A kormány támogatja a légszennyezést

Publikálás dátuma
2019.09.14. 06:45

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Áder János változatlanul szorgalmazza a kabinet által elvetett 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentességet. Civilek szerint az Orbán-kormány a légszennyezést támogatja évi százmilliárdokkal.
Az Európai Bizottság és szakmai civil szervezetek kimutatásai, kutatásai szerint a fosszilis üzemanyag-fogyasztást a magyar kormány évente 370-660 millió euróval (120-220 milliárd forinttal) támogatja – tette közzé a Magyar Természetvédők Szövetsége (Mtvsz). Miközben az kabinet Nemzeti Energia- és Klímatervének (Nekt) első változata ilyenek létét tagadja, a szervezet közlése szerint a támogatás a megújulóké négyszeresére rúg. Az EU-tagállamok még a 2009-es G20-találkozón vállaltak kötelezettséget az éghajlatváltozás fő okozójaként számon tartott fosszilis kibocsátások támogatásának kivezetésére. Ez azonban máig nem következett be – szögezi le az Mtvsz. A Klíma Akcióhálózat (CAN Europe), a Föld Barátai Hollandia és az Overseas Development Institute napokban közzétett jelentése sürgeti az uniós tagállamokat, hogy – az EU-szabályok szerint – az év végéig beadandó Nektjükben a kivezetésre vonatkozó átfogó, érdemi tervvel együtt nevesítsék fosszilis támogatásaikat.  Bár tegnap az Alteo új akkumulátoros energiatárolójának átadóján megjelent Áder János és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédeikben a klímakérdés számos szempontját felvetették, ezt a kérdést nem érintették.  A köztársasági elnök hitet tett az atom- és megújuló alapú jövőbeni áramtermelés mellett. Áder János többször a szén-dioxid-kibocsátás-mentesség 2050-es elérésének lehetőségeit feszegette, azt uniós szintű „közös célnak” nevezve. (Mint emlékezetes, az Orbán-kormány – az átállásra EU-támogatást kérve – júniusban negyedmagával megvétózta az ezt célzó, 24 tagállam által támogatott uniós vállalás-tervezetet.) A köztársasági elnök - a beláthatatlan átállási költségeket nem említve - üdvözölte, hogy a kormány tervei szerint 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Hitet tett a megújulós termelés terjedése mellett. Az Alteo új akkumulátoros energiatárolóját szintén főképp az ilyen egységek változékony termelésének kiegyensúlyozása szempontjából nevezte fontosnak. Áder Jánosnak az ellentmondásos ügy kapcsán nem tehettünk fel kérdéseket. Palkovics László úgyszintén megerősítette az atom- és napelem-alapú áramtermelési jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A napelemek tavalyi 700 megawattos (MW) összmérete 2022-re 3 ezer, 2030-ra 7 ezer MW-ra nőhet. Üdvözölte, hogy a múlt héten egy nap a hazai napelemek több áramot állítottak elő a második legnagyobb hazai áramtermelőnek számító Mátrai Erőműnél, megközelítve a paksi atomblokkokból származó mennyiséget is. Az ország szén-dioxid-kibocsátása kapcsán – Áder Jánosnál némiképp óvatosabban – leginkább a kormány tevékenységét kedvező színben feltüntető adatokat sorolta. Így például felemlítette azokat a nyugati államokat, ahol magasabb az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás, elhallgatva azt, hogy ezeknek az államoknak a GDP-je arányaiban ennél is jóval magasabb. Miközben a kormány 2030-as célja a hazai szén-dioxid-kibocsátásnak a 1990-es szinthez viszonyított 40 százalékos csökkentése, a szint már ma 32 százalék, ami tavaly 0,6 százalékkal tovább javult - fejtette ki Palkovics László. Arra azonban nem tért ki, hogy ennek nagy része az ipar 1990-es összeomlására vezethető vissza, illetve a 2002-2010 közötti szociálliberális kabinetek időszakára tehető. Ennek nyomán 2013-ban álltunk már 39,1 százalékon is: azóta tehát jelentősen nőtt a légszennyezés.   

Az Alteo gigaakksija

Az Alteo tegnap átadott, ipari méretű, 6 MW teljesítményű energiatárolója elsősorban a megújuló energiatermelés hullámzásának kiegyenlítésében játszhat kiemelkedő szerepet – fogalmazott kérdésünkre ifj. Chikán Attila vezérigazgató. Az egység akkumulátorai a mobiltelefonoknál is elterjedt lítium-ion eljáráson alapulnak. Jelentőségére jellemző, hogy a körülbelül 6 ezer MW-s hazai fogyasztás hullámzásainak első körös, vagyis azonnali kiegyenlítésére elegendő 30 MW-nak az ötödét teszi ki. Az egység 1,1 milliárd forintból valósult meg, amiből közel félmilliárd forint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal állami (nem uniós) támogatása. A megvalósítás 2017 júliusától 2019 júniusáig tartott. A Veres Tibor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó, tőzsdén is jegyzett Alteo tavaly 18,7 milliárd forintos árbevétel mellett félmilliárdos nyereséget termelt. A cég eközben közel megkétszerezte eszközállományát, ami több száz megawatt hagyományos és megújuló – nap- és szél- alapú erőműből áll.

Szerző

Sok a csúszás az építőiparban

Publikálás dátuma
2019.09.13. 17:08

Fotó: SHUTTERSTOCK
Ennek egyik sokat emlegetett oka a szakemberhiány, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma.
Ismét lendületet vett az építőipar: a KSH legfrissebb adatai szerint a szektor termelése az idén júliusban harmadával meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 32,2, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal. A bővülés júniushoz képest is jelentős, 9,6 százalékos volt. Ha pedig az év első hét hónapját hasonlítjuk össze 2018 azonos időszakával, akkor 34,7 százalékos emelkedés látszik.  Kérdés, a lendület mennyire lesz tartós. A jövőben várható teljesítményt előrejelző új szerződések volumene ugyanis - tavaly júliushoz képest - már 25,5 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké azonban 40,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 10,2 százalékkal maradt el a tavaly július végitől.  Az előző hónapokban látott átmeneti lassulást követően ismét némi lendületet vett a hazai építőipar, a kapacitáskihasználás viszont várhatóan továbbra is hasonlóan hektikusan alakulhat hónapról hónapra az iparágban – vélekedett az adatok kapcsán Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Ennek egyik sokat emlegetett oka a szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. Az újra 27 százalékra emelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet – tette hozzá Horváth András, megjegyezve: a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is fékezheti átmenetileg a kibocsátást. Ezzel együtt az idén 30 százalék körüli növekedésre számít az elemző az iparágban, amely így továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP-hez. Szerinte az építőiparban folytatódni fog a bérek emelkedése és fehéredése, a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik majd a szektorba, így enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.   
Szerző
Témák
építőipar KSH

MNB: lyukat üt az adócsökkentés a tb-alapokon

Publikálás dátuma
2019.09.13. 17:04

Fotó: Népszava
Az évközi szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentése miatt a tervezett nullás egyenleggel szemben a két társadalombiztosítási alapban mintegy száz milliárd forintos hiány keletkezik – írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most kiadott költségvetési jelentésében.
További 130 milliárd forintos extrahiányt okoz a tervezetnél magasabb nyugdíjprémium, a visszamenőleges nyugdíjemelés kifizetése, valamint az egészségügyi kassza többletkiadásai. A tb-alapok terven felüli 240 milliárd forintos extrahiányát ellensúlyozzák az év eleje óta befolyt többlet adóbevételek, ezért az MNB azt valószínűsíti, hogy a tervezetnek megfelelően mintegy ezer milliárd forint lesz az államháztartás hiánya, annak ellenére hogy az első félévben alig 390 milliárd forint volt deficit. Így az MNB szerint idén a büdzsé hozzá a tervezett szintet, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés jóval nagyobb a tervezet négy százalékos ütemnél – vagyis a kormány a bevételi többletet már fel is élte. Az már csak hab a tortán, hogy a kabinet az idei költségvetési törvény módosítását tervezi – bár a hiány növelésére valószínűleg nem kerül sor, hisz Varga Mihály épp a múlt hét végén állt ki a fegyelmezett(ebb) költségvetési politika szükségessége mellett. A MNB szerint jövőre tovább csökken a költségvetés hiánya, arra számítanak, hogy az elfogadott 2020-as büdzsének megfelelően a GDP egy százalékára, mintegy 550 milliárd forintra mérséklődik a deficit – amely, ha összejön történelmi mélypont lesz. Az MNB arra is kitért, hogy a viszonylag alacsony hiánynak és a négy százalékot vagy azt meghaladó növekedésnek köszönhetően az államadósság GDP-arányos mértéke a mind a két évben jelentősen csökken. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.13. 20:23