülésére, sőt ez lesz a fő tevékenysége. 
Bár jó lenne, nehéz elvárni, hogy a munkáltató észrevegye, ha egy kollégájának segítségre van szüksége. Nyilván az ő álma egy olyan lelkes kezdő, aki még este is bent van, és úgy érzi, bármire képes, mégis haza kell küldeni a túlzásba eső dolgozót. Ekkor ugyanis még meg lehet előzni a további fázisokat – hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus.
A stagnálás szakaszában új energiákra, forrásokra van szükség, ez a továbbképzés, a megerősítés, a különböző stresszkezelési technikák alkalmazásának ideje. Az utolsó két szakaszban a túlterheltséget kell csökkenteni más munkakör, több szabadidő vagy szabadság beiktatásával. Bár Fülöp Emőke megjegyezte, utóbbi ekkor már nem is biztos, hogy segít, visszatérés után a tünetek megint jelentkezhetnek. Az apátia szakaszában a változtatáshoz már, nagy valószínűséggel, szakember segítségére is szükség lehet. 
A megelőzéshez fontos a munkán kívüli aktív rekreáció: 
kell, hogy legyenek olyan feltöltődési lehetőségek, amelyek teljesen különválnak a munkától

– hangsúlyozta a pszichológus.

Negyedóra alatt végezte ki a dinoszauruszokat egy aszteroida

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.11. 13:36

Fotó: AFP/Science Photo Library
Amerikai kutatók szerint a 66 millió éve történt aszteroida-becsapódás következtében az élet 77 százaléka eltűnt.
A becsapódás, amelynek következtében minden nagy termetű dinoszauruszfaj negyedóra alatt kihalt, cunamikat és erdőtüzeket is okozott és hatalmas mennyiségű ként szabadított fel. Ezeket az elméleteket Sean Gulick, a Texasi Egyetem kutatója és munkatársai a becsapódási kráterből származó furatminta kiértékelésével is alátámasztották. Eredményeikről a Proceedings című tudományos lapban számoltak be.
A becsapódási kráter azon területe, amelyről a minta is származik, a mexikói Yucatán-félsziget partjainál, víz alatt fekszik. Ezen a helyen 24 órával a becsapódás után 130 méter vastag üledék alakult ki - írják a tudósok. A becsapódástól kiinduló cunami visszaverődött a partokról. Többek között ezáltal faszén is lerakódott a kráterben, ami a becsapódás okozta bozóttüzekre utal. A cunami tengervízzel árasztotta el a környező kontinens belsejét, majd visszahúzódva a víz elszenesedett növényi maradványokat szállított magával.
Emellett a tudósok arra utaló jeleket is találtak, hogy a kéntartalmú aeroszolok megváltoztatták az aszteroida-becsapódás után a világ klímáját. Ahogyan az a vulkánkitörésekkor is látható, a kéntartalmú aeroszolok részben elfedik a napfényt. Ennek következtében csökken a növények fotoszintézisének mértéke és összeomolhat a tápláléklánc. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy 66 millió éve az élet 77 százaléka eltűnt. "Csak egy légköri hatás vezethet ehhez hasonló globális tömeges pusztuláshoz" - mondta Gulick.

Kiderült, mi okozta a brutális balatoni algásodást

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.11. 11:34

Fotó: Varga György / MTI
Kutatók szerint az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén. A magyarázat szerint a folyamat óriási árvaszúnyograjzást okoz.
A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából egy év alatt jut ide - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja, Istvánovics Vera és Honti Márk az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalóban.
Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből - tette hozzá Istvánovics Vera. A kutatók megállapítása szerint a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban. Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására 
jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.

A szakemberek szerint közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.
Az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség - hangsúlyozta Istvánovics Vera.