Orbán szerint Trócsányit azért támadják, mert magyar

Publikálás dátuma
2019.09.13. 11:29

Fotó: Népszava
A miniszterelnök szemében, úgy tűnik, a balkáni országok jelentik a migrációs pajzsot Magyarország határai előtt.
Nagy Katalin, az MTVA riportere rögtön az elején derűssé tette a szokásos pénteki miniszterelnöki kossuthrádiós alákérdezést, amikor is úgy csapott bele a lecsóba, hogy Orbán Viktornak szegezte: "Miért fontos, hogy Trócsányi László megkapta (sic!) az unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi posztját?" A miniszterelnök kénytelen volt kijavítani a riportert:
„Nem kapta meg! Jelölték rá. Először ejtsük el a medvét, és utána tárgyaljunk a szűccsel.”

A Trócsányi előtt álló európai parlamenti meghallgatást és az azt követő véleményezést a küzdelem szóval jellemezte Orbán, és arra számít, hogy „lesznek forró pillanatok”, köszönhetően a jelöltre zúduló ellenzéki össztűznek. A jelölést egyébként részsikerként értékelte, majd
Trócsányit nagyszerű embernek nevezte, akit csak azért kritizálnak, mert „rossz helyről jött, mert magyar”.

Orbán a szomszédság- és bővítéspolitikai portfólió fontosságát abban látja, hogy az érinti a Nyugat-Balkánnal, az Ukrajnával és a kaukázusi országokkal fenntartott kapcsolatokat, valamint a migráció szempontjából szintén fontos észak-afrikai országokat. Az unió bővítéséről szólva úgy tűnt, a balkáni országokat szívesen látná egyfajta migrációs pajzsként Magyarország határai előtt. Azt mondta: „nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor kiálltunk a bővítés mellett”, szerinte azonban Európa hezitált, ezért jutottak el az illegális bevándorlók 2015-ben Németországig. Az okfejtés ott ért a csúcsára, amikor így fogalmazott:
„Ha a Nyugat-Balkán országai, Macedónia, Montenegró és Szerbia már uniós tagok lettek volna, akkor a Görögországot elhagyó menekültek nem a senki földjére érkeznek, és úgy nem Magyarország a következő hely, ahol fel lehet tartóztatni a migrációt.”

Hozzátette, hogy a V4-ek miniszterelnökeivel, valamint több nyugat-balkáni országgal ezért álltak ki egy közös nyilatkozatban csütörtökön Prágában a bővítés mellet. Nagy Karalin riporter ekkor szeretett volna egy kis borsot törni Jean-Claude Juncker leköszönő bizottsági elnök orra alá, akitől talán egy kis cicaharc reményében beidézte Orbánnak, hogy Juncker azt mondta róla, „vak nemzeti politikus”. De a magyar miniszterelnök meglepően diplomatikusan, vagyis igazán semmitmondóan terelte le a kérdést.  Az olasz és az osztrák átalakulásokra terelődött a szó, a két országban ugyanis gyengült az Orbán-barát politikusok pozíciója. A miniszterelnök ezt nem nagyon tudja felemelt fejjel viselni: bár nem mondta ki, egyértelműen Heinz-Christian Strache alkancellár orosz korrupciós botrányára utalt, amikor úgy fogalmazott, hogy Ausztriát „kilőtték és semlegesítették, homályos körülmények között”, de reméli, az osztrák választások után visszaáll a régi helyzet. Magyarország nagy barátjának nevezte Matteo Salvini korábbi olasz belügyminisztert, aki „már hiányzik” neki, mert szerinte Conte kormányával visszatért „a migránsokat beengedő, veszélyes baloldali politika”. Hozzátette: máris a menekültek szétosztását követelik.
A miniszterelnök végül elismerte, hogy mindenhol probléma a korrupció,

azonban szerinte nálunk nem meghatározó, ezért inkább a kormány családpolitikájáról mondott nagyot: „Nem azért vagyok itt, hogy a saját lovunkat dicsérjem, de a mi kormányunk alatt történt a legtöbb jó dolog a családokkal!” És még azt is elárulta, hogy már a második és a harmadik családvédelmi akcióterv részletein gondolkodik. Egy perc jutott a műsor végén az önkormányzati választásokra is, aminek egyetlen nagy körmondatát oda futtatta ki Orbán, hogy jó volna, ha minden magyar településnek olyan polgármestere lenne, mint Tarlós, akivel sokszor vannak ugyan vitáik, de mégis csak együtt akar működni a kormánnyal.
Szerző
Frissítve: 2019.09.13. 12:50

Egymástól 700 méterre állt meg két vonat Pécel és Rákos között

Publikálás dátuma
2019.09.13. 10:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az utasokat a katasztrófavédelem segítségével szállították le.
Péntek reggel háromnegyed 7-kor Pécel állomás előtt egy G80-as vonat nem állt meg a számára a továbbhaladást tiltó jelzőnél, hanem csak 60 méterrel később állította meg a vonatot az automata vonatbefolyásoló berendezés. A Pécel állomásról a főváros felé induló S80-as vonatot megállították még a peron végénél – olvasható a Mávinform Facebook-oldalán. A tájékoztatás szerint a két vonat egymástól biztonságos távolságra, 700 méterre állt meg. Az utasok nem voltak veszélyben, őket a katasztrófavédelem segítségével szállították le. A helyszínen az eset körülményeit vizsgálták, ezért a délelőtti órákban szünetelt a vonatközlekedés Rákos és Pécel között.
Szerző
Frissítve: 2019.09.13. 10:07

Elfogultság miatt két bírót cseréltek le, Czeglédy szerint hagyják elvérezni az ügyét

Publikálás dátuma
2019.09.13. 09:34

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Senki sem maradt a Szegedi Törvényszéken, aki bíróként törvényesen eljárhatna.
Ahogy a Népszava is megírta, a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Szegedi Törvényszéken indult büntetőügyben egyszer már megszüntették a Czeglédy Csaba ellen indított eljárást, mert a jogász-politikus az EP-választásokkor átmenetileg mentelmi jogot kapott, a Demokratikus Koalíció EP-listájának szimbolikus, utolsó helyén szerepelt. Így a felmerült bűncselekményekről és Czeglédy felelősségéről nem tudott dönteni a bíróság, és csak az eljárás „megszüntetése” maradt törvényes lehetőségként. Aztán a politikus-jogász mentelmi joga megszűnt, hiszen a DK EP-listájának utolsó tagjaként nyilván nem szerzett uniós mandátumot. Ekkor a Csongrád Megyei Főügyészség indítványozta a büntetőeljárás folytatását, amit végül az első fokon eljáró bíróságnak el kellett utasítania, hiszen  
egy hivatalosan megszűnt ügyet legfeljebb újrakezdeni lehet, folytatni nem.

A főügyészség aztán ezzel az elutasítással szemben július közepén fellebbezett, a Szegedi Ítélőtábla döntése alapján pedig végül lefolytathatóvá vált a Czeglédy Csaba elleni eljárás. Aztán mindenki várta a szeptember végére ígért előkészítő ülést, de szeptember 10-én közölte a bíróság, hogy megváltozott összetételű tanáccsal október második felében folytatódik az ügy. A Hvg.hu most azt írja, hogy a háromtagú bírói tanács összetétele azért változott meg, mert kiderült, hogy ketten már részt vettek az eljárás valamelyik korábbi szakaszában,
és a törvény nem teszi lehetővé, hogy ők a jelen szakaszban is eljárjanak, ugyanis nem lennének kellően pártatlanok.

A bírák maguk léptek vissza, „egyéb ok” miatt elfogultságot jelentettek be. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy egy korábban bemutatott bírósági belső irat szerint szinte minden szegedi bíró – összesen 16 – belefolyt már az ügybe, annak 2015-ös kezdete óta, és csak négy olyan bíró maradt, akiket elvileg nem kellene kizárni az ügyből, de rájuk meg a hatályos ügyelosztási rend miatt csak más típusú ügyeket lehet bízni, így a Szegedi Törvényszék büntetőbírái a további eljárásban nem vehetnek részt.
A belső irat név szerint is említi azt a két bírót, akik végül most mégis megkapták az elfogultság miatt kilépett két régi tag helyét a bírói tanácsban.

Czeglédy Csaba nyilatkozott a Hvg.hu-nak. „Két újabb olyan bírát sikerült kijelölni, akiket a Szegedi Ítélőtáblának írt saját levele szerint szintén kizártak az eljárásból. Vagyis a törvényszék továbbra is elvon bennünket a törvényes bíráinktól, ez pedig súlyosan törvénysértő” – állapította meg, majd közölte: megteszi a jogi lépéseket azért, hogy a két új bírót kizárják az eljárásból. A Hvg.hu azt írja, a politikus-jogász szerint esetleg tudatosan olyan bírókkal próbálkoznak, akik miatt támadható lesz az ítélet. Ezt így indokolta: „Tudják, hogy nem követtünk el bűncselekményt, ezért jobb lenne nekik, ha eljárásjogi hiba miatt nyernénk.” Vagyis Czeglédy elképzelhetőnek tartja, hogy szándékosan „hagyják elvérezni az ügyet”.

Na de mi a vád?

A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 emberrel szemben. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

Szerző