Esély Kövesinek: újabb egyeztetések kezdődhetnek az európai ügyészség vezetői posztjára

Szeptember utolsó hetében újrakezdődhetnek az egyeztetések az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállamok képviselőiből álló Tanács között az európai ügyészség vezetőjének a megválasztása ügyében - jelentette Siegfried Mureşan román néppárti EP-képviselő Facebook-bejegyzése alapján a Mediafax és az Agerpres hírügynökség.

A poszt legesélyesebb várományosa - az Európai Parlament jelöltje - Laura Codruta Kövesi, a román Korrupcióellenes Ügyészség tavaly leváltott volt főügyésze, aki román politikusok sorát küldte rács mögé. A Tanács favoritja korábban a francia Jean-Francois Bohnert volt, és a két intézmény nem jutott dűlőre egymással, nem sikerült megválasztani a jövő évtől létrejövő új európai csúcsszerv vezetőjét.

David Sassoli, az új összetételű EP elnöke megerősítette, hogy ez a testület is Kövesit támogatja. Az EP már ki is jelölte a Tanáccsal tárgyaló új delegációt, amelyben a spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar, a német néppárti Monika Hohlmeier, illetve a spanyol liberális Maite Pagazaurtundúa kapott helyet. Mureşan szerint mandátumuk „egyszerű és egyértelmű”: azt kell képviselniük, hogy Laura Codruta Kövesi az egyetlen jelölt, akit erre a pozícióra az Európai Parlament hajlandó megszavazni.

Jean-Francois Bohnert, Reims főügyésze időközben a francia korrupcióellenes szerv, a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség vezetői tisztségére is jelöltté vált. Bár a Politico amerikai portálnak úgy nyilatkozott, hogy nem lépett vissza az európai főügyészi posztért folyó versenytől, előbb Dacian Ciolos volt román miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának az új vezetője jelentette be, hogy megállapodott Emmanuel Macronnal Kövesi támogatásáról, majd maga a francia államfő is erre utaló nyilatkozatot tett.

Bohnert a Politicónak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki, hogy teljesen átpolitizálódott az európai főügyész megválasztási folyamata, és az - mint fogalmazott - az az európai kormányok és az Európai Parlament közötti hatalmi harc témájává vált. Sérelmezte a nemzetközi sajtó eljárását is, amely szerinte „egyenlőtlenül bánt vele és Kövesivel”, abban az értelemben, hogy a román jelölt mindvégig a médiaérdeklődés középpontjában volt.