Izrael kampányüzemmódban

Jövő hét kedden idén már másodszor is az urnák elé járulnak a zsidó állam szavazópolgárai, a korteskedés maximális fordulatszámon pörög.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök öt nappal a választások előtt Szocsiban Vlagyimir Putyinnal rázott kezet. A tárgyalások után közölte: bármelyik pillanatban hadműveletre kerülhet sor a gázai övezetben, a választások nem befolyásolják a döntést. Azt is hozzátette: valószínűleg nem marad más lehetőség, mint a Gázát uraló Hamász megbuktatása. A Hamász ugyanis - mondta Netanjahu - nem gyakorolja szuverenitását az övezetben, és nem akadályozza meg az Izrael elleni támadásokat.

A jobboldali Likud vezetője azért koncentrál most - a szintén kedvencének számító Donald Trump helyett - az orosz elnökre, mert az orosz gyökerű izraeliek megnyerése lehet a választási győzelem kulcsa. Az eddigi koalíciót borító és királycsináló szerepében tetszelgő Avigdor Liberman, az Izrael a Hazánk elnevezésű párt vezetője is a Szovjetunióból származik.

Netanjahu a minap újabb iráni nukleáris létesítmények létezéséről számolt be, majd - óriási nemzetközi felháborodást kiváltva - a részben palesztinok által lakott és birtokolt Jordán-völgy, valamint a Holt-tenger északi része annektálását is kilátásba helyezte. Netanjahut és pártját azonban a Jordán-völgyről szóló nyilatkozat miatt pénzbírsággal sújtották, tiltott kampányolásért. A Likud fő riválisának számító Kék-Fehér pártnak, valamint a Demokrata Tábornak is 15-15 ezer sékelt (egyenként 1,3 millió forintot) kell fizetnie a kormánypártnak.

Eközben súlyos politikai hibát is elkövetett a kormányfő. Olyan, ellentmondásos törvényjavaslatot nyújtott be a Knesszetben, amely lehetővé tette volna, hogy a politikai pártok aktivistái kamerákat vigyenek be a szavazóhelyiségekbe, úgymond a választási csalások kivédése céljából. Ezt az ötletet mind az Országos Választási Bizottság, mind Avichai Mandelblit főügyész előzetesen ellenezte. Az úgynevezett „kamera törvényt” végül a törvényhozás elkaszálta, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a főleg orosz bevándorlókat tömörítő Izrael a Hazánk sem támogatta a kormányjavaslatot. Liberman pártja ugyan többnyire Netanjahu mögé szokott állni, ám viszonyuk teljesen elmérgesedett, mióta tavaly a "héjaként" emlegetett volt védelmi miniszter lemondott posztjáról, majd kivonult a koalícióból, ami rövid idő alatt a kormány végét jelentette.

A számára kedvezőtlen kimenetelű szavazás ismeretében Netanjahu valóságos dührohamot kapott, és így fakadt ki: „Különösen kiábrándító, hogy Liberman csatlakozott a baloldalhoz és az arab pártokhoz”. Hasonló váddal illette a centrista Kék-Fehér tömörülést is, sőt megvádolta annak magyar gyökerű vezetőit, Jair Lapidot és Beni Ganzot, hogy a választások után az arab pártok vezetőinek miniszteri pozíciókat ajánlanának fel.

A folyton taktikázó Liberman azonban kijelentette: teljes mértékben támogatja a szavazó helyiségek ellenőrzését, akár kamerák használatával is, de csak a választásokat felügyelő hivatalos testületek által, mert a „Netanjahu milíciái" által végzett felügyelet célja nem a választások ellenőrzése, hanem a választások megzavarása és „ellopása” lenne. Beni Ganz szerint "győzött a demokrácia", ugyanakkor ő is figyelmeztetett arra: az elkövetkező napokban Netanjahu "folytatni fogja a megtévesztést, és megpróbál zavart kelteni".

A miniszterelnök népszerűségének eddig az sem nagyon ártott, hogy korrupciós ügyekbe keveredett. A legfrissebb közvélemény-kutatások patthelyzetet jósolnak: sem a Likuddal az élen felálló jobboldali blokk, sem a centrum-balközép-arab pártok alkalmi tömörülése nem lenne képes stabil kormányt alakítani. A felmérések szerint az izraeli arabok szavazókedve ezúttal is elég alacsony, ami a jobboldal malmára hajthatja a vizet. Könnyen lehet, hogy ismét Liberman lehetne a királycsináló, a közvélemény-kutatások még erősödést is mértek nála áprilishoz képest. Elemzők szerint könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy most sem tud senki szilárd kormányt alakítani, és decemberben újabb voksolást rendeznek.