Előfizetés

Gulyás Gergely a Pikó-ügyről: mindenkit megillet az ártatlanság vélelme

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.12. 12:19

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A rendőrség nem politikai megrendelésre dolgozik - mondta a kancelláriaminiszter arról, hogy házkutatást tartottak a józsefvárosi ellenzéknél.
Kormányinfót tartott csütörtökön Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, ahol szokás szerint először a kormánynak kedves témák kerültek terítékre. Gulyás az MTI beszámolója alapján elmondta, hogy rddig mintegy 31 ezer igénylés érkezett a babaváró támogatásra és közel 19 ezer szerződést kötöttek meg a bankok; a szerződések 88 százaléka a legmagasabb összegre, 10 millió forintra köttetett. Gulyás Gergely úgy összegzett: így eddig a babaváró támogatással kapcsolatban 181,5 milliárd forint értékben született szerződés, az átlagosan felvett összeg pedig 9,7 millió forint, vagyis a legtöbb család a teljes elérhető összeget felveszi.
A Magyar falu programról szólva Gulyás elmondta, hogy eddig 21 milliárdot fizettek ki a projekt keretében – ebből 6 milliárdot orvosi eszközökre, 13 milliárdot felújításokra, 2 milliárdot pedig sportparkokra szántak.
Aztán jöttek a rázósabb témák: a kancelláriaminiszter kitért Orbán nyugdíjasoknak küldött levelére is – itt az RTL Klub kérdésére az előnyt ecsetelte, hogy a levelek kiküldésének nincs pluszköltsége, mert azokat együtt viszik ki a rezsiutalványokkal. 
Hogy a küldeményeket az önkormányzati választások előtt postázzák az időseknek, és érkezésük egyértelműen befolyásolhatja a választások kimenetelét is, fel sem merült a kormányinfón.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva a Pikó-ügyről is beszélt. Mint beszámoltunk róla, a rendőrség házkutatást tartott a józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt, Pikó András kampányközpontjában – azután, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet cikkében egy fényképre hivatkozva azt sejttette, jogtalan adatgyűjtés zajlott az irodában. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy a rendőrség nem dolgozik politikai megrendelésre; ám azt is megjegyezte, hogy a képet (amin emberek ülnek számítógép-monitorok előtt- a szerk.) nehéz lenne mással magyarázni, mint az alapos gyanú meglétével.
A kancelláriaminiszternek volt magyarázata arra is, hogy a kormány miért mondaná fel Karácsony Gergely győzelme esetén a Tarlós Istvánnal kötött 15 pontos, ezer milliárd forint sorsát biztosító paktumot.: azért, mert szerinte Karácsony nem lenne képes az együttműködésre, és a főpolgármesteri hivatalt hadállásnak tartaná a kormánnyal szemben. A felvetésre, hogy lesz-e Karácsony-Tarlós vita, Gulyás elegánsan hárított, mondván, ez nem tartozik az Orbán-kabinetre.

Máig kérhető a HPV elleni oltás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.12. 12:13

Fotó: MAY/BSIP / AFP
Csütörtökig kérhetik a 12. életévüket betöltött lányok szülei az iskolákban a HPV elleni oltás térítésmentes beadását.
Csütörtökig viheti be az iskolába az a 46 ezer hetedikes lány a HPV elleni oltás beadásába beleegyező szülői nyilatkozatot. A vakcinát a 12. életévüket betöltött lányok szülei igényelhetik térítésmentesen az iskolákban.
Elsőrendű fontosságúnak nevezete az immunizálás felgyorsítását az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC). A közleményükben, amelyről az MTI számolt be, hangsúlyozták: a HPV (humán papillomavírus) okozta rákos megbetegedések kialakulásának mintegy 92 százaléka megelőzhető a védőoltással.
Az oltás biztonságosságát és hatékonyságát hangsúlyozva Schaff Zsuzsa akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya rendes tagja a tudomány.hu-nak adott interjújában azt mondta, a fejlett országokban már évekkel ezelőtt bevezették a fiatal lányok és egyes országokban a fiúk HPV elleni vakcinációját. Ausztráliában a védőoltást 2007-ben kezdték adni a 12-13 éves lányoknak, illetve felmenő rendszerben a 14–26 éves korú lányoknak és nőknek, majd a programot 2013-ban a fiúkra is kiterjesztették. Ennek köszönhetően a legveszélyesebb HPV-törzsek előfordulása 10 év alatt 92 százalékkal csökkent az oltott lányok körében. A méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok gyakorisága pedig már 7 év alatt felére csökkent. Mint az akadémikus elmondta, a WHO folyamatosan nyomon követi a vakcinák biztonságosságát, 2017-es jelentésében „kiemelkedően jónak” minősítette. 
Bár a védőoltás 9 éves kortól bármilyen életkorban nemtől függetlenül beadható, a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja. A nemzetközi ajánlások 11-12 éves kor körül javasolják a HPV elleni védőoltás beadását. 
A mellékhatásokra vonatkozó kérdésre az akadémikus azt válaszolta, elég hosszú ideje vizsgálják a vakcinációban részesülteket ahhoz, hogy az esetleges „hosszútávú” mellékhatások is kiderüljenek. Az esetleges neurológiai megbetegedések kialakulására vonatkozó híresztelések nem bizonyultak valósnak: nem találtak összefüggést a megbetegedések és az oltás között. 2003 óta, amióta klinikai vizsgálatokat végeznek, súlyos mellékhatásokra nem derült fény.
Magyarországon 2007 óta van forgalomban a kétkomponensű, 2015 óta pedig a kilenckomponensű oltás. 2014 óta a 12. életévüket betöltött lányoknak térítésmentes a legszélesebb körű védelmet nyújtó, kilenckomponensű HPV elleni vakcina beadása, mindenki más számára orvosi vényre, patikában vásárolható meg a vakcina.  

Elhunyt Rajk László

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.12. 09:24

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Kossuth-díjas építész, díszlettervező, egykori SZDSZ-alapító életének 71. évében halt meg.
2019. szeptember 11-én, életének 71. évében elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, volt SZDSZ-es politikus. A halálhírt elsőként az Építészfórum.hu közölte. Rajk László 1949. január 16-án született Budapesten. Apja 1946 és 1949 között belügy- majd külügyminiszter volt, akit koholt vádak alapján letartóztattak és kivégeztek. Anyját, Földi Juliannát bebörtönözték, az alig négy hónapos Rajk Lászlót Kovács István néven egy budapesti gyermekotthonban helyezték el, csak 1953 után kerülhetett vissza családjához. Az 1956-os forradalom bukása után anyjával és a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták, ahol két évet töltött. 1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, közben részt vett a Najmányi László vezette „Kovács István” performanszcsoportban és a Halász Péter által vezetett Kassák Stúdió produkcióiban. 1972-1977 között a Nontecton csoport tagjaként egy teoretikusan megalapozott építészeti rendszer kidolgozásában vett részt, elkötelezte magát az avantgárd mellett. Ezt követően három évig a Lakóterv, majd 1975-1986 között az IPARTERV építészeként dolgozott. 1975-1976-ban a montréali McGill egyetem hallgatója, 1978-1981 között mesteriskolás volt. A nyolcvanas évektől neve feketelistára került, nem kaphatott hivatalos megbízásokat, építészeti elképzeléseit kiállításokon, tervpályázatokon mutatta be. 1989-től a MAFILM látványtervezője volt, 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1995-től a Köztigon építészeti iroda vezetője, 2002-ben a Brit Királyi Építészakadémia tagja lett.
1973-tól több mint harminc színpadi produkció és mintegy negyven magyar és nemzetközi film és kiállítás látványtervezője volt. Az ő tervei alapján épült egyebek között a Lehel Csarnok, részt vett a Corvin mozi, a bécsi Collegium Hungaricum és a Moulin Rouge rekonstrukciójában. Filmépítész volt a Megáll az idő, a Tiszta Amerika, az Idő van, a Szédülés, a Zenedoboz, A londoni férfi forgatásán. 1989-ben Bachman Gáborral közösen tervezte 1956 mártírjainak dísztemetésén az építészeti installációt. 2006-ban Veszprémben állították fel 1956-os emlékművét, de a kivitelezést arra hivatkozva, hogy a művész eltért az eredeti tervektől, leállították, majd lebontották. Ő tervezte az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó kiállítást (2003), illetve a Nagy Imre Emlékház rekonstrukcióját és állandó kiállítását (2008). A demokratikus ellenzéknek 1975-ben lett tagja, 1981-ben az AB független lap- és könyvkiadó társalapítója volt, lakásán működött kilakoltatásáig a szamizdatokat terjesztő „Rajk butik”. Illegálisan készített és terjesztett kiadványt, plakátot, kitűzőt, ő tervezte a demokratikus ellenzék „de” logóját. 1985-ben meghiúsították, hogy induljon az országgyűlési választásokon. 1988-ban alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének, utóbbinak tisztségviselője is volt, nevéhez fűződik a párt első emblémájának tervezése. 1990-től volt az SZDSZ országgyűlési képviselője. 1996-ban lemondott képviselői mandátumáról. 2002-2006 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt, 2004-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja. 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, amelyet Bayer Zsolt újságíró kitüntetése miatt 2016-ban visszaadott. 2007-ben a Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki. 2009-ben a filmkritikusok díját vehette át A londoni férfi című film látványtervéért. Az Oscar-díjjal kitüntetett Saul fia című film díszlet- és látványtervezője. Egyik utolsó munkájaként Tóth Barnabás szeptember 26-án a mozikba kerülő Akik maradtak című filmjének díszlettervezője volt. Az idén Magyarország ezzel a filmmel nevezett a nemzetközi filmek mezőnyében az Oscar-díjra. 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi – különösen építészeti – munkássága, számos film- és színházi produkcióban való tevőleges részvétele, látványtervezői tevékenysége elismeréseként. 2009-ben megkapta a Húszéves a Köztársaság Díjat. 2016-ban Magyar Zsidó Kultúráért díjban részesült, mint a Saul fia című film stábjának tagja. 2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának a legjobb látványterv díját kapta a Napszállta című filmért. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, székfoglalóként 2019-ben kiállítást rendezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Tóth Barnabás az MTI-nek elmondta: „Mindig nagy tisztelettel fordultam felé, nemcsak azért, mert a tanárom volt, és ismertem életének tragikus és súlyos történelmi hátterét, hanem mert nagyszerű, színes, sziporkázó, egyenes, közvetlen ember volt Nagyon jó volt vele beszélgetni, bárhova mentünk vele a városba, megállították.” „A filmünknek nemcsak a látványtervezője volt. F. Várkonyi Zsuszsa Férfiidők lányregénye című regényében, amelyből az Akik maradtak született, Rajk László édesapja még szerepel az 1949-es per miatt. Nemcsak a film látványvilágát alkotta meg, mégpedig bravúrosan, hanem a történelmi háttérhez is rengeteg ötletet kaptunk, sok minden, amit a szereplők csinálnak, vagy mondanak, tőle származott” – mesélte a rendező. Rajk László idén januárban adott interjút lapunknak, amit itt olvashat.