Meghalt Konrád György

Publikálás dátuma
2019.09.13. 19:08
1933-2019
Fotó: Népszava
Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus - tudatta a család pénteken az MTI-vel.
Konrád György nem csupán a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja volt, akinek művei angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Megtestesítője és nemzetközileg elismert képviselője volt a szabad gondolkodó értelmiséginek, annak a szellemnek, amelyet ma a hatalom kitagad, és annak az embernek, a polgárnak, aki oly nagyon hiányzik nem csak a mából, de hiányzott szinte az egész magyar múltból. 1933-ban született Debrecenben. A budapesti egyetemen 1956-ban szerzett tanári oklevelet. Az 1956-os forradalom alatt egyetemi nemzetőr volt, a bukás után évekig állástalan. 1959 és 1965 között ifjúságvédelmi felügyelő volt Budapesten, ennek élményéből született első regénye A látogató, amely generációknak volt életre szóló meghatározó élménye. Ezután 1973-ig, városszociológusként dolgozott, több szaktanulmányt publikált Szelényi Ivánnal, közülük a legjelentősebb Az új lakótelepek szociológiai problémái címmel jelent meg. Második regényének, A városalapítónak kiadását 1973-ban politikai okokra hivatkozva elutasították, végül 1977-ben erősen megcsonkítva jelentették meg. 1973-ban ügyészi figyelmeztetésben részesült, állását elvesztette. A következő nyáron Szelényi Ivánnal megírta Az értelmiség útja az osztályhatalomig című történetfilozófiai esszét, amelynek kéziratát a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen államellenes izgatás címén eljárást kezdeményezett. Konrád a belső emigrációba vonult. 1973 és 1988 között csaknem folyamatosan publikációs tilalom alatt állt, de külföldön valamennyi műve megjelent. Az 1980-as években részt vett a demokratikus ellenzék munkájában, majd 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja lett. 2009 nyarán kilépett a pártból. A magyar irodalom egyik legmarkánsabb alakjától kell búcsúznunk és attól a politikus polgártól, aki minden megszólalásával, tartásával mintaként szolgálhatott egy olyan korban, amikor éppen a szabadság gondolata tűnik a legveszélyesebbnek. 

A főváros saját halottjának tekinti Konrád Györgyöt

Tarlós István főpolgármester őszinte részvétét fejezte ki a pénteken elhunyt Konrád György családjának, és közölte, az írót a Fővárosi Önkormányzat saját halottjának tekinti. A polgármester által jegyzett közlemény felidézte, hogy a nemzetközi hírű regényíró irodalmi munkásságáért és közéleti tevékenységéért 2004-ben megkapta a Budapest díszpolgára címet.

Szerző
Frissítve: 2019.09.13. 21:46

Elment Marton László

Publikálás dátuma
2019.09.13. 15:56
1943-2019
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Hosszan tartó súlyos betegség után, életének 77. évében elhunyt Marton László Kossuth-díjas rendező, a Vígszínház korábbi igazgatója.
Miközben ennek az írásnak végig arról kellene szólnia, hogy Marton László mennyire meghatározó alakja volt a magyar színházi életnek, és milyen előadások, fűződnek a nevéhez, nem lehet nem szóba hozni az utóbbi időszak vele kapcsolatos eseményeit. Persze arra azért figyelve, hogy nem lehet feladata egy nekrológnak a morális ítélkezés. Két évvel ezelőtt a Pozsonyi Pikniken még együtt dedikáltunk. Barátian beszélgettünk, jól ismertük egymást, a Vígszínháznak éveken át a Népszava volt a médiatámogatója. Egyébként is láttam sok produkcióját, voltam próbáin is, és megannyi tanítványával beszélgettem róla. Igen a Vígszínház, illetve a színház kötött minket össze. Aztán a piknik után néhány nappal kitört a zaklatási botrány. Ő lemondott a pozícióiról, összeomlott, meg is betegedett. Az ügyről érdemben nem beszélt, hallgatott. Sokáig mi sem beszéltünk, aztán amikor Veszprémben rendezett újra, mielőtt megnéztem az előadást, hosszasan beszélgettünk telefonon. Kértem, hogy valamilyen formában mondja el mi történt. Azt mondta, nem teheti meg, neki családja, kisgyereke van, nem terheli őket ezzel. Ezen vitatkozni kezdtünk, azzal érveltem, tudva, hogy beteg, ha valami történik vele, akkor az ő verzióját sohasem tudjuk meg és az lesz az igazi teher. És most itt vagyunk ezzel a bizonyos teherrel. Miközben Marton László szakmai pályafutása egyáltalán nem a magyar színházi élet terhe, épp az ellenkezője. A legendás „43-asok” egyike, volt idő a kilencvenes években, amikor majdnem minden pesti színházigazgató ezt a születési dátumot mondhatta magáénak. Marton huszonkét éven át igazgatta a Vígszínházat, legnagyobb sikerei is ide kötik. Már a rendezői diploma átvétele után a Szent István körúti teátrumba szerződött. Több legendás előadással, közöttük a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés művel, vagy A padlással mindenképp beírta magát a Vígszínház nagy könyvébe. A Pál utcai fiúk most is a repertoár egyik oszlopa. Marton László sokáig tanított is az egyetemen, sok színész neki köszönheti az indulását. Mint ahogy több színésznek Eszenyi Enikőnek, Rudolf Péternek, vagy Hegedűs D. Gézának ő adott lehetőséget a rendezésre a Vígben. Külföldön is sokat rendezett. Nem csak a színházhoz értett, hanem a szervezéshez, menedzseléshez is. Az ő igazgatása alatt újult meg a Vígszínház épülete, az építkezés idején pedig egy sátorban játszott a társulat. Előttem egy könyv, Marton László - Összpróba címmel, ezt dedikálta két éve. A címlapon egy ballonkabátban ül feltételezhetően a Vígszínház színpadán. Előre dőlve, kezét az állára helyezve. Egy felvett rendezői póz, ami egyébként nem is annyira felvett, mert sokszor láttam hasonló helyzetben. Ül és figyel, nyitott, kíváncsi. Ezt a nyitott, kíváncsi figyelmet tépázták meg az utóbbi hónapok. És maradt a hallgatás, csend és a halál. És az a bizonyos teher, amely most már egy kor, sőt kicsit mindannyiunk terhe is.  
Szerző
Frissítve: 2019.09.13. 17:03

A Saul fia előkelő helyen áll a 21. században forgatott legjobb filmek százas listáján

Publikálás dátuma
2019.09.13. 13:25
FORRÁS: MOZINET
A Guardian rangsorolta az elmúlt 19 év nemzetközi filmtermését, a 100. helyen Tarantino új filmje landolt.
Lehet, hogy 2019-ben még korainak és túlzónak tűnik, ha a 21. század legjobb filmjeit próbálja meg egybegyűjteni a sajtó, de azért amikor ezt a Guardian teszi, akkor egy pillanatra engedékenyebbé válunk. Ha pedig még szívünknek is kedvez egy kicsit egy ilyen lista, vagyis találunk rajta számunkra is nagyon fontos szereplőt, akkor végképp megbocsátunk az elhamarkodottnak tűnő listázásért. A Saul fia 12. helyen zárt a brit napilap százas rangsorában, aminek egyik érdekessége, hogy a 100. helyen annak a Tarantinónak a legújabb filmje szerepel, akit akkor is szokott emlegetni Nemes Jeles László rendező, amikor a hagyományos filmtechnika kerül szóba, hiszen mindketten celluloidszalagra forgatják filmjeiket. Tarantinónak egyébként a Volt egyszer egy Hollywood... című filmjén kívül másik alkotása nem került be a legjobb százba, pedig már a 21. században készült a Django elszabadul (2012) és az Aljas nyolcas (2015) is. A lista első három helyén a Vérző olaj (2007), a Tizenkét év rabszolgaság (2013) és a Sráckor (2014) végzett. A Guardian egyébként azt írja Nemes Jeles filmjéről, hogy brutálisan zsigeri történet, ami a náci haláltábor horrorjának mindenre kiterjedő részletességével ejti rabul a nézőt. Hozzáteszik: a rendező első filmje zavarba ejtően közel hozza Saul történetét, akinek az a feladata, hogy megtisztítsa a gázkamrákat a holttestektől. Helyezésével az Oscar-díjas alkotás az egyetlen magyar film a mezőnyben.
Szerző
Frissítve: 2019.09.13. 13:50