"Aranykor", ami sosem volt

Publikálás dátuma
2019.09.12. 09:00

Fotó: SHCHERBAKOV ILYA
A magyar gazdaság első félévi kimagasló növekedési üteme után már lassulás várható. Korrekciók nélkül azonban az eddigi eredmények nem elegendőek a gazdaság versenyképességének javításához.
A hazai cégvezetők 2019-ben a jövőjüket illetően kissé elbizonytalanodtak. Bár a legtöbbjük nem osztja Varga Mihály pénzügyminiszternek azt a múlt heti, a nyíregyházi Közgazdász Vándorgyűlésen elhangzott szavait, mintha a 2008-2009-es gazdasági világválság óta eltelt időszak utolsó évei egyfajta "aranykornak" lennének nevezhetők. Egy olyan időszaknak, amelynek közelgő végére is figyelmeztetett a tárcavezető. Azt tényként könyvelhetjük el, hogy az idei év eddig eltelt időszakában az évesített hazai GDP az Európai Unión belül a legmagasabbak között volt. A vállalatvezetők elbizonytalanodásának éppen ez az oka. Olyan ritkán tapasztalható időszak a mostani, amikor a magyar gazdaság fejlődése elszakadt az euróövezet gazdaságának bővülésétől, és azzal ellentétes tendenciákat tükröz. Amíg más országokban egyértelműen láthatók a növekedés lassulásának jelei, addig nálunk szokatlanul magas, az öt százalékot is meghaladó mértékben növekszik a GDP. Ez az ütem semmiképpen nem tartható már jövőre sem, az azonban szinte bizonyos, hogy a várható visszaesés mértéke korántsem lesz akkora, mint amilyen a 2008-2009-es világválságot jellemezte. Azóta minden lassulási hírre összerezzennek a döntéshozók és nagyobb óvatossággal kezelik a témát, mint korábban - fejtette ki Madár István, a Portfolió vezető elemzője a Joint Venture Szövetség Vállalati tervezés 2020 címet viselő konferenciáján.  Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság szereplői rövid távon még joggal lehetnek optimisták, az európai dekonjunktúra első jelei már nálunk is érzékelhetőek. Míg az elmúlt években az exportunk bővülése minden esztendőben az 5-10 százalékos tartományban mozgott, addig a most következő időszakra inkább a 0-5 százalékos növekedés lehet a jellemző, ami az Európai Unió vezető országaihoz képest még kedvezőnek is mondható. A szakértő jogosan tette fel a kérdést, hogy van-e alapja annak a kormányzati körökben gyakran hangoztatott kijelentésnek, miszerint ez egyfajta csodának lehetünk tanúi, s a V4-ek úgymond az Európai Unió gazdasági növekedésének motorjainak tekinthetők. Ilyesmiről szó sincs! - állítják meghatározó közgazdászok. Versenyképességünk nagy mértékben elmarad kontinensünk legtöbb országától, térségünkben Románia kivételével mindenütt előttünk járnak. Emellett a hazai termelékenységi mutatók továbbra is aggodalomra adnak okot. Adódik a kérdés, akkor mégis minek köszönhetők a figyelemre méltó első féléves GDP növekedési adataink? Ennek Madár István szerint több oka is van. Az egyik az, hogy a hazai hitelkamatok a korábbi évekhez képest rendkívül alacsonyak, sőt az inflációval korrigált reálkamat negatív, vagyis az a vállalkozó, aki kölcsönt vesz fel, azt igen előnyös feltételek közepette teheti meg. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy a magyar jegybank a régió leglazább monetáris politikáját folytatja. A külföldi befektetők számára az is különösen kedvező, hogy a forint árfolyama a vezető devizákhoz viszonyítva trendszerűen gyengül. Ha a Varga Mihály által említett "aranykorról" beszélünk, akkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai állami beruházások finanszírozásában oroszlánrészt vállaló uniós források 2020-tól mérséklődni fognak, ami önmagában is visszafogja majd a GDP-növekedés ütemét, és a termelésbe lépő új kapacitások sem lesznek képesek pótolni azt. Mindez olyan körülmények között zajlik, amikor a kormány kommunikációjával szemben Magyarországra korántsem a fegyelmezett költségvetési politika a jellemző. Ugyancsak Madár István hívta fel a figyelmet arra, hogy 2018-ban az európai közösség legnagyobb költségvetési hiányainak egyikét produkáltuk, amelyen hagyományosnak mondható módon az év végén még rontottak is, mert felelőtlenül módon osztogattak. Ezt tették a kétségtelenül eredményes adófizetési fegyelmet eredményező kifehérítés nyomán beszedett többletforrások egy részével is.  Pedig a fegyelmezett költségvetési politika az államháztartási hiány folyamatos csökkenésével jár - ezt már az Equilor elemzői mondják, akik a GDP-arányos államadósság további lefaragására is számítanak. Emlékeztetnek arra, hogy a kormány által belengetett, 2020 tavaszán, illetve őszén induló második és harmadik gazdaságvédelmi akcióterv költségvetési hatásait a konkrétumok ismeretének hiányában nehéz megbecsülni, de a kiadási oldal növelése, illetve a bevételi oldal csökkentése értelemszerűen némileg növelheti majd az államháztartási hiányt, ennek ellenére nem számítanak arra, hogy veszélybe kerülne a kormány által vállalt hiánycél. A GDP növekedésében része van annak is, hogy az elmúlt években a munkabérek emelkedése két számjegyű volt. Ehhez hozzájárult, hogy a kormány magasan állapítja meg évről évre a minimálbér növekedésének ütemét, s ez hatással van a munkaadók jövedelempolitikájára. Ennek révén folyamatosan növekszik a lakossági fogyasztás is. Ez a tendencia egy darabig még fenntartható ugyan, de Madár István véleménye szerint hosszú távon már nem. Éppen ezért a bérdinamika lassulása révén bekövetkezhet egy olyan időszak, amikor a következő generáció rosszabbul fog élni, mint a jelenlegi, amire békeidőben egyébként évszázadok óta alig volt példa! Az Equilor elemzői rámutattak arra is, hogy a munkaerőpiac kapacitása elérte a korlátait, a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra esett, de júliusban újból emelkedni kezdett. Már csak a szakképzett munkaerő hiánya miatt is folyamatos béremelésre lehet számítani, ugyanakkor már középtávon ez a növekedés gátja lehet. A brókercég szakértői meg vannak győződve arról, hogy a jelenlegi szintekről már nem tud érdemben növekedni a foglalkoztatottság, illetve csökkenni a munkanélküliségi ráta.  

A kormány nem készült fel a lassulásra

"Aranykorról" már csak azért sem beszélhetünk, mert mint Katona Tamás egyetemi tanár legfrissebb havi helyzetértékelésében figyelmeztet: a magyar gazdaság a jelentős növekedési ütem mellett is meglehetősen ellentmondásos képet mutat. Ráadásul létezik egy a statisztikai módszertanból adódó felülértékelési hatás is, ugyanis a GDP a nemzeti számlák vezetésének alapelvét követve a reálgazdaság teljesítményét a kibocsátott számlák alapján veszi számba. Márpedig alapos feltételezések szerinti a jelentős túlszámlázás is torzítja a GDP volumenét, azaz a növekedési ütemet a korrupciós tényező is emeli. Így a statisztikában kimutatott dinamika különösen a beruházások esetében számottevő mértékben felülértékelt lehet, ami a valóságosnál akár többtized százalékponttal is nagyobb GDP indexet mutat. Bár a harmadik éve tartó szárnyaló bővülés figyelemre méltó, annak szerkezete ugyanakkor kevésbé megnyugtató. A kormány nem készült fel a törvényszerűen bekövetkező lassulásra. Az év elején meghirdetett családvédelmi akcióprogram gyakorlatilag nem népesedéspolitikai, főként nem szociálpolitikai, hanem gazdaságélénkítő program, amely a fogyasztást serkenti. Ugyanakkor a magyar gazdaság természeténél fogva a belső fogyasztásra épített növekedés komoly egyensúlyi veszélyeket rejt magában. Ez a helyzet már középtávon is komoly zavarokhoz vezethet - figyelmeztetett Katona Tamás.

Óvatos tervezés

A megváltozott kereskedelempolitikai célok és a védővámok világszerte rákényszerítik a gazdaság szereplőit, hogy újragondolják - többek között - globális értékláncaikat - mondta Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke a szervezet konferenciáján. Kiemelte, hogy ezzel a lépéssel az európai, ezen belül a magyar vállalatvezetők számára új lehetőségek nyílnak meg, és ha ügyesek vagyunk, ki is használhatjuk az ebből származó előnyöket, például az ellátási láncba történő bekapcsolódás révén. Miután a legfontosabb gazdasági mutatók jelzése szerint a világgazdaság lassulóban van, a jövő évre a vállalati tervezésben óvatosságra intette a cégeket a JVSZ elnöke. Mivel gazdasági fejlettségünk szintje nem éri el az unió átlagát, és a termelékenységünk is  meglehetős lemaradást mutat, ezért a kutatás-fejlesztést kell előtérbe helyezni. Tavaly már a GDP 1,49 százalékát költötték el Magyarországon ilyen címen - közölte a tanácskozáson Freid Mónika, a KSH elnökhelyettese. 

Lesz-e felminősítés?

Az augusztus 16-án esedékes felülvizsgálat során sem a Fitch Ratings, sem a Standard&Poor’s nem változtatott Magyarország hitelbesorolásán, így mindkét hitelminősítőnél BBB besorolás van érvényben, stabil kilátással - mondta Török Lajos, az Equilor vezető elemzője. Ugyanakkor a Moody’s Investors Service várakozásuk szerint felminősítésről dönthet október 25-én, mivel 2016 novembere óta Baa3 besorolást tart érvényben, stabil kilátással, ami egy fokozattal alacsonyabb, mint a másik két nagy hitelminősítő jelenlegi osztályzata. Idén tavasszal nem vizsgálták a besorolást, tavaly novemberben pozitívumként említették a magyar kormány elkötelezettségét a 3 százalék alatti államháztartási hiány mellett, és erőteljesnek ítélték a hazai gazdaság növekedési kilátásait. Negatív oldalon a munkaerőhiányból adódó növekedési korlátokat, a német gazdasági növekedés lassulását, és a következő uniós ciklusban a források várható csökkenését említették. Azóta az államháztartási hiány folyamatos csökkenésének következtében a GDP-arányos államadósság a vártnál nagyobb ütemben csökkent, a növekedési adatok rendre meghaladták az előzetes várakozásokat, viszont a német gazdasági növekedés lassulása fokozódott. Összességében a külső környezet negatív hatásai mellett is indokolt lehet a felminősítés októberben - véli az Equilor. A 2020-as naptárat decemberben teszik közzé a hitelminősítők, várhatóan mindhárom intézetnél 2-2 időpontot jelölnek ki rendes felülvizsgálatra. Az Equilor szakértőinek véleményét osztja egyébként az elemzők többsége is, de akad közöttük olyan is, aki szerint a Moody's ezúttal is "hallgatni fog."

Szerző

331,73 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.12. 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel.
Az euró 331,73 forinton forgott hét órakor, 64 fillérrel csökkent az árfolyama a szerda esti 332,37 forinthoz képest. A dollár árfolyama 301,91 forintról 301,16 forintra, a svájci franké pedig 303,97 forintról 303,15 forintra gyengült. A jent 2,7866 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,8016 forinttal. Az euró 1,1014 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,05 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,12 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0941 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9935 frankot kértek, 0,09 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,26 százalékkal erősödött a dollár, csütörtök reggel 108,09 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Óriási összeget küldött Brüsszel

Publikálás dátuma
2019.09.12. 06:00
M30 Több mint 180 milliárd forintnyi eurót kapunk az autópálya meghosszabbítására
Fotó: Vajda János / MTI
Az elmúlt egy hónapban közel két milliárd eurónyi, azaz 660 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Magyarországra. A kormány hallgat róla.
Az Európai Unió támogatási adatbázisa szerint a most futó 2020-ig tartó költségvetési ciklus keretében a tegnapi napig összesen 9,9 milliárd eurónyi támogatást fizetett ki Brüsszel a magyar kormánynak. Az összeg emelkedése azt jelenti, hogy elmúlt egy hónapban legalább 2 milliárd euróval nőtt a kifizetett számlák mennyisége - vagyis ennyi pénzt kap, kapott a magyar kormány. A Népszavának nyilatkozó uniós pályázati szakértő is megerősítette a kifizetés tényét – annak ellenére, hogy az még nem jelent meg a hazai elszámolásban. Elmondása szerint az utolsó nyári hónapban az első félévben kiküldött magyarországi számlák kifizetését hagyta jóvá az Európai Bizottság. Míg az elmúlt években döcögtek a kifizetések a brüsszeli aggályok miatt, ezek várhatóan felgyorsulnak, hisz lassan véget ér a költségvetési ciklus.  Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Unió 552,6 millió eurót (több mint 180 milliárd forintot) fordít az M30-as autópálya meghosszabbítására, a Miskolcot a szlovák határon fekvő Tornyosnémetivel összekötő pályaszakasz kiépítésére - jelentette be tegnap az Európai Bizottság. A Kohéziós Alapból finanszírozott beruházás során a Via Carpatia nevű európai közlekedési hálózat részeként egy 60 km-es autópálya-szakasz, valamint 48 híd fog megépülni. A várhatóan 2022 februárjára lezáruló munkálatokban helyi vállalatok is részt vesznek majd.  A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak összesen 29,7 milliárd eurónyi támogatás ( mintegy 9500 milliárd forint) jár, ezzel szemben 32,3 milliárd eurónyi támogatási  kérelmet fogadott be a kormány magyar pályázóktól – arra gondolva, hogy úgy is lesznek olyan számlák, amit Brüsszel nem fogad be például a korrupció miatt.  Ugyanis ha támogatási számlát Brüsszel nem fogad be - például a pályázat lebonyolítása körülő korrupció miatt – akkor a kormány azt azonnal egy másik számlával helyettesíti – így elvileg nem vész el egyetlen eurócent támogatás sem. A mostani ciklus ugyan 2020-ig tart, ám az elszámolás egészen 2024-ig elhúzódhat, addig több száz milliárdnyi gyanús számla akadhat fenn a brüsszeli ellenőrök rostáján – így csak a végső elszámolás után derül ki, hogy Magyarország valóban le tudja-e majd hívni az összes támogatást. 
A magyar gazdaság számára már nem jelent friss pénzt a mostani az augusztusi két milliárd eurós átutalás, ugyanis a kormány a költségvetés terhére – az államadósság átmeneti növelésével –, már megelőlegezte ezeket a kifizetéseket. A kabinet elsősorban gazdasági növekedés felpörgetése miatt előlegezte meg a kifizetéseket, de döntés kedvező mellékhatása, hogy a forint gyengülése révén jelentős többlettámogatásra is szert tesz az ország. Míg ugyanis 310 forint volt az euró árfolyama, addig 9200 milliárdos támogatással számolhatott az ország, ugyanez viszont 330 forint feletti árfolyamnál már 600 milliárd forinttal több, ennyivel nő forintban az elkölthető - 29,7 milliárd eurós -  keret. Az augusztusi kifizetések nem jelentek meg még a költségvetés bevételek között: a Pénzügyminisztérium augusztusi gyorsjelentése szerint az első nyolc hónapban csak 467 milliárd forintnyi bevételt könyveltek el, ami azt jelenti, hogy 25 milliárd forintot könyveltek el bevételként a nyolcadik hónapban. Ebből azt következik, hogy szeptemberi mérlegben akár 600 milliárd forintnyi uniós bevétel is megjelenhet a büdzsében, s ha ez így történne, akkor akár el is tűnhet az első nyolc hónapban felhalmozott költségvetési hiány. Nagy kérdés, hogy a pénzzel mint kezd a kormány: a legkézenfekvőbb az államadósság csökkentése lenne, hiszen az előlegeket az államadósság növelésével fizették ki. Ennek ellenére szó van az idei költségvetési törvény módosításáról is annak érdekében, hogy a kormány növelhesse a kiadásokat. Annak ellenére, hogy áttételesen arról is szólt az elmúlt napokban nagy figyelmet kapott vita Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György MNB elnök között, hogy időszerű-e a gazdaság lassulását költségvetési keresletélénkítéssel pörgetni, vagy éppen nagyobb fiskális fegyelemre lenne szükség.
Szerző
Frissítve: 2019.09.12. 06:17